Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY 16. kép: A Pálóci István által a XV. század utolsó negyedében létesített, később a szentélynél átépített sárospataki Keresztelő Szent János-plébá- niatemplom, amelynek nyugati homlokzata elé a XVIII. század végén nyolcszögletű, neogótikus tornyot emeltek (fotó: Kozma Károly fotóművész) 17. kép: A főhajó az oltárral (Sárospataki Bazilika, fotó: Kozma Károly fotóművész) nyal Szolnok mezővárost is feltüntető, az egri káptalan által 1495-ben kiállított bizonyságlevéllel - a sárospataki kastélyból hová lettek szállítva. Pálóci Antal „hívata engemet, és mondá nekem, hogy sem éjjel, se napval le ne szálljak az leveles ládárul, míg Ajnácskőben nem juttok, és én is utánad megyek, úgy mond, harmadnap múlván, és az leveles ládákat rakasd az toronban való boltban az fölső várban, [.. J”.196 197 Antal ezt követően csatlakozott II. Lajos királyhoz, azonban hiába várták vissza örökösei, mert elesett a végzetes mohácsi csatában. Egy Patak környéki jobbágy évtizedekkel később azt vallotta, hogy „jól emlékszik és látta, amikor Pálóci lovát a mohácsi ütközetből hazavezették.’™ A szolnoki várszigeten megtalált faragványtöredék a XV-XVI. század fordulója körüli évtizedekre keltezhető, amikor Szolnokot már egy jó ideje a szóban forgó főnemesi família birtokolta. Bizonyosra vehetjük tehát, hogy a lelet hozzájuk köthető, de hogy pontosan kié lehetett, azt homály fedte. A Pálóci család utolsó férfitagjainak, Antalnak (|1526, Zemplén megye főispánja), valamint testvérének, Mihálynak (|1517/1519, pohárnokmester, kamarásmester) a közös síremlékét, amelyet Antal készíttetett 1519-ben, Sárospatakon azonosították.198 (14-15. kép)199 Azt, hogy a vörösmárvány sírlap a XV. század utolsó negyedében emelt, háromhajós hosszházú templomon belül - amelyhez akkor még egyhajós, poligonális záródású szentély csatlakozott - eredetileg hol helyezkedhetett el, már nem lehet megállapítani. (16-17. kép) Magával az épülettel összefüggő munkálatok pontos időtartama sem ismert, csupán a befejezés éve, 1492,200 amely alapján megállapítható, hogy Antal és Mihály édesapja, István (11491), a pataki castellum megvalósítója volt a templomépítés kezdeményezője, és a finanszírozás oroszlánrésze is ugyancsak rá hárulhatott. A sírkő a templom 1787-ben elkezdődött renoválásakor, a déli kapuzattal szemben, az északi mellékhajó belső falához erősítve került felállításra.201 Jelenleg a templom északi mellékhajójának keleti végén található, a padozatra fektetve. (18. kép) Az igen magas művészi szintet képviselő szolnoki sírkőtöredék az utolsó Pálóciakat közvetlenül megelőző, egymással versengő generációhoz kapcsolható: Istvánhoz vagy még inkább annak unokatestvéréhez, Imréhez (|1483, pohárnokmester, lovászmester). Imre egyedüli testvére, Zsig- mond (|1478) szerémi püspök volt. Az ő személye azonban az ábrázolás alapján kizárható, hiszen a páncélos figura az elhunyt világi voltára és bárói rangjára utal. (6. kép) Pálóci Imre 1463-ban, majd 1464-1467-ben pohárnokmester, 1471-től 1483-ban bekövetkezett haláláig pedig lovász196 DÉTSHY Mihály 1989.3.; DÉTSHY Mihály 2002.29. 197 DÉTSHY Mihály 1989.6.; DÉTSHY Mihály 2002.33. 198 CSOMA József 1888.125.; GERVERS-MOLNÁR Vera 1983.23-24. 199 A sárospataki Pálóci-sírlapról és a település késő gótikus templomáról a felvételeket munkatársam, Kozma Károly fotóművész (Damjanich János Múzeum, Szolnok) készítette. Ezért, továbbá a szolnoki Pálóci-sírkőtöredék és a tőketerebesi (Trebisov, Szlovákia) Perényi-tumbafedlap fotózásáért köszönettel tartozom neki. Rajta kívül dr. Tamás Edit igazgatónak (Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak), Bereczkei Miklós esperes plébánosnak (Sárospataki Bazilika), továbbá kollégámnak, Major Zoltán gondnoknak, valamint Demeter Orsolyának, Rékassy Eszternek és dr. írás Mátyásnak szeretném még hálámat kifejezni a fényképfelvételek elkészítéséhez nyújtott önzetlen segítségükért. 200 GERVERS-MOLNÁR Vera 1983. 12.; SZŐKE Balázs 2014. A templom az Apostoli Szentszéktől 2007-ben nyerte el a bazilika minor rangot. 201 CSOMA József 1888.125.; GERVERS-MOLNÁR Vera 1983.23. 268
