Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Cseh János: Kelta települések nyomai Kengyel környékén (Kengyelpart II, Mészáros-tanya és egyéb lelőhelyek) az 1990–2008 közötti kutatásokból (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

CSEH JÁNOS: KELTA TELEPÜLÉSEK NYOMAI KENGYEL KÖRNYÉKÉN (KENGYELPART II, MÉSZÁROS-TANYA ÉS EGYÉB LELŐHELYEK)

____________________AZ 1990-2008 KÖZÖTTI KUTATÁSOKBÓL (JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE)____________________

Ciume§ti) Bereczki 2008 24., 34-35. és 37.

/16/ Horváth 1987 73.5. kép 2 és 60. továbbá 75.7. kép 3 és 61. (két lelőhely); Bondár-Honti-Márkus-Németh 2007127.; Horváth 1987 71.3. kép 5 és 63.; Szabó-Czajlik 2007 209. Fig. 19.; Kőszegi-Nováki-Pető 1984 9. (gödörház?); Nováki 1961B 247.1. kép bal oldalán és 250.; Horváth 1987 79.11. kép 3 és 65.; Horváth 1972 86.3. (kép) és uo.; Pusztai 1967 8-9, közötti 3-4. ábrán és 8.; Tokai 2006 278., Tokai 2008 70. alul jobbra, azonkívül Eke 2006 223.2. kép alul balra és 217.; Honti et alia 2002 20. és 23.; Kutzián 1980 16.; Horváth 1978 15. 5. kép alul középen; Horváth 2008 109. Mindehhez Id. még Kuzmová 1980 passim összefoglaló, áttekintő jellegű tanulmányát. - A házbeli nyílt, szabad tűzhelyek vagy olyasfélék egy elkülönülő, sajátságos módosulata a lemélyített, teknős tűzgödör, német Feuergrube, mint pl. a Barcson és Kiskundorozsmán megfigyelt (Rózsás 2002 54. 2. ábra és 49-50.; Balogh-Türk 2005 130.) Viszont van példa köldökön, platformon elhelyezkedőre is (mondhatni tűzpadkán), így a szerémségi Kuzmin mellett szkordiszkusz településen (Popovic 2001 89. Fig. 4. és uo.) Előfordulhatnak gondosabban kialakított, kiképzett tűzelőhelyek is, melyek legalábbis ennyiben már a kemencék felé közelíthetnek. Alapos, a kimerítő felé közelítő sorát adja a tűzhelyes kelta házaknak Ottományi 2005 78. és uo. a 37-38. jegyzetpontokban.

3. Baghy-homok

(C, D, E, F, H objektum és szórvány)

A lelőhelyen eszközölt föltárások kora népvándorlás kori, gepida objektumaiból 1990-ben és 1991-ben kb. kéttucatnyi közlésre érdemes kelta kerámiadarab került elő. Ezek abszolút szórványos leletek az A és B blokk területéről - talán az E objektumnál tételezhetek föl egy igen közeli késő vaskori telepjelenséget, de erről semmi érdemlegeset nem tudok mondani (ház? gödör?). Mindenesetre az egész egy markáns kis kollekciót alkot. A lelőhelyről itt többet nem mondok, mert már olvasható róla ismertetés.

1. Csésze (tálka). Korongolt. Finom agyagból. Világosbarna. Simított felületrésszel. Homorú vállú kettős kónikus forma, besimított horizontális vonallal. M 6x2,9 cm. Fv: 0,4-0,5 cm. Rekonstruálható Há: 12-14 cm között. B objektum. (22. kép 6); 2. Edény (csésze?). Korongolt. Finom agyag. Világosbarna. Egyszerű alj. M: 5,7x4 cm. Fv: 0,4 cm. 2 fragmentumból ragsztott. B objektum. (22. kép 7); 3. Szitula. Korongolt. Finomszemcsés agyag. Barnás. Az oldalfalon durvább befésülés. M: 4,4x3,6 cm. Fv: 0,7-0,8 cm. B objektum. (22. kép 8); 4. Szitula. Korongolt. Fi- nomszemcsés/homokos keverésű agyag. Átlag szürkésbarna. Duzzadt, D-alakú szájrész. M: 4,5x2,6 cm. Fv: 0,6 cm. C objektum. (22. kép 9); 5. Fazék. Korongolt. Jól iszapolt agyag. Világosbarna. Kívül simított felületű. Vaskos, duzzadt perem. M: 4,3x3,5 cm. Fv: 0,8-0,9 cm. C objektum. (22. kép 10); 6. Edény (fazék?). Korongolt. Iszapolt agyagból. Középbarna. Mindenütt fényezett, szélesen kihajló szájperem. M: 4,6x2,6 cm. Fv: 0,6 cm. D objektum. (22. kép 11); 7. Szitula. Korongolt. Grafitszemcsés agyag. Fémesen sötétszürke. Díszítése függőleges, kopottas fésülés. M: 4,1x2,9 cm. Fv: 0,9-1 cm. D objektum. (22. kép 12); 8. Edény (fazék?). Korongolt. Finom agyagból. Világosbarna. Kihajló, gömbölyded perem. M: 4,1x2,2 cm. Fv: min. 0,4 cm. E objektum. (23. kép 1); 9. Edény (csészeszerű?). Korongolt. Finom agyag. Világosbarna. Réteges törésfelület. Belül simított felszín. Szélesen kihajló, filigrán perem. M: 4,3x1,7 cm. Fv: 0,3 cm (min). E objektum. (23. kép 2); 10. Tál. Korongolt. Finom agyag.

