Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Zsemlye János: Följegyzések a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének történetéhez (1703)
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY kicsinyke sereget (...) mind lovasság, mind gyalogság, amely mindeddig Tordai, Serendy alatt a Tisza másik partjáról körülportyázott, most bizonyos Pitsi János vezényli, és megosztva, a lovasság Jenőt, a gyalogság pedig Gyulát szállja körül, fíákóczy az övéivel Szatmárnak közvetlen közelében van.”52 Waters, Borbély Balázs hadmozdulatát nem a maga jelentőségében értékelte, de egyebekben is illúziókat kergetett: „Barby Balassy, aki 700 kumccal Luc határában (...) parancsnokolt, 300-at közülük Ónod közelében átküldött a Tiszán, akik Eger (...) körül a falusiaknak igen nagy károkat okoztak. Én kiküldtem 40 huszárt, akik rájuk rohanva közülük nekem hat foglyot adtak át, és 40 lovat és más egyebeket tőlük elragadtak. A Tisza másik partjáról minden csendes a gyulai határig. Mindennap várjuk megsegítésünket, amely ha megjön - folytatja Waters -, a kurucokkal nem fog sokáig teketóriázni. Akiknek, jórészt a gyalogságnak, fegyver még sohasem volt kezében. Sőt most sincs, hanem lándzsákkal és botokkal felfegyverkezve jelennek meg, és akikkel szemben a puskapor ereje olyan, hogy ha azt megszagolják, elszáll belőlük a lélek.”53 Mindennél jobban jellemezte azonban a Tisza menti helyzetet az, amit Globitz szeptember 5-i levelében üzen Baiznak: „(...) ha valamiféle német katonaság nem jön, a vidék 14 nap alatt Rákóczi-párti lesz.” Ugyanebben a levélben: „Egyébként az elővigyázatot Csongrádnál meg kell kétszerezni (...) talán a Körösnél is jó lenne egy őrséget tartani és a huszárokkal a dragonyosok felügyelete alatt szorgalmasan járőröztetni,”54 Szeptember 7-én újabb (általános?) közgyűlést hívtak össze Pesten. Közzétették a Budai Commissio aznap kelt levelét, amelyben a bizottság - a vármegye kérelmeit figyelmen kívül hagyva -, három helyre is (!) munkásokat követel: Szolnok várához 100, Buda várához és Pest városához összesen 70 főt.55 Jóllehet a szolnoki várhoz küldendő „kontingens” létszámát a felére (100 főre) csökkentette a Budai Commissio, a munkásokat oda már nem indították el. (Szeptember 25-én - tehát miután hírét vette a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének -, maga a Budai Commissio vonta vissza hivatalos formában a szeptember 7-i rendelkezést azzal, hogy a munkásokat már ne Szolnokra küldjék, hanem Budára.56 Nem mellesleg: mindkét szeptemberi közgyűlésen napirendre kerültek a szegedi és a szolnoki várparancsnokok „alkalmatlankodásai”. Globitz a „Három Város”-tól - rác katonasága, s azok lovai számára - tetemes mennyiségű élelmet, abrakot követelt, Waters pedig gratuitust labort. A szeptember 3-i közgyűlésen a vármegye kéréssel fordult a Budai Commissio hoz, intézkedjen, mert „a népnek” nincsen képessége egyidejűleg szolgálni Budára, Pestre, Szolnokra, Szegedre.57 A kérés süket fülekre talált. 52 Közli ESZE Tamás 1980.680. 53 Közli ESZE Tamás 1980.680-681. 54 Közli ESZE Tamás 1980.669. 55 BOROSY András 1987.51. (4305. sz. reg.) A Budai Commissio egy héttel korábban még csak 50 embert követelt - Pestet nem említve - Buda várának erődítésére. 