Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Zsemlye János: Följegyzések a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének történetéhez (1703)
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY Szeptember 29-én Rákóczi szatmári táborából levélben köszönti Borbély Balázs, Ónodi János és Szűcs János ezereskapitányokat Szolnok bevétele alkalmából: „Salutem et prosperitatem. Kegyelmeteknek levelét vettük, melyből Szolnok várának Kegyelmetek hozzánk s édes hazánkhoz megmutatott szíves és hűséges forgolódása által való kezünkben esését értjük, mely Kegyelmetek készségét mind kedvesen vesszük, mind egyébiránt is megjutalmazni igyekezzük. f...)”83 A foglalással Rákóczi - a közigazgatásilag ekkor önállóan nem létező, korábbi - „Külső-Szolnok vármegye” központját jelentő város ura lett. Egyszersmind fennhatósága alá helyezte a szomszédos jászkun kerületet is, melynek élére Vay Ádámot nevezte ki mint jászkun főkapitányt. A szolnoki vár elfoglalása Pest-Pilis-Solt vármegye helyzetére is kihatott. Szolnok kuruc kézre kerülése után nyolc hónappal a vármegye „kettészakadt”. Miután Pest és Buda császári kézen maradt, a vármegye kisebbik (nyugati) része - a közelebb eső pilisi járás falvaival és az 1703. augusztus 21-22-i tisztújító közgyűlésen megválasztott tisztikar vezetőivel - nem csatlakozott a szabadságharchoz. A vármegye nagyobb (középső, déli, keleti) területén viszont az 1704. május 5-én Kecskeméten tartott közgyűlésen - melyet Darvas Ferenc, Rákóczi kerületi hadbiztosa hívott egybe -, kuruc vármegye alakult. A kuruc Pest-Pilis-Solt vármegye első alispánjának Wattay Jánost választották meg a közgyűlésen. 83 Közli GÉRESI Kálmán 1897.32. IRODALOM AR 1171. 1871. Archívum Rákóczianum. Második osztály. Diplomatia. Angol diplomatiai iratok II. Rákóczi Ferencz korára. I. kötet (Szerk.: TFIALY Kálmán) Budapest. BAGI Gábor 2007. Szolnok vára a Rákóczi-szabadságharcban. In: Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. Szolnok. 279-295. BÁNKÚTI Imre 1976. Rákóczi hadserege 1703-1711. Budapest. 1996. Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban. I. kötet. Budapest. BENEDEK Gyula 1981. Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. Szolnok. 103-122. BOROSY András 1987. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638-1711 V. Pest Megyei Levéltári Füzetek 14. Budapest. 19-63. BOTKA János (szerk.) 1989. Adatok Szolnok megye történetéből. II. kötet. Szolnok. 233- 292. CZIGÁNY István 2002. Háború a háborúban. In: Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. (Szerk.: CZIGÁNY István) Budapest. 125-156. CSORBA Csaba 1991. Várak a Rákóczi-szabadságharcban. In: A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723). (Studia Agriensa 11.) Eger. 69-77. ESZE Tamás 1955. Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710. (Összeáll., jegyzetek: ESZE Tamás) Budapest. 81-521. 1980. A Tisza-vonal védelme a kurucok ellen 1703-ban. In: Rákóczi- tanulmányok. Budapest. 597-681. GÉRESI Kálmán 1897. A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Ötödik kötet. (Sajtó alá rend.: GÉRESI Kálmán) Budapest. HECKENAST Gusztáv 2005. Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Budapest. HORNYIK János 1862. Kecskemét város története, oklevéltárral. III. kötet. Kecskemét. 1866. Kecskemét város története, oklevéltárral. IV. kötet. Kecskemét. HORVÁTH Lajos 1991. Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710. In: Zounuk 6. Szolnok. 47-65. KAPOSVÁRI Gyula 1982-83. A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1982-83. Szolnok. 161-204. KARÁCSON Imre 1908. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664- 1666, II. kötet. (Ford., jegyz.: KARÁCSON Imre) Budapest. 302
