Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikő: Az utazó festőnő
GURZÓ K. ENIKŐ: AZ UTAZÓ FESTŐNŐ immanens művészeti rendszer, művészi axiológia, amelyet igyekszünk megközelíteni, s mindig a kor nyelvén, de amelyet talán sosem értünk, érünk el. Ami nem is baj, hisz nem az elérés a fontos, hanem a törekvés. Úgy vélte, a festészetnek jelentős társadalmi szerepe van, nem szabad viszont elfeledni, hogy egy nagyon is különálló egyéniség megjelenítési formája. A naturalizmus nem halt meg, vallotta, miként az izmusok sem vesztek el, csupán felszívódtak a többi áramlatba.28 Az izmusoknak az a szerepük, hogy hassanak, a közönségnek meg az, hogy igyekezzék megérteni a művet és a művészt. Utóbbinak is vannak kötelezettségei, mivelhogy bármennyire is a kor előtt halad, folyton a sajátját adja, vagyis: csak akkor igazán modern, ha jelenének legmélyebb, legösztönösebb vágyakozásait fejezi ki. Lappangó képek és rejtélyek A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria muzeológusaként 2014-ben kiállítást rendeztem Lehel Mária ismert és lappangó képeiből.29 Mivel az egyik cél az volt, hogy feltérképezzük, mi maradt meg és mi kalódott el a halála óta, minden olyan adatot felkutattam és közzétettem, ami elősegíthetné a rejtőzködő alkotások megtalálását, felbukkanását. A kutatómunka során számos érdekesség került elő, ezek legreprezentatívabb darabjait veszem számba az alábbiakban. Megkérdőjelezett hitelesség Lehel Mária 1911-ben mutatkozott be először nagyobb közönség előtt: ekkor a Nemzeti Szalonban állított ki, ugyanott, ahol a Nyolcak. Művészettörténészek szerint Lehel Ferenc protezsálta be az új utakon járó avantgárd alkotók közé, miután Nagybányán sikerült meghatározó kapcsolati tőkére szert tennie.30 * * 12. kép: Feltételezhetően Lehel Mária önarcképe 1910-ből, lappang (HMD: 95.1542.1.5.) 29 A gyűjteményi Lehel Mária leánya és veje, Hamza D. Ákos festőművész, filmrendező alapította, ennek köszönhetően számos olyan dokumentum került a tulajdonába, amely Lehel Mária életéről nyújt információkat. 30 Lehel Ferenc 1904-ben és 1906-ban fordult meg Nagybányán, ahol Czóbel Béla volt a szobatársa, akit viszont már korábbról, az iskolából ismert. Ld.: GURZÓ K. Enikő 2012-2013. 370. Ebben az időszakban még távírászként dolgozott a vasúti társaságnál. HMD: 95.1559.1. Lehel Mária feltűnését illetően ld.: http://valasz.hu/kultura/klasszikus-modernek-34570/ (hozzáférés: 2015. október 19.). 11. kép: Alsó sor (balról jobbra): Lehel Mária, Hamza Lehel Mária, Lehel Ferenc 1909-ben (HMD: 95.1686.1.) Lényeges, mondta, hogy az időszak, amelyben él, alkot, inspirálja, ösztönözze is, hisz a gazdag és tunya korokban általában ellustul a művészet. Elengedhetetlen továbbá a harmónia, az irányított összhang, az államilag egyetemlegesen felkarolt művészeti kultúrszolgálat, amit - Lehel Mária szerint - a 20. század második felének társadalmi-politikai berendezkedése nem tudott megközelíteni. 28 HMD: 95.1531.1. 355
