Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Bagi Gábor: Hősök, betyárok, bűnözők… (avagy adalékok a betyárvilág 1849 utáni történetéhez a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területén)

BAGI GÁBOR: HŐSÖK, BETYÁROK, BŰNÖZŐK...

(AVAGY ADALÉKOK A BETYÁRVILÁG 1849 UTÁNI TÖRTÉNETÉHEZ A MAI JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETÉN)

A belügyminisztérium hamarosan további lépéseket is tett. Heves megye és a Jászkunság területére Boros ügyéből kifolyólag rögtönítélő, statáriális bírósági eljárást hirdetett meg. Mindazonáltal kezdetben Borsos vakmerőségét ez egyáltalán nem csökkentette, hanem csak a személye körüli hisztériát és a veszélyeztetettség érzését növelte.

„Borsos Sándor a közbiztonsági közegek léha eljárása folytán híressé vált rabló a napokban a vám határán utazott keresztül egy kólán, midőn egy tanyán itatás végett megállapodott, a kocsit elhagyván, lóra ült és tovább ment. A kóla a rendőrség által behuzatott; azt is beszélik, hogy akkor a nevezett rabló nőnek volt felöltözve; - úgy latszik azon idő óta, hogy a rögtön bírósági eljárás a Jaszkúnkerület és Heves megyére kiterjesztetett, nem igen kedves menedék helye e vidék, útját másfelé vette; sokan azt hiszik, hogy most már majd kézre kerítik, nem találván ott őt palástoló rokonokra. Bizony itt is volna már az ideje elejét venni a nevezett által véghez vinni szokott rakonczatlankodásoknak. ”35 36

„(Borsos Sándor) hirhedett alföldi rabló elfogatása - mint a lapok írták - nem való. Csupán két cimboráját fogták el a napokban Szolnokon. Borsos Sjándorj. nemrég Jász-Kiséren üldözőbe vétetvén, egy pandúrt lelőtt, a másikat megsebesítette. Hir szerint most a Tiszavidéken tartózkodik. A kormány, a hevesmegyei törvényhatóság felterjesztése folytán, e veszé- lyes rabló elfogatásira dijat tűzött ki. ”x

A szolnoki rendőrség a jelek szerint nem igazán állt a feladata magaslatán, mivel hamarosan tévedésből egy pesti ügyvédet is elfogott, a helyi vasúti pályaudvaron (indóház). Eközben magát a rablót már Szlavóniában is látni vélték, hogy cimboráival garázdálkodik.37 Végül Benedek jászsági csendbiztos Jászberényből maga ajánlkozott a rettegett rabló elfogására, aki aztán embereivel július végén Jászkiséren szerencsével járt. A jászkunsági sajtó az esetről az alábbiakban számolt be:

„(Borsos Sándor) elhirhedt kapca-betyárt juljiusj. hó 28-án Jász-Kiséren elfogták. A betyár épen szeretőjénél lappangott, midőn a pandúrok felfödözték s a házat körülfogták. A betyár a ház-padlásra vonult, hol közel négy óra hosszáig makacsul védte annyira, hogy a csendlegények a ház felgyújtásáról gondolkodtak. Végre a szomszédban lakó Str[áda], Béla földbirtokos felszólításának engedve, a betyár kijelenté, hogy kész megadni magát, ha a csendbiztos megígéri, hogy nem fogja megkinozni. A csendbiztos e tekintetben megnyugtatván Borsost, ez ledobta a padlásról revolvereit átadta magát, s azonnal Jászberénybe kísértetett. ”38

Borsos elfogását általános megkönnyebbülés fogadta mindkét érintett törvényhatóságban. Ennek nyomán hamarosan a belügyminiszterhez fordultak, hogy az immár szükségtelen rögtönbírósági rendszert vonják vissza.

„Heves és Kjülsőj.-Szolnok tjörvényesenj.ejgyesítettj. vármegyék 1874. szeptember], 19-én, Isaák László alispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes évnegyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott a mjagyarj. kfirályij. belügyministernek f[olyó], hó 10-ik 37375

35 „Jászkun Polgár”, 1874. július 23.3.

36 „Eger”, 1874. július 9.221.

37 „Eger”, 1874. július 16.230.