Sötétebb barnásszürke. Kívül-belül markáns simításnyomokkal. Alsótest részlete, belül besimított hullámvonallal. M: 6,9x5 cm. Fv: 0,4-0,5 cm. E objektum. (23. kép 3); 11. Fazék. Korongolt. Kissé szemcsés-törmelékes agyag. Barnásszürke. Kívül simított felszín. Alj és oldalfal (plasztikus korongolásnyomokkal). M: 12,9x11,6 cm. Fv: 1,4 cm. Tá: 10,5 cm. 2 fragmentumból ragasztott. E objektum. (23. kép 4); 12. Edény (fazék?). Korongolt. Iszapolt agyag. Világosbarna. Réteges fraktúra. Simított felület. Kiemelt talprészlet. M: 4,8x3,4 cm. Fv: 0,9 cm. E objektum. (23. kép 5); 13. Szitula. Korongolt. Grafittal átlagosan soványított agyag. Fémes sötétszürke. Átfúrt (0,5 cm) oldaldarab, kopott seprűzéssel (ami alatt itt is fésülést értek). M: 3,5x3,1 cm. Fv: max. 0,7 cm. E objektum. (23. kép 6); 14. Edény (fazék?). Korongolt. Finom agyagból. Középbarna. Az oldaltöredéken függőleges kvázi besimítás és finom befésülés. M: 4,4x4,4 cm. Fv: 0,8 cm (max). E objektum. (23. kép 7); 15. Fazék. Kézzel formált. Cserépzúzalékos stb. agyag. Barnás-szürkés. Elegyengetettebb felszínnel. Hordótestű forma szájrésze. M: 4,8x4,8 cm. Fv: max. 1 cm. E objektum. (23. kép 8) - továbbá: egyéb finom- és grafitos kerámia, valamint vaskos oldalrész (Villanova-edény?); 16. Fazék (?). Korongolt. Finomszemcsés soványítás (benne grafittal?). Barnásszürke. D-forma perem. M: 4,6x2,7 cm. Fv: min. 0,4 cm. F objektum. (23. kép 9); 17. Edény (fazék?). Korongolt. Finom agyagból. Sötétes szürkésbarna. Simított felületű. Egyszerű talprészlet. M: 5,5x4,5 cm. Fv: kb. 1 cm. F objektum. (23. kép 10); 18. Fazék (?). Korongolt. Jól iszapolt agyag. Világosbarna (belül középszürke). Réteges fraktúra. Alj körbefutó horonnyal. M: 9,5x6,8 cm. Fv: 0,7 cm (min). Rekonstruálható Tá: 11-12 cm. H objektum. (23. kép 11); 19. Tál. Korongolt. Tiszta agyagból. Átlag szürkésbarna. Mindenhol simított felszínű. Réteges törésfelületű. Kihajló szájperem vállal. M: 4,2x3,1 cm. Fv: 0,9 cm. H objektum. (23. kép 12); 20. Csésze (?). Korongolt. Finom agyag. Világosbarna. Kívül simított. Kihajló, gömbölyded perem. M: 5,5x1,6 cm. Fv: 0,4 cm. Rekonstruálható Szá: 11-12 cm. (24. kép 1); 21. Tál. Korongolt. Tiszta agyagból. Középbarna. Tompán simított/fényezett. Réteges törésfelület. S vonalú száj- és válltöredék. M: 4,3x3,8 cm. Fv: min. 0,5 cm. Szórvány. (24. kép 2); 22. Edény (közelebbről?). Korongolt. Finom agyag. Átlag barnásszürke. Simított felszín. Díszítése vízszintes barázdák között tojás alakú, filigrán vonalas bepecsételések (méret: 5x4 mm). M: 2,9x1,8 cm. Fv: 0,6 cm. Szórvány. (24. kép 3); 23. Edény (fazék?). Korongolt. Jól iszapolt agyag. Világosbarna. Mindenütt simított. Kihajló, megszélesedő peremrész. M: 3,6x2,5 cm. Fv: 0,5 cm. Szórvány. (24. kép 4); 24. Szitula. Korongolt. Átlagos grafittartalmú agyag. Fémesen középszürke. D-for- májú száj. M: 3,5x2,1 cm. Fv: 0,5 cm. Szórvány. (24. kép 5); 25. Fazék. Korongolt. Finom agyag. Átlag barnásszürke. Réteges fraktúrával. Kívül- belül kopott „fényezés”. Szimpla aljdarab. M: 10,2x7,3 cm. Fv: min. 0,6 cm. Rekonstruálható Tá: 12-13 cm. Szórvány. (24. kép 6). Megemlítendő még egy-két tipikus barnás, szemcsés kerámiafragmentum.

4. Derzsi-gát, egykori Jakab-tanya (VII. lelőhely, tulajdonképpen inkább Szolnok-Szandaszőllőshöz tartozik a tízezres térkép szerint)

A lelőhely domborzati-vízrajzi szempontból nagyon exponált területrészen fekszik, mégpedig a Kiskengyel-lapos és a Csikólapos egybeszakadó elhagyott folyómedrek alkotta mondhatni kiszögellésen, 87-88 méter tszf. magasságon. A közvetlen közelben volt egykor a Jakab-tanya és a Balogh-tanya, melyeket teljesen elszántottak. A szóban forgó kelta lele49