Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Zsemlye János: Följegyzések a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének történetéhez (1703)
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY bocsátottak ki a falubúi. Minden közökön és uccákon strásáltatott.”66 A bíró annak kapcsán jelentett, hogy Borbély Balázs és Ónodi János 11 kuruc zászlóalja (lovas százada) harcképtelenné tette az ellenük mozgósított két paraszthadnagyság fegyvereseit. A pátens kiadásának időzítését Rákóczi részéről a kedvezőnek ítélt hadi helyzet indokolta. Nevezetesen: a kuruc haderő egyik szárnya - a Borbély Balázs vezette sereg - de facto jelen van immár magának Pest-Pilis-Solt vármegyének a területén, küszöbön áll a Duna-Tisza közi „régió” stratégiai jelentőségű erősségének, a szolnoki várnak az ostroma Pest-Pilis-Solt vármegye tőszomszédságában! Ami pedig a bírói jelentést illeti; noha szeptember 15-én kelt, maga a bíró írja, hogy nem „minyárt akkor” tudott hírt adni, „hogy be szállót”, sem ott- tartózkodásuk ideje alatt, hanem csak azután, hogy e napon késő éjjel kimentek. Szentmártonkátáról Jászberény felé kanyarodtak, ahol csatlakoztak hozzájuk a Szűcs János által vezetett Hont és Nógrád vármegyei felkelők,68 69 s a megnövekedett sereg onnan kelt útra Szolnok irányába. Borbély kurucságának a jászberényi kitérővel kb. 50-55 km távolságot kellett leküzdenie Szentmártonkátától Szolnokig. Feltételezve, hogy ezt a távolságot nem egyhuzamban tették meg, ez legalább 2 nap lovaglás. Mire juthatunk ezekből a hézagos adatokból? Waters levele alapján leszögezhető, hogy Rákóczi pátensének kiadásakor, szeptember 13-án, a Borbély Balázs vezette kuruc had még nem vonta blokád alá a szolnoki várat. E hadnak legkevesebb két nap kellett, hogy a menet közben csatlakozókkal együtt Szolnok alá érjen a Pest- Pilis-Solt vármegyei faluból, ahonnan a bíró - távozásuk után - szeptember 15-i keltezéssel jelentett. Deák kockázatos rohamának a csongrádi révnél - emlékszünk: legkésőbb szeptember 15-én - éppenséggel az volt a stratégiai értelme, hogy Borbély hadának Szolnok elleni támadását tehermentesítse! Más szóval, a csongrádi attaknak megelőző jelleggel kellett végbemennie a szolnoki akcióval. így hát arra jutunk, hogy Rákóczi pátensének kiadásakor Borbély kurucai a Tápióságban járhattak, s a vár blokádja a jelek szerint szeptember 17-én kezdődhetett legkorábban.70 71 Magáról a várról egyébként figyelemre méltó adalékokkal szolgál egy „helyszíni tudósítás” szeptember első napjaiból - a kuruc blokád előestéjén. A leírás a császári adminisztráció számára készült, készítője ismeretlen. A Descriptio von der Festung Zo/lnok71 címet viselő naprakész leírás lokalizálja a várost a Tisza és a Zagyva folyók mellett, és megadja távolságát a legközelebbi császári tiszai erősségtől, Szegedtől (12 mérföld), valamint Kecskeméttől, illetve Jászberénytől (6, illetve 5 mérföld). Kicsinek nevezi a három földbástyával megerősített, két kapuval rendelkező várat. Beszámol a vár területén egy gyakorlótérről, ahol akár 5 68 Vő. SZAKÁLY Ferenc 1969.102. 69 BAGI Gábor 2007.281.; KOSÁRY Domokos 1965.44. 70 Nem lehet egyértelműen kizárni a későbbi kezdetet sem. (Pl. a Szentmár- tonkáta-Jászberény-Szolnok távolságot hosszabb idő alatt tették meg, nem „menetből” vonták blokád alá a várat, stb.) Emiatt is bizonytalan, voltaképpen hány napon keresztül tartott a blokád? Az ostromzár - emléktáblára is vésett - időtartamát (s annak ki nem mondott szeptember 10-i kezdetét) mindenképpen újra kellene gondolni. Az emléktábla szövege: „1703. szeptember 21-én a kuruc seregek a lakosság segítségével 11 napos ostrom után elfoglalták Szolnok német zsoldosoktól védett várát. A Rákóczi-szabadságharc 250 éves évfordulójára állította: Szolnok város.” Szolnok, Gutenberg tér 1. A kuruc seregeknek emléket állító hazafias tábla szövegében - a vár elfoglalásának tényén kívül -, a történelmi dátum az egyetlen, amely nem vita tárgya. 