Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Zsemlye János: Följegyzések a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének történetéhez (1703)
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY ves-Kisköre), a Tiszántúlon a mai Hortobágy-Berettyó (Mezőtúr-Karcag), délre a Kunszentmárton-Csongrád vonalig, nyugat-délnyugatra pedig a „Három Város”-ig (Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös) terjedt. Ebben a térségben tudta több-kevesebb hatékonysággal érvényesíteni dominanciáját, gyakorolni ellenőrző funkcióját. Katonai kérdésekben - mint minden magyarországi vár esetében az Udvari Haditanács diszponált felette. 1703-ban a vár császári helyőrségének parancsnoka Waters gyalogsági százados volt.11 A szolnoki várparancsnok alárendeltségi viszonyban állt a szegedi kommendánssal, báró Johann Friedrich Globitz (Glowitz) ezredessel. A német és magyar császári katonákból álló szolnoki helyőrség pontos létszámát az 1703-as kuruc blokád idején nem ismerjük; 100 és 300 fő közé teszik az utólagos becslések.12 Az Udvari Haditanács magának a Tiszának is, mint természetes akadálynak, jelentőséget tulajdonított. A Tiszaháton kezdetét vett Rákóczi-sza- badságharc Tiszán inneni áterjedését, a szabadságharc kibontakozását éppenséggel a „Tisza-vonal” stratégiai jelentőségű várainak - Tokaj, Szolnok, Szeged - helyőrségére támaszkodva szándékozott feltartóztatni. Annál is inkább ezt kellett tennie, mert 1703 nyarán (Erdélyt leszámítva) nem tartózkodott számottevő „mobil” (nem helyőrségi feladatot ellátó) császári haderő az országban.13 A szolnoki várral kapcsolatban fontos szerepe volt még a Budai Comm/'ss/őnak. Ez a bizottság egyike volt annak a három comm/ss/őnak, amelyek I. Lipót rendelkezésére kerültek kialakításra (1697), azzal a céllal, hogy a katonai és a polgári szervek együttműködését összehangolják. A Budai Commissio területi-adminisztrációs illetékessége a budai kerületre terjedt ki, amelybe Heves és Külső-Szolnok, illetve Pest-Pilis-Solt vármegye is tartozott. A Budai Commisio - mint az említett két vármegye hatóságának is adminisztratív „felettes szerve” - befolyást nyert a szolnoki várat érintő ügyekben, intézkedései azonban nem katonai-hadászati jellegű utasítások voltak. A vár a szabadságharc kezdetén és első hónapjaiban: májusjúnius 1703. május 1 -3-án Pest-Pilis-Solt vármegye részközgyűlést (congregatio particularis) tartott Pesten. Ez volt az utolsó a szabadságharc kezdete előtt. Napirendjén nem szerepeltek katonai pontok. 11 George Stepney angol diplomata 1703. szeptember 26-án kelt jelentésében „Irishman"-nek (írnek) mondja. AR ll./l. kötet. 36. Waters neve a németes „Walther” vagy a németalföldi hangzású „Watters”, „Walthers”, „Kvaters” alakban is előfordul, egyes szerzők pedig „Harry” keresztnévvel illetik. Ő maga „Wafers”-ként - egy t-vel - írta alá leveleit, vezetékneve elé hol „J. ”, hol „S.”, hol „T." betűt jegyezve. A gyér adatokból megállapíthatatlan, mikor és hogyan került a szolnoki vár parancsnoki posztjára. 12 CZIGÁNY István 2002.137. és 154.17. sz. jegyzet; BAGI Gábor 2007.280.; SZEDERKÉNYI Nándor 1893.83. 13 A Montecuccoli-ezred 1200 vértese, Munkács térségében. A Tisza Sze- ged-Szolnok szakaszán a Szlavóniai, Tiszai, Marosi Határőrvidék császári joghatóság alatt álló rác milíciáit is mozgósítani lehetett a kurucok ellen. Rendelkezésre álltak még a királyhű megyei nemesi bandériumok. Nem lebecsülendő az a földrajzi körülmény sem, hogy amíg a nyári forróság föl nem szántotta a hadjárást nehezítő vadvizeket, a „Tisza hatalmas árterén tekervényesen kanyargóit, lápok, mocsarak, sárrétek kisérték. (...) Valóságos sárország volt a lomha folyású folyók melléke." VARGA Sándor Frigyes 1935.21. Mielőtt a következő