Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Mali Péter: A késő bronzkor kronológiai problémái egy perbáli, halomsíros időszakba sorolható település alapján
TISICUM XXIV. - REGESZET Amphora alakú edények A kultúra egyik legfontosabb edénye - alapvető tárgya a kultúra meghatározásának.8 Viszont ez a temetőkben gyakori forma településeken igen ritka, és töredékeiből gyakran nem meghatározható, avagy nem pontosan besorolható. Elkülönítése nehéz a középső bronzkori hasonló, ún. urna edényektől. Jellemzője a testhez képest szűk nyak és a kettő-négy fül. Alá. Az első variáns a széles hasú, kónikus nyakú forma. Nyaka és válla profilált, a vállon bekarcolt díszítés és bütyökdísz jelenhet meg. A forma és a díszítés is nagy területen elterjedt a halomsíros műveltség területén, kizárólagosan a korai Reinecke B-C időszakban.9 A feltárt településről a 27. objektumból ismert egy példánya. (3. tábla/6.) Alb. Az előző forma változata egy általánosabb elterjedésű, széles gömbtestű vagy nyomott gömbtestű, széles, lapos vállú edény, amelyet egy profilálást követően szűk, tölcséres vagy hengeres nyak és erősen kihajló perem követ. A forma középső bronzkori előzményekből alakult ki,10 és a halomsíros műveltség területén általánosan elterjedt, elsődlegesen a kárpáti halomsíros területen.11 Az urnamezős időszakban tovább él, a nyak hosszabbá válik, és a perem gyakran szélesen ellaposodó, síkozással díszített.12 A 7. objektum kannelúrázott pereme ugyancsak az urnamezős időszakra jellemző, párhuzama ismert a békásmegyeri temetőből.13 Gömböstestű forma a 27. objektumból került elő. (3. tábla/9.) További, ebbe a típusba sorolható kerámiák kerültek elő a korai fázisból a 19., 27. és 102. objektumokból (3. tábla/7; 8.), illetve a kései fázisból a 87., 7., 20. és 13. objektumokból. (9. tábla/3; 5; 8; 13. tábla/1.) A2. A kárpáti halomsíros csoportra tartják jellemzőnek a formát, amely egy folyadéktárolókhoz képest karcsúbb testet jelent, és a fazekakra hasonlít leginkább. Kónikus, szűkülő nyakát a válltól profilálás választja el, és a vállon két fül található. A lelőhelyen a 19. és 27. objektumból került elő ebbe a kategóriába sorolható edény. (3. tábla/5.) Elsődlegesen temetkezések mellett fordul elő, de esetenként telepen is megtalálható,14 mint a perbáli lelőhelyen is látszik. A környéken az ürömi és dunaújvárosi temetőben tűnik fel a típus.15 A Kárpát-medence korai temetőiben ugyancsak általános forma, mint például a tápéi16 vagy tiszafüredi17 temetőben. 8 FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999.67. 9 Pl. ILON Gábor 1998-1999. 247-255.; KOVÁCS Tibor 1965.; VICZE, Magdolna 2011. Pl. 227/3.; SCHREIBER Rózsa 1971.45.; NAGY Marcella 2005. 12.; KOVÁCS Tibor 1970.27-33.; TROGMAYER Ottó 1975.154-155.; HON- Tl Szilvia-NÉMETH Péter-SIKLÓSI Zsuzsa 2007.158-159. kép; HORVÁTH László 1994. 2. kép/8.; MALI Péter 2012.16.; SZItAS Gábor 2009.13.10. kép; DUSEK, Mikulás 1980. 349., 365., 382.; STUCHLÍK, Stanislav 1990. 470.; FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999. 67.; BARTÍK Juraj 1996.204. C5 típus; TOMAZIC, Simona et al. 2009.19., 21. 10 VICZE, Magdolna 2011.132. 11 Párhuzamok a területről: Üröm-Magyar-bolgár barátság TSZ (HOLPORT Ágnes 1980. 60.); Pilismarót (SZATHMÁRI Ildikó 1979. 43.); Budapest (SCHREIBER Rózsa 1971.46.). 12 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa etal. 2010.249. Tip. III.; ILON Gábor 2016.34. 