Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Somogyvári Ágnes: Bronzkori edénylelet Városföld–Homokbánya lelőhelyről
SOMOGYVÁRI ÁGNES: BRONZKORI EDÉNYLELET VÁROSFÖLD-HOMOKBÁNYA LELŐHELYRŐL elepein, így Kunfehértó-Kovács-tanyán,6 Zákányszék-Ördögtanyán,7 a Budapest-Vízakna utcában,8 Oszlár-Nyárfaszögön.9 A telepek mellett ismerjük a kultúra temetőiből is, így a nagydémi, késő koszideri korszakra keltezett temetőből,10 11 vagy a BB2-BC korú tiszafüredi temetőből.11 Párhuzamai előfordulnak a Közép-Duna vidéki halomsíros kultúrában is.12 Az ötödik tárolóedény (6. kép 1.) formailag középső bronzkori hagyományokra megy vissza, megtalálható Alpár Vatya III. és koszideri korú rétegeiben,13 valamint a Dunaújváros-Duna-dűlő temetőjének korai koszideri korú sírjában.14 Ismertek példányai a halomsíros kultúra telepeiről és temetőiből is. Előfordul a kultúra jánoshidai temetőjében,15 a rákóczifalvi temetőben,16 de az egyeki temetőben is.17 Telepen az oszlári lelőhely 1046. sz. gödrében fordul elő. A leletanyagban a BC időszakig követhető.18 A nagyméretű edények másik csoportját az amfora formájú tárolóedények alkotják. A két szűkülő nyakú, egyenesre levágott peremű, hangsúlyozott vállvonalú kerámiatípusnak fő. kép 1-2.) nem ismerjük a középső bronzkori előzményeit, ugyanakkor különböző formai változatai nagyon gyakoriak a halomsíros kultúrkörben, ahogy díszítésük, a lefelé csüngő bütyökdísz is. Mindkét edénynél megtaláljuk a hason lévő bütykökkel szemben a vállon, a kisebb méretű, hegyes bütyköket. Ennek az edénytípusnak a formai változatai ismertek többek között a tápéi19 és a jánoshidai temetőből.20 Nagyon jó párhuzamait találjuk meg az egyeki,21 valamint a tiszafüredi temetőben.22 De előfordul Szlovákiában, Veselében23 és Ausztriában a Grossmugl I. és II. edénydepóban.24 A két kihajló peremű tárolóedény közül az egyik, amelyik töredékesen maradt meg, egyúttal a leletegyüttes legnagyobb méretű darabja is (6. kép 3.). A hason megtaláljuk a fent már ismertetett lelógó bütyköket és az ujjakkal felvitt agyagmázas díszítést. Analógiáit megtaláljuk a tápéi,25 formai analógiáit az egyeki temetőben.26 Az utolsó tárolóedény, a hengeres nyakú, kihajló peremű, bikónikus testű amfora ugyancsak gyakori forma a halomsíros kultúra leletanyagában (6. kép 1.). Az itt előkerült edénynek a díszítését csupán a bevagdalt borda és a bütykök jelentik. Gyakran fordulnak elő hangsúlyosabban díszített 6 A Biczó Piroska ásatásán előkerült leletanyagból Wicker Erika közölt néhány jellegzetes darabot. WICKER Erika 2000.71. 7 SÁNTA Gábor 2004.7. kép 8. 8 KŐSZEGI Frigyes 1973.12. kép 7. 9 Köszönöm Koós Juditnak, hogy hozzájárult ahhoz, hogy PhD dolgozatát elolvashattam és hivatkozhatom rá (KOÓS Judit: A késő bronzkor történeti kérdései Északkelet-Magyarországon. Különös tekintettel az oszlári ásatáseredményeire. 2005. Doktori (PhD) dolgozat, közöletlen. 102. tábla 3.). 10 ILON Gábor 1999.5. tábla 5. 11 KOVÁCS Tibor 1975. Pl. 6. 70/1., Pl. 8. 84/1. 12 BARTÍK, Juraj 1996.Tab.3.1. 13 BÓNA István-NOVÁKI Gyula 1982.67. XLII. 14 VICZE, Magdolna 2011. Pl.183.7. 15 R. CSÁNYI Marietta 1980.8. kép 10. 16 KOVÁCS Tibor 1981. Abb.1.10. 17 KOVÁCS Tibor 1966.14. kép 11. 18 KOÓS Judit 2005.102. tábla 2.54. 