részközgyűlést összehívták volna (jó egy hónap múlva), bizonyos felső-tiszai értesülések jutottak a vármegyei hatóság tudomására. Ezek „szállítója” a kecskeméti elöljáróság volt, amely bizonnyal Tiszántúlról jött szekeresek, „piacozók” által informálódott. Tájékoztatását, amely június 9-én kelt, a Budai Comm/ss/őnak továbbította.14 Kétségtelenül annak a híre jutott el, hogy Esze Tamás és a bujdosók május 21-22-én Váriban, Tarpán és Beregszászon kibontották a Rákóczi által küldött piros selyemzászlókat, s a pórnép előtt felolvasták fegyverbe szólító brezáni kiáltványát. Nagyjából egyidejűleg ért Szegedre is a zászlóbontás híre. Globitz a vett értesülések hatására - Szolnok vonatkozásában is - éberségre intett, és azonnali óvintézkedéseket foganatosított. Június 6-i levelében írja Baiznak: „A felső-magyarországi újságok oly sok írnivalót adnak nekem, hogy amit én Aradról hírül vettem, arra nézve Önt az itt sub volante együttmenő és Szolnokra tartozó iratokra utalom, amit kérek lepecsételés után továbbítani. Szeretném remélni, hogy a megye hű marad, s akkor a sárkányfajzatot fészkében megfojtjuk (...). Közben az Úr jól vigyázzon az átkelőhelyre, és nem ártana, ha egy dragonyos a mellett egész nap pontos ügyeletet tartana mindenre, hogy ki jár át ide és oda, mint ahogy az útlevél nélkül utazó magyarokat is mindenekelőtt innen és túl ellenőrizze és utánuk nézzen. Ugyanilyen elővigyázatot kell szervezni (...) Őkegyelmes- ségéhez tartozó [ti. Schlick birtokaihoz - Zs. J.] más községekben is.”15 Június 9-én Globitz újabb levelet írt Baiznak: „A szentesi jegyzőtől értesültem arról a hírről, amit ő Túrról [Mezőtúr - Zs. J.[ kapott, és nekik megparancsoltam, hogy haladéktalanul küldjenek valakit Túrra vagy egyenesen Karcagújszállásra megtudni, hogy voltaképpen hogyan is áll a dolog, mert ezt én még ez idő szerint, (...) rablóbandának tartom (...), hogy zavartalanul fosztogassonak. (...) Ha (...)- folytatja azonban -, a veszély és a zendülés a Körös és a Tisza felé is elhúzódnék, akkor a lovakat ide kell hozni (...). Szolnok felől is kell értesüléseket szerezni. Egy csapatot azonnal a Köröshöz fogok küldeni, (,..)16 Június 19-én hívták össze ismét Pest-Pilis-Solt vármegye részközgyűlését Pesten, a további teendőket illetően.17 Ezen az ülésen ismertették a Budai Commissio előző napon kiadott (egy héttel korábbi határozat alapján született) első instrukcióját a szolnoki várral kapcsolatban: a vármegyének 200 - elegendő élelemmel és szerszámokkal felszerelt - ingyenmunkást kell küldenie 3 heti gratuitus laborra Szolnokhoz, a várat megerősíteni. Ennek a 200 ingyenmunkásnak a helységenkénti elosztását Imre János, a vármegye helyettes szolgabírája közli a megye településeinek szóló másnapi levelében, „...eő Fölséghe (...) sietve parancsolni méltóztatik Szolnok várának újonnan való fortificatioját végben vinni, az hová is (...) ezen T. N. Vármegyére 200 embör obveniált. ”18 A június 25-26-i pesti általános közgyűlésen (congregatio generalis) hagyták jóvá a Budai Commissio 18-án kelt utasítását.19 Kérdéses, hogy 14 Két nappal későbbi dátummal megérkezett Schweidler adminisztrátor köszönőlevele - további jelentéseket kért. Vö. HORNYIK János 1866.16. A felkelők június 7-i dolhaí (Máramaros vármegye) vereségének híre még nem vált ismertté Kecskeméten. 15 Közli ESZE Tamás 1980.641. 16 Közli ESZE Tamás 1980.642. 17 Három nappal korábban, június 16-án lépett magyar földre Rákóczi Vernékénél - ezzel ténylegesen is kezdetét vette a szabadságharc. 18 Közli HORNYIK János 1866.17. A Pest-Pilis-Solt vármegyei 200 ingyenmunkás június 26-i gyülekezési helyének Ceglédet jelölték ki, hogy innen induljanak Szolnokra, kirendelt megyei biztos vezetésével. 19 BOROSY András 1987.32-33. (4216. sz. reg.) 294