13 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010.117. 14 SÁNTA Gábor 2004.62.; TERZAN, Biba-CRESNAR, Matija2014. Fig.7.4.3/1. 15 HOLPORT Ágnes 1980.60.; VICZE, Magdolna 2011.456. 16 TROGMAYER Ottó 1975. Taf. 21/234. 17 KOVÁCS Tibor 1975.23. A5. A területre jellemző, publikált leletanyagokban párhuzam nélküli forma a szűk nyakú amphora alakú edények csoportja.18 A nyaka nagyon szűk, kónikus, amely alatt ívelten csatlakozik a gömbtest. A 99. és a 36. objektumból került ilyen edénytöredék a településen. (9. tábla/2;9.) Fazekak Általános tároló- és főzőedények, a formák általánosan elterjedtek és kevéssé változnak a bronzkor folyamán. Alapvetően enyhén hasasodé, de karcsú forma, amelynél leginkább a perem kialakítása változó. FI. Általános bronzkori fazékforma - enyhén ívelt, tojásdad test, amelytől a nyakat gyakran borda választja el, nyaka rövid és pereme kihajló. Bütyökfüllel, illetve két füllel is előfordul. Megjelenik mind a középső, mind a késő bronzkori települések anyagaiban, területi lehatároltságtól mentesen.19 Megtalálható a település mindhárom fázisában a 19., 74., 27., 8., 12., 49., 72., 103., 9., 87., 17. és 24. objektumokban. (5. tábla/2-3; 8. tábla/2; 12. tábla/1.) F2. A zsákszerű fazekak teste enyhén ívelt, de egyenes falúhoz közelít, peremük és nyakuk egyenes, esetleg enyhén kihajló. Elsődlegesen bütyökfüllel jelentkeznek. Párhuzamaik a halomsíros telepanyagokban megtalálhatóak Pest megyében29 és az Alföld területén.21 Perbálon a korai fázisban a 19., 74. és 27. objektumokban fordul elő (1; 5-6; 10.), a középső periódusban a 8., 12. és 49. objektumban (8. tábla/3.), a fiatalabb fázisban a 7. és 24. objektumban található meg a forma (12. tábla/3; 5.). F4b. A szűk nyakú fazekak Budapest környékén a legelterjedtebbek, kevés párhuzamuk van egyéb területeken,22 de mind publikálatlan. A nyak rövid, gyakran hiányzik. Elsődlegesen a test íve folytatódik, amíg a perem levágásra kerül. (12. tábla/6-7; 13. tábla/3.) F5. Széles, alacsony fazékforma. Arányaiban a mélytálakhoz közelít, de azoknál magasabb. Kelet-Dunántúl halomsíros leletanyagaiban előforduló típus, főként a kései Reinecke C és urnamezős átmeneti időszakokban.23 A telepen a 87. és 36. objektumban fordul elő ez az edény (8. tábla/1). 18 Párhuzamok találhatók Pomáz-Újtelep, Dunakeszi-Fatelep publikálatlan lelőhelyeken. 19 Többek közt: SZATHMÁRI Ildikó 1979.39-40.; ILON Gábor 2012.20.; BÉKÉI László 2007. 42.; NAGY Marcella 2011. 28. ábra; DUSEK, Mikulás 1969. 58.; STUCHLÍK, Stanislav 1990. Abb.1./8.; KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010. 255. (Typ VI. A); VICZE, Magdolna 2011.126.; PATEK, Erzsébet 1968.110.; MALI Péter 2012.18.; MALI Péter 2016.13.; BARTÍK, Juraj 1996. Tab.3./4.; KOVÁCS Tibor 1965.74.; KOVÁCS Tibor 1986. Abb. 1/7., 12.; KŐSZEGI Frigyes 1973. 22.; KEMENCZEI Tibor 1968.181.; REICH, Christine 2006.48-52.; TROGMAYER Ottó 1975.154. 20 SZATHMÁRI Ildikó 1979.39. 21 SÁNTA Gábor 2004.62.; KOVÁCS Tibor 1986. Abb. 1.18. 22 Domaszékről SÁNTA Gábor 2009.3. kép/2.; Hosszúhetény kései halomsíros fázisából MALI Péter 2016.13.; Csehországból CUJÁNOVÁ-JÍLKOVÁ, Éva 1964.42/10. 23 SZATHMÁRI Ildikó 1979. 48.; KUSTÁR Rozália 2000. 33.; NAGY Marcella 2011.24. ábra; KEMENCZEI Tibor 1990. Abb. 2/17.; KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010.255. (Typ VI. E1.); PATEK, Erzsébet 1968.110. 8
