Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - P. Fischl Klára–Hajdu Tamás: Mezőnagymihály–Nagyecsér-Észak lelőhely bronzkori temetkezései
P. FISCHL KLÁRA-HAJDU TAMÁS: MEZŐNAGYMIHÁLY - NAGYECSÉR-ÉSZAK LELŐHELY BRONZKORI TEMETKEZÉSEI helyzetű, karok a mell előtt felhúzva. A két lapocka, a kulcscsontok, a nyakcsigolyák és a felső bordák nem az anatómiai rendnek megfelelően helyezkednek el. Néhány hátcsigolya is elmozdult. Lehetséges, hogy a test elmozdításakor a váz még valamennyire egyben volt, így a fejhez csatlakozó csigolyák, bordák és a felső függesztőöv is elmozdulhatott. A koponya hiányzik, a bolygatás során eltávolították (3. kép 4). A felsőtest alatt bronz tű, a csuklónál bronztekercs, a lábaknál egy nagy és egy kis edény képezte a sír mellékletanyagát (6. kép 1-6). Antropológia: Jó megtartású vázcsontok. A koponya és az állkapocs hiányzik. Becsült elhalálozási kor: 20-25 év (a kulcscsontok szegycsont felőli végének záródása a vizsgált egyén halála körüli időpontban kezdődött meg). Morfológiai nem: férfi (a csontok nagyfokú robusztucitása alapján). A vizsgált vázcsontokon kóros elváltozásnak nincs nyoma. Leletanyag: 1, Visszapödrött fejű bronz tű (6. kép 4). A tű erősen korrodált, három darabra tört. Szárán több csoportban vízszintes és V-alakú rovátkoláscsoportok láthatók. H.: 15,5 cm. Fejszélesség: 0,8 cm. 2, Két darab, bronz drótból készült spirális töredék (6. kép 5-6). Átm.: 2 cm és 1,7 cm. A nagyobbikön 6, a kisebbiken 5 tekercs látható. A leírás szerint a csuklón talált bronztekercs darabjai. A meglevő töredékek a tárgy végén elhelyezkedő spirálisok lehetnek, az őket összekötő rész megsemmisülhetett. 3, Bronz nyéltüskés tőr (7. kép 1). Erősen korrodált felszínű, feltehetően ezért aszimmetrikus alakú, hosszúkás, keskeny, háromszög alakú pengéjű tőr, enyhén ovális vagy lapított rombusz formájú átmetszette!. A markolata szegecslyuk nélküli, egyszerűen négyzetesre kalapált. FI.: 15, 7 cm; sz.: 3,5 cm. A penge a letört hegy nélkül 11 cm hosszú 4, Barna foltosra égetett, cserépzúzalékkal és homokkal soványított, kihajló peremű, ívelt nyakú, nyomottgömbös testű, alacsony csőtalpas, kétfülű edény (6. kép 3). A két fül a peremet a vállal köti össze. A fülek tapadási pontjánál a test felső részén felfelé ívelő bajuszminta látható bordából kialakítva. A fülekkel átellenes oldalon a peremen kis bütykök ülnek. A profilált váll rovátkolással tagolt. A csőtalp alul zárt, az edény alján kis bemélyedés érezhető felette. M.: 19, 5 cm; pá.: 17-17,5 cm; fá.: 7,5 cm. 5, Barna-szürke foltosra égetett, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, kihajló peremű, cilindrikus nyakú, alul súlypontos, gömbös testű bögre (6. kép 2). Szalagfüle a peremet és a test felső részét köti össze. A váll profilált. M.: 7,5 cm; pá.: 5 cm; fá.: 4 cm. 6, Barna-szürke foltosra égetett, kaviccsal és cserépzúzalékkal soványított, kihajló peremű, ívelt nyakú, gömbös testű bögre (6. kép 1). Szalagfüle a peremet és a test felső részét köti össze. A váll profilált. A perem a füllel szembeni oldalon magasabb síkon van. A vállvonal alatt egy lencsedísz található. M.: 8 cm; pá.: 7 cm. S61: Az S41 körárok gépi rábontásakor került elő a körároktól ÉK-re 70 cm-re egy urna (2. kép, 4. kép 2), melynek tetejét a gép elnyeste, darabjait a munkagép kanalából szedték össze. Az urnában hamvasztott embercsont volt, ennek egy részét a preparálás során felszedték (koponya-és felkarcsontokat). Antropológia: Egy egyén