Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Cseh János: Hun kori és kor Merowing kori kiöntőcsöves kerámia kengyeli lelőhelyekről (az utóbbi kör edényeinek összelőfordulásával és szakirodalmával – 1898–2010)

CSEH JÁNOS: HUN KORI ÉS KORA MEROWING KORI KIÖNTŐCSÖVES KERÁMIA KENGYELI LELŐHELYEKRŐL

(AZ UTÓBBI KÖR EDÉNYEINEK ÖSSZELŐFORDULÁSÁVAL ÉS SZAKIRODALMÁVAL - 1898-2010)

tub, canä cu tub de scurgere, canä preväzutä cu un tub, oalä cu cioc de scurgere tubular, tub de scurgere, tub de laterale de turnare, tub oblic de turnare a unei cäni (csak annyi, hogy kiöntőcső, mint: ciucurile/ciucura de scurgere), vas cu tub de scurgere, vas cu tub de turnare, vas cu teává de scurgere, vas cu teává de turnat, vas cu teává pentru turnat;

Német: s Ausgußrohr, e Ausgusstülle (mint kiöntőcső); e Ausgusskanne mit Tülle, s Gefäß mit Ausgußrohr, e Kanne mit Ausgußrohre, r Krug mit Ausguss, r Tonkrug mit Ausgußrohr, e Röhrenkanne, e Tüllenausgusskanne, s Tüllengefäß, e Tüllenkanne, r Tüllenkrug; Szerb/szerb-horvát/szerbhorvát: posuda sa rucikom i cevi za izlivanje (fü- les-kiöntőcsöves edény), izlivnik, posuda sa izlivnik;

Angol: pottery with a spout, pot with a spout, spouted pot, spouted pottery;

Francia: entonnoir, vase-theiére (tölcsér és teáskanna);

Latin: fusorium tubus, tubus fusorium.

[A rajzokat és a fényképeket a szerző készítette. A dolgozatot 2015- 2016-ban állította össze.]

Irodalom

ANGHEL, GH.-BLÄJAN, M.

1979. Sápáturile arheologice de la Sinmicláu§-„Grui§or, comuna §ona, judetul Álba, 1978. Raport preliminar. In: Materiale §i Cercetári Arheologice a Xlll-a sesiune anualá de rapoarte. Oradea. 281-284.

BÄCUET, Dan-BORDI, Lorand

1996. Descoperiri arheologice in hotarul comunei §icula (jud. Arad). Archaeological Discoveries at §icula (Distr. Arad). In: Ziridava XIX-XX. Arad. 96-102.

BÄRZU, Ligia

1994-1995. La station n° 1 de Bratei, dép. De Sibiu (IVe-Vlle siécles, avec une expertise de Maria Bulai-§tirbu. In: Dacia (Revue d' Archéologie et d' Histoire Ancienne) nouvelle série tome XXXVIII-XXXIX. Bucarest. 239-295.

2010. Ein gepidisches Denkmal aus Siebenbürgen. Das Gräberfeld Nr. 3 von Bratei (Bearbeitet von Radu Harhoiu). Mit Beiträgen von Eugenia Zaharia und Radu Harhoiu. Archaeologia Romanica IV. Cluj-Napoca.

BÓNA István

1968. Otto von Hessen, Die langobardische Keramik aus Italien. Wiesbaden 1968. (recenzió). In: Archaeologiai Értesítő 95. Kötet 2. Szám. Budapest. 277-279.

1974. A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpátmedencében. Budapest. (Der Anbruch des Mittelalters. Gépidén und Langobarden im Karpatenbecken. Budapest, 1976.)

1988. Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271- 896). In: Erdély története I. A kezdetektől 1606-ig. Budapest. 107-234. (Gepida telepek és települések: 151-153.)

1989. Dáciától Erdőelvéig. Erdély és a Kelet-Alföld a népvándorlás korában (271-895). Erdély rövid története. Budapest. 61-98.

BÓNA István-KISS Attila

1979. A népvándorlás kora Belgiumban (Wallónia) és Magyarországon. Az István Király Múzeum Közleményei D. sorozat 127. Szám. Székesfehérvár, (kiállításvezető)

BUGARSKI, I.—IVANISEVIC, V.

2012. Pogranicje Rimskoj imperii i varvarov: sistema oborony imperii ot Kucija do Lederaty. In: Lesnaja i lesostepnaja zony Vostocnoj Evropy v epohi rimskih vlijanij i velikogo pereselenija narodov. Konferencija 3. Tula. 482-511.

CSALLÁNY, Dezső

1961. Archäologische Denkmäler der Gépidén im Mitteldonaubecken

(454-568 u. Z.) mit 281 Tafeln, 1 Karte und 28 Abbildungen im Text. Archaeologia Hungarica Series Nova XXXVIII. Budapest.

CSALLÁNY Gábor

1899. A rómaikori temetőről Öcsöd és Szent-András határában. In: Archaeologiai Értesítő. Uj folyam XIX. Kötet. 41-46.

CSEH János

1983. Megjegyzések az V-VII. századi erdélyi gepida emlékanyaghoz. Kutatástörténeti áttekintés. Vázlat az erdélyi-alföldi kapcsolatokról l-lll. Egyetemi szakdolgozat, ELTE BTK Régészeti Tanszék. Kézirat. Budapest.

65