Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Bagi Gábor: Hősök, betyárok, bűnözők… (avagy adalékok a betyárvilág 1849 utáni történetéhez a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területén)

TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY

csendben elmenekültek. Állítólag olyan gyorsan és hatékonyan dolgoztak, hogy a pap lovásza, aki kirohant a csűrből, nem tudta időben értesíteni a falu lakóit.5

Némileg sajátos és további vizsgálatokat igénylő sajátosságnak tűnik, hogy e korszakban alapvetően a Jászságból származó betyárokról tudunk. Ez lehet véletlen is, ám mégis elgondolkodtató, hogy innen származtak a korszak talán leghíresebb megyei betyárjai, akik közül az alábbiakban többről is külön kell szólnunk.

2. Aki állítólag el akarta rabolni Ferenc Józsefet (Fazekas Dávid)

Fazekas Dávid, a XIX. század közepén élt híres jászjákóhalmi betyár tetteivel kapcsolatban a Jászság számos településén mindmáig gyűjthetők anekdoták, ugyanakkor életére vonatkozóan konkrét adatok nem túlságosan nagy számban ismertek. Nevéhez kapcsolják egyebek mellett, hogy 1852 nyarán a Cegléd-nagykőrösi úton harmadmagával kirabolt 40, nagykőrösi vásárra tartó kocsit. Az eset utóbb azért kaphatott komolyabb politikai színezetet, mivel I. Ferenc József császár is ekkor tette első körútját a négy évvel korábban levert Magyarországon, és Fazekas nevéhez utóbb az uralkodó elfogásának a szándékát is hozzákapcsolták. Ez a történet bekerült Szilágyi Sándor millenniumi magyar történetének utolsó kötetébe is, amelyet aztán utóbb a Rákosi-korszak sztálinista történetírása is gyakorta idézett, a korabeli népi ellenállás egyik példájaként:

„Fazekas Dávid kalandja megvilágítja az akkori állapotokat. Ferenc József 1852 nyarán tette első körútját Magyarországon és Budapestről Jászberényen és Cegléden át Szegedre utazott, és mert vasút akkor még nem volt ezen a vonalon, tehát kocsin. A rendőrök természetesen a császár útirányát kisérték figyelemmel s Fazekas Dávid betyár mégis megtette azt a tréfát, hogy ez út egy kiszöge/lésén, a czegléd-körösi úton, 40 vásáros kocsit harmadmagával kirabolt. Bach belügyminiszter ez úton sietett Szegedre s ha el nem késik 2 órával, ő is a rablók kezébe kerül. Sőt maga a fölség is veszélyben forgott, s állítólag tervben is volt az ifjú fejedelem kirablása, illetőleg kézrekerítése, midőn gyorsan elrobogó fogatától fegyveres kisérete elmaradt. Jellemző, hogy ily körülmények közt a fejedelem mellett ülő Grünne főhadsegéd is kétcsövű fegyvert tartott a kezében. ”6

Mi tehát az igazság Fazekas Dávid élete és tettei kapcsán?

A Jászkun Kerület büntetőperes anyaga a szabadságharcig rendkívül épen megmaradt. Ez 1844-ben egy többszörös orgazdasági, valamint marha- és lólopási per egyik alpereseként említi az akkor 20 éves Fazekas Dávidot, aki a jászjákóhalmi gulya és ménes mellett volt számadó. Az ügyben több károsult is volt, így egy tiszakécskei birtokos, Darázs Pál jászjákóhalmi redemptus nagygazda, továbbá több jászmihálytelki (jásztelki) csikós és gazda is. Az eset érdekességét az adja, hogy az elsőrendű vádlott Fazekas Márton főszámadó, Fazekas Dávid édesapja volt.

Az 1789 novemberében született Fazekas Márton (apja Fazekas József, anyja Tankó Anna) kisbirtokos redemptus gazdaként nem volt teljesen nincstelen, de tehetősnek sem tekinthető. A vizsgálat idején házát, két lovát, némi szőlejét, valamint egy rendnyi (8 redempciós forint és 30 krajcár

5 MINAMIZUKI, Shingo 2009. 76.

6 SZILÁGYI Sándor 1896.X. 438.

értékű) váltott birtokát vették számba. Ez nem tekinthető jelentős vagyonnak, az önálló gazdálkodást semmiképpen sem tette lehetővé. Emiatt már korán elszegődött a helyi gulya és ménes mellé, sőt feleségétől, Bóna Teréziától született Bálint és Dávid nevű fiait is számadóként említették a per során.

