Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikő: Az utazó festőnő
TISICUM XXIV. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET fényképezést alaposan előkészítette, megrendezte, a fotókat mesterien retusálta. Kedvelte a szimbólumokat, előtérbe helyezte a modell személyiségét. Ugo Ojetti író egyenesen zseninek titulálta, s meggyőzte Zsófia görög királynőt, készíttesse el Carellnél a portréját. Gitta a koronás fő ajánlására lett az olasz uralkodó család hivatalos udvari fényképésze. A későbbiekben Rómában is nyitott egy szalont: munkáját itt két magyar asszisztensnő segítette. Sikeres lett. Aki csak megfordult a fővárosban, igyekezett elkészíttetni vele az arcképét: egyházi és világi elöljárók, színészek, írók, tudósok. Többek között lefényképezte Bethlen Margit grófnét, Horthynét, Mussolinit és a filmrendező Korda feleségét. A háború után egyre kevesebbet fotózott, mint mondta: az emberek elveszítették a lelkűket. Egyik utolsó nagy munkájaként örökítette meg XXIII. János pápát. 1972-ben hunyt el egy kibucban, a tökéletesség illúzióját nyújtó képei viszont kiállták az idő próbáját. Munkácsy a Pilátusok előtt. Lehel Mária Lechner karjaiban Hogyan került Lehel Mária Lechner Ödön karjaiba, s épp ebben a jeles társaságban? Jó kérdés, de nem megválaszolhatatlan. 1«U AltriliH !i*J UOKSS&EM JANKÓ Munkácsy a Pilátusok előtt Major rajza — Rcco I'ivinr! Feszítsetek meg! 1. Munkácsy Mihály. 2. Hruszl UijOi. 3. Tábori Kamii, 4. <Jr. i/iener Ákos, 5. Vá£á Józuci, 0. Irányi-GrunwaU, 7. Bitó Mihály, 8. Herltvtít Csuha. ÍJ. Glatter Gyula. 1(1 Kittit Józsei, 11 Fényes Adolf, 12. Szinyei-Merse í\it. 13. Kisfatudl-Stróbl, 14. Faragó Gézu. 15. Tihanyi Lajos, Ki. t.chd Mária, 17. Isclmer Ödön, M. RCthy István, Í'J. ligeti Mikim, 20. Berény Róbert. 21. Bálint Rezső, 22. Kandó László, 23 Lakatos Artur. 24. Bttlmlr József, Xi- Körér Gyűlő, 20. Ilerrcr Cézár, ‘Ft. iiosch Andor, 28. Kunmthl Cézár, 29. Zcdor Istívii, 3Ú, Százra, 31. Hoffmann, 32. Vadász Rieta, 33. Kosztotányi-Kiinn, 34. Garn Arnold, 35. Major Henrik. 17. kép: Major Henrik karikaturista újságillusztrációja 1914-ből (HMD: 95.1538.1.) Munkácsy Mihálynak 1914-ben volt kiállítása az Ernst Múzeumban.41 Bármennyire is hihetetlen, a festő ekkor még nem aratott egyöntetű sikert, kortársai nem ismerték, lebecsülték, sőt, voltak, akik egyenesen a sárba döngölték. Ezt reagálta le a Borsszem Jankó című élclap egyik karikaturistája, Major Henrik,42 akiről Kosztolányi Dezső a következőket írta: „(...) mint rajzoló kemény realista, egyenesen szadista, aki alakjait - véres szeretettel - tépázza, gyomrozza és ökleli.”43 * 41 Ld.: http://www.huszadikszazad.hu/1914-marcius/kultura/munkacsy- kiallitas-az-ernst-muzeumben (hozzáférés: 2015. október 19.); http://www. mke.hu/lyka/13/333-335-kronika.htm (hozzáférés: 2015. október 19.). 42 Major Henrik, aki a hollywoodi mozikirálynőket megörökítette... In: Ma Este, 1926. január 7. 40-41.; http://www.kortarsonline.hu/2013/11/arch-major- henrik-panoptikum/19156 (hozzáférés: 2015. október 19.). 43 Forrás: http://mek.oszk.hu/06900/06914/fulszoveg.html (hozzáférés: 2015. október 19.). A gúnyrajz megjelenésének vagyis történetünk évében, 1914-ben Lehel Mária 25 éves volt, és szép, vonzó asszony hírében állott. Lechner Ödönt egészen biztos, hogy ismerte, hisz férje, Lehel Ferenc oldalán el-eljárt az Andrássy út 25. szám alá, a Japán kávéházba, Lechner törzshelyére.44 Itt ismerték meg egyébként Csontváryt is, a Latabár testvéreket, nem beszélve a magyar „vadakról”, Rippl-Rónairól, Kernstokról, Ernst Lajosról és a többi korszakalkotóról. Azt is számításba kell vennünk, hogy Lehel Ferenc pályája elején (állítólag) Málnai Béla budapesti építészeti irodájában dolgozott.45 * Tőle is ismerhették Lechnert. Hogy ölelte-e az idős úr Máriát? Előfordulhat. Az építész 1914. június 10-én hunyt el 69 éves korában, a tárlatnyitó után három hónappal, özvegyen. Persze az sem kizárt, hogy karikatúráján Major csupán arra kívánt utalni, kinek a segédletével igyekezett Mária bekerülni a Munkácsyt keresztre feszítő társaságba. 1938 Ez lenne az az esztendő, amelyről nem tud a magyar művészettörténet, legalábbis olyan értelemben biztosan nem tartja számon, hogy 19 hazai alkotónak, köztük a legkiválóbbak szűkebb csoportjának ebben az esztendőben lett volna csoportos kiállítása Olaszországban, egészen pontosan: Genovában és Torinóban. A mellékelt meghívó ellenben annak bizonyítéka, hogy a külföldi bemutatkozást Lehel Ferenc megszervezte. Igyekeztem előbányászni néhány korabeli újsághírt, de nem sikerült, a későbbiek viszont (főként Lehel Mária olaszországi tárlatai kapcsán) említést tesznek az eseményről. Abbiamo l'onore til invilare la S. V. lll.ma alia MOSTRA DEi QUADRi Dl I9 PITTORI UNGHERESI G. ABA-NOVAK - R. BERENY - A. BERNATH - R. BURGHARDT - S. CSŐK B. CZOBEL - R. DIENER-DENES - G. EGRY - A. FENYES - O. GLATZ L. HERMAN - G. HINCZ - B. 1VANYI-GRUNWALD - G. KMETTY - M. LEHEL E. MARFFY - S. SZONY! - E. VASS - G. VASZARY RIDOTTO del « CARLO FELICE » : 30/I0-XV - 14 11-XVI INAUGURAZIONE 30 OTT'OBRE XV - ore 18 18 A. kép: A genovai kiállítás meghívója (HMD: 95.1499.1.) 44 Ezt illetően Id.: HMD: 95.1560.1.; HMD: 95.1551.18. 45 „ (...) egy építész baráti-jóakaróm, Málnai (a sachlich formának / Gropius előtti / előfutára) rábeszélt, hogy csatlakozzam hozzá - az a pálya biztosabb megélhetést nyújtván (s már volt egy kis családom eltartanom) - írta a Találkozásaim a Végzettel című művének 10. oldalán. Málnai Béla a korszak egyik legnagyobb építkezési válllatát vezette, s ő volt A Ház című folyóirat szerkesztője is. Ld.: ZÁDOR Anna-GENTHON István 1967.223. 358
