Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Művészettörténet - Csiszár Róbert: Kiegészítések egy szűkszavú életrajzhoz –Zombory Lajos festőművész írott hagyatékából

CSISZÁR RÓBERT: KIEGÉSZÍTÉSEK EGY SZŰKSZAVÚ ÉLETRAJZHOZ - ZOMBORY LAJOS FESTŐMŰVÉSZ ÍROTT HAGYATÉKÁBÓL „Bpest, 1934. december 14. Kedves Marika! Eddig csak a Jávor kép került árverésre, nem vették meg. A többi négy kép még csak ma délután kerül sorra. Képek iránt sajnos általában nagyon kicsi az érdeklődés. Konszt megígérte, hogy ha az antik keretes kép nem keine el, megkísérli a keretet magában eladni. Néhány nap múlva megírom a végleges ered­ményt. Addig is sok szíves üdvözlet Fényes" „Budapest, 1934. december 16. Kedves Marika! Csak egy Zombory kép kelt el 120 pengő árban. A többi kép sajnos meg­maradt. A képeknek csak egy egész kis részét vették meg. Konszt kéreti, hogy hagyja még egy ideig nála a megmaradtakat, talán el tud még közülük valamit adni árverésen kívül. Sok szívélyes üdvözlettel Fényes” tyát kap Lippich Elek költőtől, művészeti írótól, a közoktatási miniszté­rium művészeti osztályának tanácsosától. Szolnoki tartózkodását négy évre feladva Pestre költözik, ahol Benczúr Gyula mesteriskolájának nö­vendéke lesz. Ezt követően végleg Szolnokon telepedik le. szolnoki tartózkodása alatt sem tudja azonban megtagadni építész én­jét. A város felkéri a Szolnoki Tisza-part rendezési terveinek, valamint a vármegyeháza hátsó homlokzatának és az építendő gőzfürdő terveinek elkészítésére. A szolnoki városvezetéssel 1926-ban a fürdőépítéssel kap­csolatos viták miatt szakad meg kapcsolata. A fürdőépítési bizottsági tagságáról való lemondásában, Tóth Tamás polgármester részére írt le­mondó levelében kifejti, hogy sem az épülő fürdő terveivel, sem az ahhoz kapcsolódó gazdasági döntésekkel - mint pl. a vidéki vállalkozókkal tör­ténő építéssel, a költségek előirányzatával - nem ért egyet. Mint írja: „S azt magam részéről a város és a városi adófizető polgárainak érdekében jónak és igazságosnak nem tartom - így annak megvalósításában közre­működni továbbra nem kívánok.” 1929-ben meghívták Szegedre a Lápossy Hegedűs Géza halálával meg­üresedett művészeti rajz és festészet lektorságának betöltésére. A Ko- gutowicz Károly, a szegedi egyetem bölcsészet-, nyelv és történelem­tudományi karának dékánja által írt levél szerint valószínűsíthető, hogy Zomboryban megfogalmazódott a gondolat, hogy elhagyja Szolnokot és visszaköltözik szülővárosába, Szegedre. Tartalmas és igaz küzdelmekkel teli élete 1933. november 18-án ért véget. Zombory Lajos kiegészített életrajza Zombory Lajos Szegeden született 1867. január 9-én. Apja Zombory Mi­hály lakatosmester és vasbútorgyáros, anyja Hodászi Franciska. Zombory első rajzai 10 éves korából származnak. Már ekkor szembeöt­lő vonzódást mutatott az állatábrázolás iránt. Első tanítómestere Arleth Ferenc, ismert szegedi építész, aki 15 éves koráig tanította Zomboryt raj­zolni a Szegedi Piarista Gimnázium rajzkörében, ahová Zomboryt édes­apja íratta be. Miklovics János lakatosmester ajánlására került Halmay Andor építész irodájához, ahol előbb 1882. május 7-e és 1885. május 1. között mint tanuló, majd pedig mint rajzoló dolgozott. Halmay mun­katársaként 1882. május 1. és 1887. május 1. között Aradon dolgozott, ahol Halmay ismerősénél, Gyöngyösi Rezső festőművésznél lakott, aki természet utáni rajzra oktatta. Innen került Lechner Ödön irodájához, ahol a művészeti pályára lépéséig dolgozott. Az eddigi életrajzi dokumentu­mok szerint építészeti munkásságának egyik utolsó eseménye volt, hogy Lechner ajánlására felvételt nyert a Magyar Mérnök és Építész Egyletbe 1897. március hó 13-án. Az erről szóló értesítést 1897. március 15-én írták alá. Időközben munkája mellett, Roskovics Ignác festőművész irá­nyításával folytatta művészeti tanulmányait 1891-ig. 1891 és 1898 között valószínű, hogy önképzéssel fejlesztette magát, hiszen az 1898-ban kelt, Pállik Béla festőművész által kiállított ajánlólevél nem tesz arról említést, hogy Zombory tanult volna Pániknál, vagy az legalább korrigált volna neki ezen időszak alatt. Az 1898-as esztendő a Lechner építészeti irodából való távozással a művészeti pályával való végleges elköteleződés éve is volt Zombory számára. 1898 áprilisában Zombory Münchenbe utazik, és Heinrich von Zügelt, korának elismert állatfestőjét és festőtanárát keresi fel, akinek osztályában elkezdi tanulmányait a festőakadémián. Oklevelét 1901. július 19-én kapja meg. 1902- ben, a Szolnoki Művésztelepre költözésével, nyaranta a művészte­lepre látogató festőnövendékeknek állatrajzot és állatfestést oktat. 1903- ban 4.200 koronás ösztöndíjat nyer, melyhez gratuláló névjegykár­385

Next

/
Oldalképek
Tartalom