Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
KERTÉSZ RÓBERT: A KÖZÉPKOR VÉGI SZOLNOK ÉS MÉLTATLANUL ELFELEDETT FÖLDESURA: PÁLÓCI IMRE MÁVtórhái Damjanich i János /; ' Mu'zeaá--^': Városháza Szent István*,-; v t#-..... *Szigligeti Szirftráz ,. , ---äs*? méter ® s ! V ¥ Rotary WV liget 8. kép: Szolnok mezővárosa a XV. század utolsó harmadában és a XVI. század első felében (tervezte: Kertész Róbert; készítette: Horváth Sándor) Jelkulcs: 1. a tatárjárás után felhagyott ispáni vár sáncai; 2. piac/vásártér - a XIII. század második felétől; 3. a Pestről Debrecenbe vezető, a mezővárost átszelő főút/országút rekonstruálható szakasza (a jelenlegi Kossuth Lajos út nyomvonalában); 4. gótikus plébániatemplom, amelynek építtetője feltehetően Pálóci Imre lehetett a XV. század 70-es éveiben; 5. udvarház - az épületet minden bizonnyal Pálóci Imre emeltette az 1470-es években; 6. Pálóci Imre lovagalakos sírkőtöredékének előkerülési helye (Szent István tér 4.); 7. temetőkápolna, amit a tatárjárást követően az elpusztult XI. századi plébániatemplom helyén vagy annak közelében létesítettek, és a téglakerítéssel övezett templom körüli temető; 8. a később Tófenéknek elnevezett vízállás rekonstrukciója. közelben helyezkedett el. Ezektől némiképp távolabb, Nagyrév közelében található a következő, Sáp (Monostorossáp), amely azonban már korábban, a tatárjáráskor elnéptelenedett,112 hasonlóképpen az akkor Heves megyéhez tartozó, talán bazilita Körümonostorához (Nagykörű).113 hozható kapcsolatba. Egyetlen említése 1380-ból ismert, amely ekkor már csupán helynév. Nagy Lajos király 1380-ban felszólítja a budai káptalant, hogy {propter bonum pads et concordie) határait a király szolnoki földjei felől járassa meg. Kegyurai a Vesenyiek. Lásd: CSÁNKI Dezső 1890.670.; BÁRT- FAI SZABÓ László 1938.519.; BENEDEK Gyula 1991.317-318.; HERVAY F. Levente 2001. 547.; BENEDEK Gyula 2007. 29-32.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár. 112 CSÁNKI Dezső 1890. 31.; HERVAY F. Levente 2001. 545.; RÁCZ Miklós- LASZLOVSZKY József 2005.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár. 113 1212 előtt alapította talán a Gutkeled nem Keresztelő Szent János tiszteletére. Két apátját ismerjük: 1219-ben Basilius apátot, 1235-ben Gergely apátot. A III. Béla király által 1186-ban alapított, Pest és Heves megyéhez, időlegesen, 1401-ben pedig Külső-Szolnok megyéhez számított jánoshidai premontrei prépostság ellenben 1541-ig működött.114 Szolnoktól északra sem fontos útvonalak, sem jelentős települések nem jöttek létre a Tisza egyik oldalán sem, mert a folyó széles árterei miatt átjárhatatlanná tette a mellette fekvő vidéket. Az ártér peremén kialakult falvakat, gázlókat, réveket (Roff, Abád, Polgár stb.) helyi jelentőségű utak fűzték egymáshoz. Ezzel ellentétben Szolnoktól délre, a Tisza mentén már lényeges utak haladtak. Az egyik a Tisza jobb partján, a folyó vonalát követve, az ártér és az ármentes magasabb részek határán vezetett AlLásd: CSÁNKI Dezső 1890.66.; GULYÁS Katalin-SOÓS Imre 1989.38-39.; HERVAY F. Levente 2001.532-533.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár. 114 CSÁNKI Dezső 1890. 29.; KOZÁK Károly 1972.; KOZÁK Károly 1974.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár; D. MEZEY Alice 2015.257-258.1-3. kép. 257