kalcinált maradványai. Becsült elhalálozási kor: 20-59 év. Morfológiai nem: nő? (a vizsgálható nem dimorfizmust mutató anatómiai jellegek: incisura isciadica major: -2; linea aspera: +1; caput mandibulae:-2). A kalcinált csontok súlya 672 g, együttes mennyiségük 100 db, vagy több. Fragmentáltságuk közepes (1-5 cm). A kiégetettség részenként tökéletes, a szín krétafehér, szürke és barna között variál. A törésvonalak a hossztengelyre merőlegesen futnak. A hamvasztott töredékek között koponya, állkapocs, fogak, csigolya, felső és alsó végtag csont egyaránt előfordul, gracilitásuk nagyon kifejezett. Az izomeredési és -tapadási helyek közepesen fejlettek. Mindkét jobb felső kisőrlő a vizsgált egyén életében kihullott (premortem fogvesztés), a fogmeder felszívódott (11. kép 2). Leletanyag: 1, Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal és kaviccsal soványított, csonkakúpos nyakú, profilált vállvonalú, lekerekített bikónikus testű, profilált aljú edény össze nem ragasztható töredékei (8. kép 1). A csonkakúpos vállon több csoportban ferde kannelura-csoportok láthatók, köztük lencsékből összeállított virágminták ülnek. Flasonló motívumból kettő figyelhető meg a nyak töredékén. A vállon egy helyen függőleges rátett bütyök meglétére utaló kitörésnyom figyelhető meg. Rekonstruált hasátmérő: 24 cm. 2, Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal és csillámos homokkal soványított enyhén fényezett felületű, kihajló peremű, rövid, ívelt nyakú, éles vállú, csonkakúpos testű tál töredéke (8. kép 2). A fül a peremet a vállal köti össze. A fül indításánál a perem ívesen bemélyed. A fül tapadása mellett a vállon apró bütyök ül. Sz.: 10 cm; m.: 6 cm. S62: A felszínen a gépi nyeséskor jelentkezett egy urna alsó része (2. kép, 4. kép 3). A felső rész korábban elpusztulhatott a mezőgazdasági művelés során. A humuszos talajban foltja, beásása nem volt megfigyelhető, alja már a sárga altalajon állt. Benne kevés hamvasztott embercsont van. Antropológia: Az emberi maradványok egy egyénhez tartoznak. Becsült elhalálozási kor 20-59 év. Morfológiai nem: ? A kalcinált csontok együttes súlya 93 g, mennyiségük 50 és 100 db közötti. Fragmentáltságuk nagyfokú (x-1 cm). A kiégetettség részenként tökéletes, a szín krétafehér, barna, kékes és fekete között variál. A koponya csontjainak töredékei és a fogak kismértékben tökéletesebben égtek ki, mint a váz jelentős része. A törésvonalak a hossztengelyre merőlegesen futnak. A hamvasztott töredékek között koponya-, állkapocs-, csigolya-, felső és alsó végtagcsonttöredékek, valamint fogak, egyaránt előfordulnak, gracilitásuk nagyon kifejezett. Az izomeredési és -tapadási helyek közepesen fejlettek. Azok a csontdarabok, amelyek hamvasztásos temetkezések esetében általában valamivel nagyobb gyakorisággal maradnak egyben (medencetájék, a combcsont feje, stb.), teljes mértékben hiányoznak. Leletanyag: 1, Szürke színű, cserépzúzalékkal és kaviccsal soványított, kónikus, profilált aljtöredék több töredékből ragasztva (9. kép 1). Fá.: 12 cm; Mm.: 6 cm. S63: A humuszolás során magasan jelentkezett a sír. Beásásának nyoma nem látszódott, az urnákat a sárga altalaj tetejére helyezték, vagyis a sírgödör csak a humuszba mélyedt (2. kép, 4. kép 4). Három álló edényt és egy negyedik, oldalára borult edényt bontottak ki a feltárás során. A legészakibb a legnagyobb, ennek a megmaradt szájátmérője 26 cm (10. kép 2), tőle D-re egy 26 cm megmaradt oldalátmérőjű edény (10. kép 149