71 Közli KAPOSVÁRI Gyula 1982-83.166. Vö. i. m. 168. századnyi katona is elhelyezhető. A leírás szerint külön szállás szolgál a kapitány és a parancsnokhelyettes részére, a legénység számára pedig egy eléggé romos állapotú kaszárnya. Ismerteti, hogy a két folyó magas vízállása esetén a vár jól védhető, de a Zagyva töltése, mely a folyó vizének duzzasztására szolgál, elhanyagolt állapotú. Emiatt - és az 1703. év forró nyarának következtében -, magas vízállásnak nyoma sem volt a Zagyva helyenként teljesen eliszaposodott, szikkadozó árkában. Blokád és a vár kuruc kézre kerülése A kurucok a jász puszták felől érkeztek, elérték és blokád alá vonták a várat, amely mindenképpen napokig tartott. A császári helyőrség izolálódott, Csongráddal, Szegeddel fenntartott összeköttetései megszakadtak. Sajnálatos módon éppen a blokád napjaiból nem maradtak fenn a szegedi kommendáns levelei; szeptember 8-án kelt Globitz utolsó ismert levele a kuruc foglalás előtt, de ebben nincs konkrét utalás Szolnokra, a szolnoki várra. Ezt írja Baiznak: „(...) minden Bécsbe küldött levelemben benne van, hogy ezzel a népséggel [ti. a rác milíciák katonaságával - Zs. J.j németek nélkül semmit sem lehet csinálni, (...). Az ember majd megbolondul. (...) Én teljesen meg vagyok győződve arról, hogy most a német segítség nem messze van Bécstől a Duna mellett, (...). (...) hogy a segítség jönni fog, az kétségtelen, de minél későbbre marad, annál rosszabb lesz.” Talán Szolnokra értendőén is vonatkozott viszont Globitznak az a felszólítása a csongrádi tiszttartóhoz, hogy: „Szíveskedjék az Úr késedelem nélkül külön elküldeni nekem mindazt, ami az összes helységekből a legutóbbi átvételig befutott, hogy tájékozódjam benne.’’72 Nem tudjuk, mi volt erre a válasz (ha volt), s hogyan reagált Globitz. (A következő fennmaradt levele jóval a szolnoki vár kuruc elfoglalása után, október 10-én kelt.) Mi okból húzódott a vár blokádja napokig? Feltehetőleg az összeköttetéseitől elvágott őrség demoralizálódására, élelmezési problémáira számítottak a kuruc kapitányok, ami a megadáshoz vezethet. Esetleg az őrség átállásához, amire szintén volt már példa. Ha erre apelláltak, ebben megcsalatkoztak, a szolnoki császári várparancsnok nem kapitulált „előre”. Ami a várvédelem leggyengébb pontját illeti, az kétségkívül a várárkok elhanyagolása volt. A vár természetes - Zagyva-vízi - védvonalai nem „funkcionáltak”, így a nem túl magas (és meg nem erősített) várfal jól megközelíthetővé vált. De ami alapvető: a kuruc hadsereg általában kerülte a „szabályszerű” (tehát tüzérséggel támogatott) várostromokat, mivel ehhez hiányzott az ostromtüzérség - úgy is, mint hadnem; nemcsak a szabadságharc első hónapjaiban, de mindvégig. (A szolnoki vár alatt sem volt ilyen.) Úgyszólván az egyetlen lehetőség az volt, amit Rákóczi később, 1705-ben, így fogalmazott meg: „Minthogy az ellenség kezén levő várak helyőrsége igen gyenge, s így kitörésektől nem kell tartanunk, egész gyalogságunkat bevethetjük a várak ostromára, mivel katonáink olyannyira hozzáedződtek a fáradalmakhoz, hogy ha egyszer megkezdődött a sáncharc, az ostrom befejezőéig bírják váltás nélkül, amint azt az eddigi ostromoknál mindig is tapasztalhattuk.”73 Hány főt számlált a Szolnok vára alatt álló kurucság? Borbély és Ónodi hadai - Szűcs kurucainak csatlakozása előtt - 11 „zászló alját” tettek ki. Bizonyos tekintetben az 1707-ben az ónodi országos gyűlésen (conventus generalis) „törvényerőre emelt” fíegulamentum Universale 72 Közli ESZE Tamás 1980.672. 73 Közli KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 1973.123. 300
