Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Jankovits Katalin: Spätbronezeitliche sanduhrförmige Anhänger in Ungarn
TISICUM XXV. - REGESZET NÉMETH, Péter-TORMA, István 1965. A romándi későbronzkori raktárlelet. - Der Depotfund von Ro- mánd aus der Spätbronzezeit. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. Veszprém. 59-88. NOVOTNÁ, Maria 1984. Halsringe und Diademe in der Slowakei. PBF X. 4. München. PAULÍK, Jozef 1966. Mohyla cakanskej kultúry v Kolté. - Hügelgrab der Caka- Kultur in Kolta. In: Slovenská Arch. 14. Bratislava. 357-396. 1969. Mohyla z mladsej doby bronzovej v Luzanoch. In: Zbornik Slov. Národného Múz. 63. História 9. Bratislava. 3-51. 1975. Ein Grabhügel der Caka-Kultur von Dedinka. Jahresbericht Inst. Vorgesch. Univ. Frankfurt am Main. 57-60. 1986. Cakanská mohyla v Dedinke, okres Nővé Zamky. - Das Caka- Hügelgrab in Dedinka, Bezirk Nővé Zamky. Zbornik Slov. Národného Múz. 26. Bratislava. 69-112. PATAY, Pál 1990. Die Bronzegefäße in Ungarn. PBF 11.10. Stuttgart. PETRESCU-DÍMBOVITA, Mircea 1978. Die Sicheln in Rumänien. PBF XVIII. 1. München. POSTA Béla 1918. Kilényi Hugo régiség-gyűjteménye. Dolgozatok 9. Kolozsvár. 109-216. PUS, Ivan 1982. Prazgodovinsko zarno grobisce v Ljubljani. - Das vorgeschichtliche Urnengräberfeld in Ljubljana. Ljubljana. RÍHOVSKY, Jiri 1993. Die Fibeln in Mähren. PBF XIV. 3. Stuttgart. SCHLIEMANN, Henrich 1878 Mykenae. Bericht über meine Forschungen und Entdeckungen in Mykenae und Tiryns. Leipzig. SCHLIEMANN ANNIVERSARY 19901991. Troy, Mycenae, Tryns, Orchomenos. Heinrich Schliemann: the 100th Anniversary of his Death. Athens-Berlin. SŐREGI, János 1939. Vezető a Déri Múzeum régészeti osztályában. - Führer in der Archäologischen Abteilung des Déri-Museums. Debrecen. TÁRNOKI, Judit 1987. A csitári későbronzkori bronzlelet. - Der Csitarer Bronzefund aus der Spätbronzezeit. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 13. Salgótarján. 11-38. VINSKI-GASPARINI, Ksenija 1973. Kultúra polja sa zarama u sjevernoj Hravatskoj. - Die Urnenfelderkultur in Nordkroatien. Zadar. WOSINSKY, Mór 1896. Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig Hl. Budapest. ZOLTAI, Lajos 1915. Debreczen sz. kir. város múzeuma. In: Arch. Ért. 35. Budapest. 115-134. ABKÜRZUNGEN Arch. Ért. = Archaeologiai Értesítő (Budapest) Kom. = Komitat MRT = Magyarország Régészeti Topográfiája PBF = Prähistorische Bronzefunde Slg. = Sammlung Katalin Jankovits Homokóra vagy kettősbárd alakú későbronzkori csüngök előfordulása Magyarországon A „Sanduhrörmige Anhänger’’- kettősbárd vagy homokóra alakú csüngök - főként a Kárpát-medencében és a szomszédos területeken terjedtek el az urnasíros kultúra időszakában. A kialakulás helye valószínűleg Erdély területén lehetett, itt jelentkezik a gócpont, a Bz D-Ha A1 időszakban. Innen terjedt tovább D, DK, NY és ÉNY irányában. A szár kialakítása alapján különböző variánsaik különíthetők el Magyarországon. Az „ A“ variánshoz tartozó csüngök egy- vagy kétoldalúan profiláltak, és hosz- szú, karikában végződő szárral készültek, s főként az Alföld K-i területén jelentkeznek a korai és idősebb urnasíros kultúra (Bz D-Ha A1) depóleleteiben. A „ B“ variánshoz tartozó csüngök nem profiláltak, nincs hosz- szú száruk, felül karikában végződnek, fiatalabbak az A variánsnál, már a fiatalabb urnasíros kultúra időszakában készültek. Ezen kívül egyedi kialakítású formák is jelentkeznek. E csüngök nemcsak ékszerek, hanem amulettek is. Fontos vallási szimbólum jelenik meg rajtuk: a kettősbárd, amely az Égeikum (Ida barlangban előkerült glyptika, Mykene A sírkerület III. aknasír, aranycsüngő) és a Balkán-félsziget felé mutat kapcsolatot. A kettősbárd alakú motívum más, főként a társadalmi elithez köthető tárgyakon - mint a lemezből készült diadémok, fibulák - is megjelenik. 168
