Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
KERTÉSZ RÓBERT: A KÖZÉPKOR VÉGI SZOLNOK ÉS MÉLTATLANUL ELFELEDETT FÖLDESURA: PÁLÓCI IMRE zépkori udvarházból, de az eredeti nyílásrendszer szinte minden eleméből is ránk maradt annyi, hogy az jól rekonstruálható /egyen.”253 Ismereteink szerint a Pálóci-udvarház volt Szolnok első emeletes épülete. A Pálóci Imre és unokatestvére, István építkezéseiben észlelhető párhuzamosságra a templomok kapcsán a jelen dolgozatunkban korábban már utaltunk. Ámbátor úgy tűnik, hogy ez nem csak az egyházi építményekre korlátozódott. A szolnoki udvarház kivitelezésével részben egyídőben, bár korábbi indulással, ugyanis már javában zajlott a sárospataki kúria megerődítése, azaz kastéllyá alakítása.254 A dombtetőn magasodó, 40x40 méteres, szabályos négyszög alaprajzú, két méter széles kőfallal övezett castellum mindazonáltal a Szolnokon megfigyelttől eltérően, a településen kívül, a városmagtól egy kilométernyire, a Hécén állt. A J. Dankó Katalin által 1987-1989-ben végzett régészeti ásatás eredményeképpen, öt méteres pusztulási réteg alatt jelentős részleteit azonosították, és főbb vonalakban tisztázták az alaprajzát: farkasverem, kapu, palotaszárny, pincék.255 (42. kép) A pataki kastély és a szolnoki udvarház topográfiájában ugyanakkor találunk rokon vonásokat is. Az előbbi a Bodrog közelében, a Nagy úthoz (amely összekapcsolta a településsel) közel feküdt, hasonlóan az utóbbihoz, amelyet a Tisza és a Pestről Debrecenbe tartó országút szomszédságában emeltek. Fontos különbség viszont, hogy a szolnoki objektum a mezőváros központjában lokalizálható, továbbá bizonyosan nem volt megerősítve,256 és kisebb, kevésbé összetett lehetett. Szabó István szerint azonban a kúria nem mindig kereste a centrumot, inkább a település szélét részesítette előnyben, nem szólva a várról.257 A szolnoki udvarháznak a település szerkezetében elfoglalt helye vélhetően Pálóci Imre elvárásait tükrözi: könnyű megközelíthetőség, amely a gazdasági funkció mellett a reprezentáció előtérbe helyezésére utalhat. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Pálóciak kezén lévő udvarházak közül - Horttal és Adáccsal együtt - a Tisza-parti esett a legközelebb Budához, ahol a lovászmester idejének jelentős részét töltötte. Mivel a régészeti feltárások elmaradtak, így azt még megbecsülni sem tudjuk, hogy a Damjanich uszoda földmunkái során mely részletei (palota, gazdasági épületek) semmisültek meg örökre. Véleményünk szerint az udvarházban lehetett a szolnoki Pálóci-uradalom központja. A tiszttartón kívül a településre alkalmanként ellátogató főúr és családja is ebben az épületben szállhatott meg. Az unokatestvéri konfliktusok ismeretében az sem tartható kizártnak, hogy Pálóci Imre egy rezidencia kiépítésére törekedett Szolnokon, de halála miatt, illetőleg fiúörökös hiányában a műve torzóban maradt. Az viszont kijelenthető, hogy a megyeszékhelyen egyedül a két piac/vásártéri épület, a gótikus plébániatemplom, illetőleg az udvarház épült kőből, a jobbágygazdák lakóépületei nem, tehát a település képe nem igazán mondható városiasnak, inkább falusias jellegű volt. 253 BÚZÁS Gergely 2013.4-5. 254 A sárospataki udvarház erődítési munkálatainak megkezdésére 1465-ben Mátyás király adott engedélyt Pálóci Lászlónak (DÉTSHY Mihály 1966.183.; DÉTSHY Mihály 1989.4.; DÉTSHY Mihály 1999. 399^400.; DÉTSHY Mihály 2002.18.). Az országbíró 1470-ben bekövetkezett halála után az építkezéseket nyilván István folytatta, majd fejezte be. A várra vonatkozó első adat 1482-re keltezhető. 255 J. DANKÓ Katalin 1992. 256 A király engedélye nélkül a nagybirtokosok nem építhettek sem várat (castrum), de kastélyt (castellum) sem az országban (HORVÁTH Richárd 2005.). Az előbbi két fogalom ugyanakkor Szolnok kapcsán nem fordul elő a levéltári forrásokban. 