Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre

KERTÉSZ RÓBERT: A KÖZÉPKOR VÉGI SZOLNOK ÉS MÉLTATLANUL ELFELEDETT FÖLDESURA: PÁLÓCI IMRE

4. kép: A kora Árpád-kori szolnoki ispánsági- és megyeszékhely rekonstrukciója (KERTÉSZ Róbert 2014a. 10. ábra)

Jelkulcs: 1. feltételezett középvízi meder; 2.84 m (Bf.) alatt (ártér); 3. vízállásos terület; 4.84-85 m (Bf.); 5.85-86 m (Bf.); 6.86-87 m (Bf.); 7.87 m (Bf.) fölött; 8. a legkorábban az 1020-1030-as évekre keltezhető ispáni vár sáncai; 9. XI. századi hamusgödör és kerámia, helyszíni szemle: 1961-1962; 10. Árpád-kori cseréptöredékek, ásatás: 1973; 11. Árpád-kori és XVI. századi települési jelenségek, régészeti leletek intenzív előfordulási helye - Szent István tér, helyszíni szemle: 1995.; 12. XI. századi plébániatemplom feltételezett helye; 13. téglakerítéssel övezett templom körüli temető hozzávetőleges elhelyezkedése.

(3. kép) Arra a kérdésre, hogy közülük a XI. században melyiket vették használatba, a régészeti leletek alapján egyértelmű választ adhatunk: a nagyobbikat.

A szabálytalan négyszög alaprajzú ispáni vár felépítéséhez a régebben körvonalazott elképzelésektől31 eltérően tehát nem a manapság ismert teljes várszigetet, hanem annak csupán egyik, bár a hangsúlyosabb felét vehették igénybe. (4/8. 5/1. kép) Ennek figyelembevételével a földfa szerkezetű sáncokkal ellátott erősség belterülete, az 1550-1552-ben emelt palánkvárnak32 csaknem felére, -3,2 hektárra csökkent.33 Ám még így is a királyi Magyarország legimpozánsabb méretű „nagyvárak”34 alkotta csoportjába: Zemplén (2,4 ha),35 Szabolcs (3,3 ha),36 Bihar (3,5-3,9

31 KOMÁROMY József 1943. 72.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.161.; BÓNA István 1998. 58-59.; SELMECZI László 2015.205.

32 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.425.

33 KERTÉSZ Róbert 2014a. 17.

34 BÓNA István 1998.38-39.

35 BENADIK, Blazej 1965.; CSORBA Csaba 1974.222.

36 NÉMETH Péter 1973.; CSORBA Csaba 1974.214.

ha),37 Abaújvár (3,9 ha)38 közé sorolható. A Szolnokon végzett erődítési munkálatok pontos ideje nem ismert, de feltehetően erre legkorábban az 1020-1030-as évek vehetőek számításba.39 A kora Árpád-kori várszervezet itteni létére a település környezetében feltűnő alábbi helynevek alapján következtethetünk: Alcsi (Ácsi) puszta,40 (5/5. kép) Kovácsi határ37 CSORBA Csaba 1974.191.; DUMITRA§CU, Sever 1994.

38 GÁDOR Judit-NOVÁKI Gyula 1976.; GÁDOR Judit-NOVÁKI Gyula 1980.

39 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.69.; KERTÉSZ Róbert 2014.354.; KERTÉSZ Róbert 2014a. 17.

40 Alcsi (Ácsi) falu, ma Alcsipuszta. 1222: Asu, 1324: Alchy. Feltűnésekor lakói centurionatui subiecti, tehát várnépek (CSÁNKI Dezső 1890. 57.; HECKENAST Gusztáv 1970.91.; SELMECZI László 1975.30.34.26. jegyzet). I. Károly király 1324. március 23-án kelt bizonyságlevelében - egyebek mellett - Alcsi (Alchy) birtokot Horsundorph-i Wluingusnak ~ Weluingus ~ Wluengus, hű katonájának a kérésére, szolgálatai fejében neki adományozta (Anjou- oklt. Vili. 70-71.123. regeszta; BENEDEK Gyula 2007. 20-23.), amely később, 1347-ben I. Lajos jóvoltából Wluingus leánytestvérére, Erzsébet úrasszonyra, valamint annak férjére, Konia ~ Konya mesterre szállt, és 1353. május 16-án külön megerősítést nyert (Anjou-oklt. XXXI. 496-497. 967. regeszta; BENEDEK Gyula 2007.25-28.). A települést a hatvani szandzsák

249