38 „Eger", 1874. augusztus 6.253.

szám alatt kelt rendelete, melyben felhívja a megyék közönségét, miszerint tekintettel arra, hogy ifj[abb]. Borsos Sándor rabló elfogatott, s a feljelentett újabb büntettek nem látszanak oly természetieknek, hogy azok a rögtön-bíráskodás további fentartását mulhatlanul szükségessé tennék, mielőbb és pedig Jász-Kún kerületek kapitányságával egyetértöleg nyilatkozzék, vájjon nem várható-e hogy e kerület biztonsága ezentúl a rendes törvényes eljárás alkalmazása mellett is fenntartható lesz, s vájjon ennél fogva nem volna-e a rögtön-biráskodási eljárás beszüntethető.”39

A vizsgálat során kiderült, hogy Borsos egy Német Szilveszter nevű kunszentmártoni származású, rovott múltú személlyel együtt követte el a gyilkosságot. Ugyanakkor az is kitűnt, hogy az eset kapcsán igen sokan Borsosék segítségre voltak, így a két elkövető családtagjai és számos ismerős is. Az 1875 februárjában meghozott ítélet a főbűnösök kapcsán az alábbiakat tartalmazta:

„Német Szilveszter l-ső rendű vádlott vádoltatott: Lepsényi Paulina özv[egy], Fülöp Józsefné jászkiséri lakosnő meggyilkolása, s kirablásával, ezen felül 9 tolvajlás, 4 rendbeli zsarolás, 4 rablás, 2 tolvajlási kísérlet és egy gyilkossági kísérlettel; ezen bűnökben a törvényszék bűnösnek mondván 15 évi fegyházi börtönre Ítélte.

Ifj[abbj. Borsos Sándor terheltetik a Német Silvester ellen felhozott vádakkal, kivévén a gyilkossági és gyújtási kísérletet, ezeken felül pedig: 3 életbiztonság elleni vétség, 5 rendbeli rablás, 1 rablási kísérlet, 10 rendű zsarolás, Szabó István pandúr szolgálattétel közbeni agyonlövése, 1 gyilkossági kísérlet s többrendű tolvajlás. Ezekért a kir[ályi], t[ö]rv[ény]szék által életfogytiglani fegyházi börtönre Ítéltetett. Mely úgy értetődik; hogy korábban már Búzás Sándor40 kiséri lakos agyonütéseért 3 évi börtönre Ítéltetett.”

Meglehetősen hosszú volt a bűntársak névsora. Hajnal Mihály, aki Borsosékat baltával szerelte fel, a rablott pénzből részt kapott, és a vádlottakat bújtatta, hat évet kapott. Idősebb Borsos Sándor rablógyilkosság elősegítéséért és orgazdaságért ítéltetett el, de a 11 havi vizsgálati fogsága büntetésébe betudatott. Felesége a vizsgálati fogsággal másfél év fogházat kapott, míg Borsos Péter zsarolás és bűnrészesség címen hét hónapot. Mellettük nem kevesebb, mint 18 személy kapott néhány hónapos büntetést, főképp a gyilkosokat rejtegető jászkiséri, hevesi, szolnoki, kunszentmártoni és dunaföldvári személyek. Köztük volt Tóth Márta, Borsos kedvese is.

A híres ügy tehát látszólag lezárult, ám a jászberényi börtön nem éppen katonás fegyelme lehetővé tette, hogy alig fél évvel az elítélését követően Borsos két társával sikeresen megszökjék. A hovatovább sokak által már mágikus tulajdonságokkal is felruházott betyár társaival, majd Tóth Mártával mintegy négy hónapig csavargott a Jászsággal határos hevesi településeken. Főleg az első ügyben szereplő orgazdáknál szállt meg, és bűnlajstromát néhány újabb fegyveres rablással tetézte. Végül a párt november 23-án Hevesen Sághy Miklós hevesi csendbiztosnak sikerült embereivel elfognia.

39 „Eger”, 1874. augusztus 20.369-370.

40 Valószínű, hogy ő Lepsényiné élettársa volt. Problémát okoz azonban, hogy az első híradások a személyt még B. J. rövidítéssel jelölték, ami Búzás József lehet. Kérdéses, hogy melyik is a pontos.

315