Jászjákóhalmán a legelő állatoknak az 1745-ben megszerzett jászszentlászlói pusztarészre történő évenkénti lehajtása adott számos lehetőséget a csalásra. Aligha véletlen, hogy a perben említett két Fazekasnak már korán meggyűlt a baja a törvénnyel. Ez az első alkalommal bundalopásért két hét áristomra ítélt öreg Fazekas Márton esetében talán nem meglepő, az egy kocsi (szekér?) ellopásáért 25 pálcát elszenvedő ifjú Fazekas Dávid esetében azonban már inkább. Mivel ő a peranyaghoz mellékelt anyakönyvi végzés szerint 1824. november 30-án született, már huszadik életéve betöltése előtt rovott múltú, és a Jászságban igencsak kétes hírű személynek számított.

1844-ben aztán a már említett orgazdasági, valamint állatlopási per egyik alpereseként említik Fazekas Dávidot. A vádirat szerint a négy vádlottra összesen 14 állat ellopását lehetett rábizonyítani, valamint további 16-ét valószínűsítették. Ám a két Fazekas helyzetét rokonságuk foka tovább nehezítette. A perben szereplő két további jákóhalmi csikósnál mint második és harmadik rendű vádlottaknál enyhítő körülménnyé vált a számadótól való személyes függés, így aztán Fazekas Dávidot végül apja fő segítőjeként, tehát másodrendű vádlottként ítélték el. A vád - kissé komolytalanul - eredetileg mindkettejükre halálbüntetést kért, a jászberényi kerületi törvényszék azonban már jóval „lágyszívűbbnek” bizonyult. Az öreg Fazekas Mártont a vizsgálati fogságban töltött 10 hónapon túl még félévi vasban és közmunkával eltöltendő rabságra ítélte, míg fia 9 hónapot kapott. Emellett kötelezték őket az okozott károk megtérítésére és a tetemes „keresési költségek” megfizetésére is. Hogy a családi birtok értékét jócskán meghaladó költségek mennyire rontották le a Fazekasok amúgy sem túl jó anyagi helyzetét, arra nincs utalás.7 Fazekas Dávid büntetése letöltése után is Jászjákóhalmán maradt. 1847. november 15-én vette feleségül Tóth Vendel és Bender Eszter 16 éves Eszter nevű lányát. A házasságból a jelek szerint elsőnek 1849. december 16-án egy Antal nevű kisfiú született. (Sajnos a levéltár anyakönyvei a későbbi évekre nézve igen hiányosak.) Pillanatnyilag ez az, ami Fazekas Dávid életének korai szakaszával kapcsolatban valószínűsíthető.

Hősünk életének további eseményeit jól rekonstruálhatjuk abból a hadbírósági ítéletből, amely Fazekas kivégzésével kapcsolatban a közelmúltban Kunszentmárton levéltári anyagában került elő.8 Ez az alábbiakat tartalmazza:

„Katonai rögtönbírósági Ítélet.

Fazékas Dávid, jákóhalmi jászsági szüljetésű], 28 éves, kathjolikus], nős, 2 gyermek atyja, volt csikós, tolvajlás miatt büntetést szenvedett, egy rablómerényletek által elhírült, önbejelentés folytán Ijegjf[elsőbb] kegyelem által egy 1850-ben Kápolna mellett elkövetett rablást illetőleg amnestiáltatott [azaz kegyelemben részesített] csavargó, a megállapított tényállással megegyező vallomása szerint 1852 julfius] 24-én a jászberényi börtönből erőszakosan kitört, azóta a jászsági kerületben s a Tiszavidéken a népséget rettegésben tartva űzte merényleteit, védelmére három pisztoly és

7 SZML Jászkun Kerületi Büntetőperek, 33. Fasc. 6. kötet, 36. Idézi BAGI Gábor 2006.

8 SZML Kunszentmárton Levéltára, 1851/53. évi rendezetlen iratok. Idézi BAGI Gábor 2007.4-5.

308