Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Művészettörténet - Egri Mária: Az 1952-es metróépítés Népstadion úti állomásának ferskói-ürügyén – Szőnyi István megvalósult és vázlatokban maradt pannói, murális alkotásai
EGRI MÁRIA: AZ 1952-ES METRÓÉPÍTÉS NÉPSTADION ÚTI ÁLLOMÁSÁNAK FRESKÓI ÜRÜGYÉN SZÖNYI ISTVÁN MEGVALÓSULT ÉS VÁZLATOKBAN MARADT PANNÓI, MURÁLIS ALKOTÁSAI Genthon: „Csatlakozom Gerevich professzor úr szavaihoz. Legfestőibb alkotásnak Szőnyi képét tartom. Kifogásolom ugyan, hogy ezen kis motetták alapján megállapíthatjuk-e a valódi elképzelést. Ezért javaslom 1:1 arányban való kivitelezését, hogy láthassuk, hogy ezek a kis miniatűrök, hogy hatnak megnagyítva. Molnár C. Pál tetszik, csak kissé unalmas... ” Péczeli Béla főjegyzőnek egyik sem tetszik Molnár C. Pál két vázlata közül. Mindkettőnél korábbi korszakok templomfestési stílusát látja viszont. Medveczky színskáláját túl keresettnek, anyagtalannak, könnyűnek tartja. „Ez vezet Szőnyi felé, ahol a meggyőződés erejét látom, oly csodálatos kompozícióbeli készséget mutat, hogy az embert egész leköti a művészete. ” Kopp Jenő azzal kezdi ellenérveit, hogy „Szét kell választanunk a művészetet a hívők véleményétől. Ha a művészetet nézzük, akkor Szőnyi pályázata felülmúlja a többit. Medveczky a legjobbat adja önmagából, a közönséghez viszont a legközelebb Molnár C. Pál áll... ” Gerő László: „Ha az egyházilag művészit nézzük, akkor eltávolodunk az igazi művészettől. Ha festőileg művészit akamnk alkotni, messze kerülünk a közönségtől. Mint tervezőnek azt kell figyelembe venni, hogy hogyan kapcsolódik az építménnyel, a környezettel. így bírálva azt kell mondani, hogy a Szőnyi-kép annyira meleg, festői, hogy a szigorúbb környezetben nem hat." Ő Medveczky mellett voksol. Az egyházügyi vezetők, papi méltóságok végül a vallási ortodoxia előírásai mellett érvelve a szakrális festészet terén már sokszor bizonyító Molnár C. Pál mellett döntöttek. IV. Mellékeljük a Tervezési felhívás és a Tervezési irányelvek eredeti dokumentumait. 1950-ből egy újabb meg nem valósult freskóterv jelezte Szőnyi pályáját. Az új Belügyminisztériumi Székház előcsarnokának falára írtak ki pályázatot, Bencze László, Papp Gyula, Szőnyi István, Berényi (Berény) Róbert, Istokovics (Istókovits) Kálmán meghívott művészekkel. Az „irányelvek” több, a szocialista államrend tevékenységét illusztráló témát jelöltek meg a falképek számára. Közülük nyilván Szőnyi a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama körből választott, bemutatott vázlata a paraszti munka különböző fázisait érzékelteti. i *> •rr*z *i Lr^&iVfck* IV/2.1950. április 20. Tervezési felhívás IV/1. A székház előcsarnokának freskóterve. Olajvázlat 397
