Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések Jász-Nagykun-Szolnok megye agrártörténetéhez a honfoglalástól a polgári forradalomig (895–1848)

BAGI GÁBOR: ADATOK, MEGJEGYZÉSEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE AGRÁRTÖRTÉNETÉHEZ

______________A HONFOGLALÁSTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG (895-1848)______________

erős volt. 1850 körül a Jászságban kb. 13-14.000, míg a Tisza mentén 16-17.000 bécsi mázsa dohányt termesztettek.129 A juhtenyésztés felfutása az állattartás egészében jelentős változást hozott, miután ez vált a meghatározó ágazattá. 1808-ban Pusztamonostoron a helyi bérlők a határban már 2.000 juhot legeltettek.130 A jobbágyok jobbára magyar juhot tartottak, így kiemelték Mezőtúr hosszú, egyenes szőrű juhait. Itt nemcsak a gyapjú volt a fontos, hanem a hús mellett a juhsajt készítése is. A mezőtúriak a békési részekről sok olcsó magyar juhot vásároltak a környékbeli vásárokra.131

A nemesek körében már a nemesített nyugati fajták terjedtek, akárcsak a jászkun településeken. 1829-ben a Jászságban és a Nagykunságban az állomány felét már a gyapjúért tartott fajták tették ki, és ezek 1848-ig mindkét területen túlsúlyba kerültek.1321835-ben a Podmaniczkyak tiszaföldvári uradalmában 8.955 juh után 149,66 bécsi mázsa gyapjút vettek számba, amit 28.180 váltóforintért értékesítettek.133 1838 őszén 131 öcsödi juhos gazda 6.984 font gyapjúért a pesti kereskedőktől 8.380 forintot kapott.134 A Nagykunságban sokáig a megnyírt állatok számát adták meg. így Túrkevén 12.000, Karcagon 24.000 juh gyapjának eladását is említették.135 Az egyes juhokra eső évi gyapjú mennyisége egyes uradalmakban elérhette az egy kilogrammot.136

Az előző század végén még főleg az ungvári, tatai, várpalotai és veszprémi csapómesterek vásárolták fel a gyapjút a területen. Bár ezek a későbbiekben is jelen voltak, a XIX. században már mindinkább a vagyonos zsidó kereskedők megjelenését említik a jövedelmező üzletágban. Olykor a Heves megyei nemesek is megjelentek vásárlóként: 1814-ben báró Orczy tiszaabádi tiszttartója Kunhegyesen 8.000 gyapjút vásárolt fel.137 A némileg visszaszoruló marhatartás is fejlődött. A Tisza menti magyar marha megőrizte jó tulajdonságait, noha a tejhozama gyenge volt. Főleg Tórökszentmiklós és Mezőtúr ökreit, valamint Fegyvernek, Tiszakürt, Sze- levény, Tiszaigar, Tiszafüred, Abádszalók marháit emelték ki. A jobbágyok főleg Mezőtúr környékén neveltek sok ökröt. A nemesek mellett a tehetősebb jászkunoknál is megjelentek a nemes fajták és az első svájcer tehenészek.138 (Mindazonáltal az istállózó marhatartás fejletlenségét mutatta, hogy még a legmagasabb, 400 literes hazai átlagok a felét sem tették ki az osztrák vagy a francia, és alig negyedét az angol és a holland hozamoknak.139) Mivel a legelőt a juh mindinkább felélte, az eke elé már inkább lovat fogtak, ami a távoli piachelyek miatti gyakori szekerezésnél is jobban használható volt.140

A megye alkotórészei az 1828-as összeírás tükrében

Tisza mente143

Jászság

Nagykunság

Összesen

Mérték

%

Mérték

%

Mérték

%

Mérték

Colonus

4.077

25,9

6.064

38,5

5.592

35,5

15.733

Házas zsellér

7.494

52,6

3.994

28,0

2.754

19,3

14.242

Házatlan zsellér

1.404

60,8

347

15,0

555

24,0

2.306

Szántó (pm.)

50.313

24,9

93.906

46,5

57.648

28,5

201.867

Termés (p.m.)

153.472*

22,9

297.703

44,5

217.107

32,4

668.282

Kaszáló (kaszás)

17.144

17,5

55.379

56,7

25.012

25,6

97.535

Szőlő (kapás)

3.170

25,9

5.427

44,4

3.621

29,6

12.218

Bor (akó)

10.807

11,2

52.840

54,7

32.782

33,9

96.429

Szarvasmarha

9.179

17,2

25.763

48,4

18.256

34,3

53.198

Ló

10.562

27.3

13.463

34,8

14.588

37,7

38.613

Juh

23.151

12,9

81.730

45,7

73.211

40,9

178.602

Sertés

4.479

20,1

7.815

35,1

9.936

44,6

22.230

* A Tisza mente jobbágyi eredményeiből kilenced és tized fejében 1/5-öd rész feltehetően le van vonva

129 TAHY Gáspár 1837.6.; PALUGYAY Imre 1854.67., 328.

130 ADATOK... II. 123.

131 FÉNYES Elek 1847. II. 236.; GALGÓCZI Károly 1855.346., 348.

132 BAGI Gábor 2004.315-329.

133 VARGHA Zoltán 1933.66.

134 ADATOK... II. 94.

135 BELLON Tibor 1996.297.

136 OROSZ István 2011.98.

137 BELLON Tibor 1996.291-303.

138 FÉNYES Elek 1842. II. 236.

139 OROSZ István 2011.101.

140 FÉNYES Elek 1842. II. 236.

141 SOÓS Imre 1973. megfelelő oldalak; HML 1828. Conscriptio Regnicolaris. Összesítő; ERDEI Aranka 1986.235-243.; BAGI Gábor 1991.230-236.

142 Innen Tószeg és Jánoshida adatai hiányoznak.

235