56 BOROSY András 1987.47. (4315. sz. reg.) 57 BOROSY András 1987.48. (4301. sz. reg.) Egy héttel a blokád előtt A szeptember 7-i közgyűlés berekesztése után sorsfordító heteknek nézett elébe a szolnoki vár. Mikor kezdődött az ostromzár a vár körül, és hány napig tartott? Az exponált kérdésre eltérő vélekedések vannak.58 Jobb szó híján hagyományosnak lehetne nevezni azt a koncepciót, amely 10-11 napig tartó blokádot vélelmez - azt az illúziót is keltve, hogy eny- nyi napon át ostromolták effektive a kurucok a várat, mígnem el tudták foglalni. Ez a vélt időtartam „levonásra kerül” a foglalás napjából, így „jön ki” a blokád kezdetének szeptember 10-11. Arra is van példa, hogy a foglalás a valóságosnál három nappal későbbre helyeződik, így a blokád kezdete ez esetben - a fentebbi logikát követve - szeptember 14-re „ugrik”. Legújabban a szeptember 16-18-i kezdet merült föl, ez 5 vagy 3 napos blokáddal számol. Mit mondanak a források? Szeptember 13-án (!) Waters a következőket írja a szolnoki várból a csongrádi tiszttartónak: „Ezennel visszaküldöm [ti. Csongrádra - Zs. J.] Miska kapitányt, hogy felüdüljön a súlyos összecsapásból, amelyet ő a kurucokkal vívott: és mivel személyesen megy Önökhöz, a dolog lefolyásáról részletesebben be fog számolni.”59 Nevezett „Miska kapitány” („Capitan Misko”) a szegedi kommendáns parancsnoksága alá tartozó rác milícia tisztje volt. Waters kurucokat említ, de nem derül ki belőle, hogy „Capitan Misko” pontosan hol és mikor csapott össze velük? A levél nem támasztja alá, hogy ezen a napon a vár már blokád alatt áll. Waters nem említi, hogy „Capitan Misko” a Tisza túloldalán keveredett összetűzésbe; máskor - augusztus 9-i és szeptember 4-i leveleiben - mindig külön kiemelte, ha a Tiszának a várral átellenes oldaláról volt szó. Az is valószerűtlen, hogy a Tisza inneni oldalán a vártól délre, a Szolnok-Csongrád szakaszon került sor az összecsapásra, ahol teljes volt a császári fennhatóság. Zavaró, hogy nem tudjuk az összecsapás időpontját. Elvileg bármikor lehetett „Capitan Misko” Szolnokra érkezése (szeptember 8.?) és a levél írása között, mégis valószínűbbnek tűnik az, hogy a levél írásának napján, vagy röviddel azelőtt történt. Ha „Capitan Misko” a Jászság irányába merészkedett ki embereivel, éspedig felderítési céllal, a „súlyos” összecsapás Borbély kurucságának Szolnok elleni előnyomulásával függ össze.60 Kik voltak azonban a „rejtélyes” kurucok, „Capitan Misko” csapatának ellenfelei? Waters levele nem tesz célzást rá, hogy netán maga a fősereg, sőt ezzel zárja sorait: „legközelebb majd többet írok”.61 Eszerint a vár nincs még közvetlen veszélyben (ha kiérezni is a várparancsnok izgatottságát). Kémlelőkkel, előcsapattal, portyázókkal akadt össze a rác tiszt csapata? Nem kizárt. De hol járt a fősereggel Borbély Balázs? Mielőtt megpróbáljuk meghatározni helyzetüket, szükséges kitérni néhány egyéb körülményre. Röviddel „Capitan Misko” esete után (ő már a szolnoki várban volt, vagy úton Csongrádra) egy másik összecsapásra is sor került, méghozzá éppen a csongrádi révnél. Itt - félúton Szeged és Szolnok között - a marostiszai határőrvidékről Szolnok felmentésére rendelt Kyba ezredes vezette rácok, illetve a Rákóczi által elővigyázatosságból a szegedi császári katonaság „semlegesítésére” vezényelt Deák Ferenc ezereskapitány kuru58 Vö. különösen BAGI Gábor 2007.280.; BENEDEK Gyula 1981.104.; BOTKA János 1989.239.; ESZE Tamás 1980. 627-628.; HORVÁTH Lajos 1991. 51.; KAPOSVÁRI Gyula 1982-83. 168.; SZEDERKÉNYI Nándor 1893.83. 59 Közli ESZE Tamás 1980.673. 60 A „capitan” századosi rangnak felel meg, így vélhetőleg egy nagyobb ráclabanc csapat keveredett „súlyos” összecsapásba a kurucokkal. 61 Közli ESZE Tamás 1980.673. 298