257 SZABÓ István 1969.162. Ezen az sem változtat, hogy sóraktár(ak) létével már ekkor is bizonyosan számolnunk kell.258 Az uradalmi központ mezővárosfejlesztő szerepét Fügedi Erik már igen korán felismerte.259 Kubinyi András 2000-ben megjelent könyvében nem kevés önkritikával jegyezte meg, hogy ennek a kategóriának a centralitási jelentőségére csak „viszonylag későn” figyelt fel, így erre vonatkozó adatai valószínűleg hiányosak.260 Véleményünk szerint a szolnoki uradalom létének, illetőleg Pálóci Imre szolnoki építkezéseinek ismeretében a település centralitási pontjai tovább gyarapíthatók. A kérdés már csak az, hogy mennyivel. A Kubinyi-féle kritériumrendszer I. kategóriájához visszakanyarodva, amennyiben a településen középbirtok, illetőleg egy nagybirtok alsóbb birtokigazgatási központja mutatható ki, akkor 1 pontot, míg nagybirtok központjaként 2 pontot, ám nagybirtokos rezidenciájaként már 3 pontot kaphat. A Kubinyi András által korábban kiszámított 13 pont, tehát még minimum 1, maximum 3 ponttal növelhető, tehát településünk centralitási pontjainak száma 14-16 pontra emelkedhet. A rendelkezésre álló forrásanyag elégtelensége azonban pillanatnyilag nem teszi lehetővé, hogy egyértelműen állást foglaljunk. A tét pedig nem csekély: utóbbi esetben ugyanis Szolnok a 11-15 pontos átmeneti kategóriából átléphetne a következőbe, a 16-20 pontos városok közé. Mint ahogy dolgozatunk fentebbi fejezetében már utaltunk rá, Kubinyi András megállapítása alapján 15-16 pontnál húzódik az a határ, amely felett - függetlenül a jogi helyzettől - a központi helyek városnak tekinthetők.261 A kritériumrendszert áttekintve, a forrásadottságból fakadó esetlegességen túl,262 Szolnok pontszámait talán még egy másik kategória, a VI. figyelem- bevételével is lehet némiképp tovább árnyalni. A Pálóci család birtoklásának vége felé ugyanis a szolnoki diákok mind Bécs (Ladislaus de Solnok, 1507), mind pedig Krakkó (A4artinus de Zolnok, 1511) egyetemein egyaránt feltűnnek.263 Mivel számuk mindössze két fő, ami alatta marad az 1 pontot érő öt főnek, emiatt 0,5 pont adható.264 Mindennel együtt Szolnok tehát a következő, a 16 és 20 pont közötti város kategóriának a határáig jut, sőt valószínűleg át is lépi. Az Alföldön és Alföld-szélen 35 település tartozott ide, például az egyaránt 16 pontos Kecskemét, Cegléd, Fiatvan és Heves. Szolnok valódi hovatartozásának eldöntéséhez elengedhetetlenül fontos annak ismerete, hogy mekkora lehetett lakóinak száma.265 Míg ugyanis a 11-15 pontos alföldi mezővárosok átlagnépessége cca. 800-1.000 főre, addig a 16-20 pontos városoké némiképp kevesebbre, cca. 680-840-re becsülhető.266 Mivel a középkor végi Szolnok földesúri mezőváros volt, állami adóztatás szempontjából polgárai éppúgy jobbágynak számítot258 BENEDEK Gyula 2007.44-16.56-57.63-64.107-108. 259 FÜGEDI Erik 1972. 260 KUBINYI András 2000.17. 261 KUBINYI András 2000.16. 262 Például csak elvétve maradtak fenn adatok a tizedszedő körzetközpontokra vonatkozóan - az egri egyházmegyéhez tartozó településeket leszámítva -, hasonlóan a céhszervezetekhez vagy a sokadalmakhoz. Lásd: KUBINYI András 2000.19.23.37. 263 FRANKL [FRAKNÓI] Vilmos 1875.222.262.; TÜSKÉS Anna 2008.303. 264 Az említett két külföldi egyetemre 1440-1514 között 138 magyarországi helységből iratkoztak be legalább nyolcán. Lásd: KUBINYI András 1971.62. 265 Nemrég Bagi Gábor foglalkozott a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a lakosság alakulásával, a honfoglalástól a török hódítás koráig (895-1526), ám a középkori Szolnok népességének meghatározásával adós maradt. Lásd: BAGI Gábor 2009. 266 KUBINYI András 2000.46. 279