19 TROGMAYER Ottó 1975. Tafel 12.134.1., Tafel 49.559.1 20 R. CSÁNYI Marietta 1980.8. kép 1. 21 KOVÁCS Tibor 1966.6. kép 5., 7. kép 19., 9. kép 10. 22 KOVÁCS Tibor 1975.1.1., 8.1., 146.1. 23 BARTÍK, Juraj 1996,Tab. 5.7. Obr.3. 24 LAUERMANN, Ernst-HAHNEL, Benhard 1999. Taf. 2.7, Taf.3.3. 25 TROGMAYER Ottó 1975. Tafel 18., 201.1., Tafel 38., 426.1. 26 KOVÁCS Tibor 1966.7. kép 6. példányai, így a csólyospálosi temetőből27 és a kunfehértói telepről28 árkolt bütyökdíszes, Kiskőrösről29 függőleges bordadíszes változatát ismerjük. Párhuzamát megtaláljuk az Őszi ár- Nyárfaszög lelőhely 1046. objektumából előkerült edényben, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ebben az oszlári gödörben együtt fordult elő három olyan tárolóedény, amelyek a mi anyagunkban is megtalálhatók.30 Maga az edényforma széles körben ismert, díszített példánya került elő többek között a hegykői edénydepóból,31 a ménfőcsanaki telepről,32 vagy Grossmugl II. depójából.33 A tárolóedények mellett négy bögre és egy tálka került be a múzeumba. A félgömbös testű, perem fölé húzott fülű bögre a halomsíros kultúra egész területén megtalálható (7. kép I). Ennek a példánynak a háromszög átmetszetű fül a jellegzetessége. Több példánya ismert Tápéról,34 Egyekről,35 és a tiszafüredi temetőből is.36 A kihajló peremű, éles hasvonalú, hasvonalán bevagdalásokkal díszített bögre (7. kép. 3) jó párhuzamai találhatók meg a tápéi temetőben.37 A tápéi temetőből előkerült bögrék nagy részén az éles hasvonalon futó bevagdalás jelenik meg díszítésként. Megtaláljuk a dunántúli halomsíros anyagban is.38 Az erősen kihajló, ferde peremű és éles vállvonalú bögre (7. kép 2.) jó párhuzamát megtaláljuk az oszlári edénydepóban,39 de míg az oszlári példányokon megfigyelhető a bordadísz, addig a városföldi kerámia díszítetlen. A leletegyütteshez tartozik még egy általánosan elterjedt, díszítetlen, félgömbös tálka (7. kép 4.) A városföldi leletanyaghoz leltározták be a Vatya-kultúra kisbögréjét is (7. kép 5.). Az erősen kiegészített bögréről úgy gondoljuk, hogy nem része az edénydepónak. Jelenleg arra nem tudunk magyarázatot adni, hogy milyen módon került a többi lelethez. A vizsgált leletanyag a Halomsíros kultúra jellegzetes edényeit tartalmazza. Megfigyelhetők a tovább élő középső bronzkori hagyományok, ugyanakkor nem jelennek meg a halomsíros kultúra kései időszakára jellemző jegyek, ezek alapján az edénydepót a Halomsíros kultúra klasz- szikus, BB2 - BC időszakára keltezzük. 27 KUSTÁR Rozália—WICKER Erika 2004. VII. t. 9. 28 CSEKŐ Andrea-CSÉKI Andrea-SÁNTA Gábor 2004.3. kép. 29 KŐSZEGI Frigyes 1964.1. kép 4. 30 KOÓS Judit 2005.102. tábla 5. 31 ILON Gábor 1999.6. táblai. 32 Köszönöm Ilon Gábornak, hogy lehetőséget adott a megjelenés előtt tanulmánya elolvasására és a rá való hivatkozásra. ILON Gábor 2016. A Halomsíros kultúra (1650/1600 - 1350/1300 BC) kialakulása és időrendje a Nyugat-Dunántúlon. Egy kísérlet az edénytipokronológia és a radiokarbon kormeghatározás együttes alkalmazásával. 18. tábla 33. In print. 33 LAUERMANN, Ernst-HAHNEL, Benhard 1999. Taf. 4:1. 34 TROGMAYER Ottó 1975. Tafel 5.41.1., Tafel 36.415.3. 35 KOVÁCS Tibor 1966.7. kép 2., 9. 36 KOVÁCS Tibor 1975.1.6.5. 37 TROGMAYER Ottó 1975. Tafel 36.411.3., 415.1. 38 HORVÁTH László 1994.219. 39 KOÓS Judit 2003.2. kép 7,8. 135
