Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
KERTÉSZ RÓBERT: A KÖZÉPKOR VÉGI SZOLNOK ÉS MÉLTATLANUL ELFELEDETT FÖLDESURA: PÁLÓCI IMRE a maximálisan elérhető 60 pontnak csupán 21,6%-át.150 Ez alapján mezővárosunk nem tekinthető városnak, hanem az átmeneti kategóriába, a részleges városfunkciójú oppidumok közé tartozott. Az úthálózati csomópont jelleg mindazonáltal egyedül is utal a centralitásra. Szolnok a Vili. kategóriában a legmagasabb pontszámot érdemelte ki, ami önmagában az elértnek csaknem 50%-át jelenti. Ehhez társulnak például még a rendszeres árucsere lehetőségét megteremtő szombati hetipiacok (IX. kategória), amelyek tartása révén a Tisza-parti település alkotta a szűkebb régió gazdasági központját. Mindent egybevetve, a Kubinyi-féle kritériumrendszer alapján kapott eredmény Külső-Szolnok megye második helyére pozícionálja Szolnokot, amelynek tehát, Bagi Gábornak és Szabó Lászlónak a fejezet elején ismertetett véleményétől eltérően, Varsányt/Tiszavarsányt sikerül maga mögé utasítania. Mindössze a sokadalmairól híres, a megyében egyedül városnak mondható, 17 pontot elérő Tur/Nagytur előzi meg 4 ponttal,151 152 ahol a népesség lélekszáma az 1468. évi összeírás szerint cca. 2.300, illetőleg 2.750 főre becsülhető.162 A többi település: Varsány/Tiszavarsány 12 pont,153 Várkony (Tiszavárkony) 8 pont,154 Kengyel 6 pont,155 Fejéregyház 4 pont,156 Szentmiklós (Tórökszentmiklós) 4 pont,157 Szászberek 3 pont,158 mind mögötte sorakozik.159 Amennyiben kitekintünk az akkori megyehatáron túlra, mezővárosunk egyebek mellett megelőzi a 9 pontos Csong- rádot,160 a 10 pontos Köröst (Nagykőrös),161 a 11 pontos Fegyverneket, Jászberényt, Poroszlót és Szentest.162 Alig marad el Bajától (14 pont),163 Ceglédtől, Hatvantól, Kecskeméttől (egyaránt 16 pont),164 vagy a távolabbi Titeltől (17 pont).165 Messze leszakadva követi viszont a 28 pontos Debrecent,166 a 30 pontos Bácsot,167 a 32 pontos Temesvárt,168 a 33 pontos Egert,169 nem beszélve Pestről (41 pont)170 és Szegedről (42 pont).171 (1- kép) 150 KUBINYI András 2000.88. 151 KUBINYI András 2000.91. 152 KUBINYI András 2000.47. 153 KUBINYI András 2000.93. 154 KUBINYI András 2000.93. 155 KUBINYI András 2000.73. 156 KUBINYI András 2000.67. 157 KUBINYI András 2000.87. 158 KUBINYI András 2000.85. 159 Kubinyi András Külső-Szolnok megyében 7 központi helyet vett számba: IV. kategória: Túr (17 pont); V. kategória: Szolnok (13 pont), Varsány (12 pont); VI. kategória: Várkony (8 pont), Kengyel (6 pont); VII. kategória Fejéregyház (4 pont), Szentmiklós (4 pont). Lásd: KUBINYI András 2000.99. 160 KUBINYI András 2000.65. 161 KUBINYI András 2000.74. 162 KUBINYI András 2000.67.71.82. 86. 163 KUBINYI András 2000.60. 164 KUBINYI András 2000.63. 70.73. 165 KUBINYI András 2000.90. 166 KUBINYI András 2000.65. 167 KUBINYI András 2000.60. 168 KUBINYI András 2000.89-90. 169 KUBINYI András 2000.66. 170 KUBINYI András 2000.81. 171 KUBINYI András 2000.65.85-86. 3. Pálóci Imre szolnoki építkezései és lovagalakos síremléke A késő középkori Szolnok településtopográfiája valójában alig ismert. Régészeti ásatások hiányában nem tudjuk, hogy milyen volt a mezőváros utcahálózata és házai. Legfeljebb a település központjának középkor végi állapota rekonstruálható főbb vonalakban, amelyre későbbi, XVI. századi képi forrásokból következtethetünk vissza. Az időrendet illetően ehhez az időszakhoz legközelebb a dolgozatunk elején már említett, a Móré-per iratanyagában található, Szendrei János által publikált, szignálásán tollrajz áll, amely Szolnok 1552. szeptember 4-i oszmán kézre kerülését követő évekre, 1553-1554-re keltezhető.172 (9. kép) Készítőjét ugyan a dokumentumot közreadó történész nem tudta megnevezni, de az olasz nyelvű égtájjelzések (levante - kelet, ponerte - nyugat) alapján feltételezte, hogy vagy a vizsgálóbizottságnak a haditanácsból való egyik tagja, vagy a várépítésben közreműködött valamelyik itáliai mérnök keze munkája lehetett. A peranyagból azonban egyértelműen kiderül, hogy a hajdani alkapitány, Móré Gáspár kezdeményezésének helyt adva, az eljárás során kihallgatták azt a Bernardo Gaballio építőmestert is,173 aki 1552-ben huzamosabb ideig Szolnokon dolgozott, sőt az ostromot szintén itt vészelte át, ahonnan a védelem összeomlása után sikerült elmenekülnie. így véleményünk szerint lehetséges, hogy az ábrázolás magához Gaballióhoz köthető.174 Az alapvető jelentőséggel bíró vázlatnak nincs méretaránya, tájolása hozzávetőleges. Alkotója az 1550-1552-ben emelt palánkvár védműveire fókuszált, amit alaprajzszerűen örökített meg.175 Az attól nyugatra található mezőváros viszont alig kidolgozott. Középpontjában nem a település, hanem a Hádim Ali budai pasa és a Kara Ahmed pasa másodvezír által vezetett török sereg 1552 augusztusának végén és szeptemberének elején végzett, az erősség elfoglalására irányuló építkezéseinek a bemutatása áll. Az öt, egymással párhuzamos, Tiszára merőleges észak-déli vonal, Szendrei szerint az utcák irányait mutatja.176 Valószínűbbnek tartjuk mindazonáltal, hogy ezek inkább az oszmánok sematikusan ábrázolt, egymással is részben összeköttetésben álló ostromsáncai és árkai lehetnek. Figyelemre méltó, hogy a török gyalogság ezt az összetett sánc- és árokrendszert - amelynek legkeletebbi eleme már közvetlenül a nyugati Zagyva-ág jobb partja mentén húzódik - a legalkalmasabb részen, éppen a királyi végvár kőből emelt nyugati kaputornyához vezető, a Zagyván átívelő híddal szemben, tagoltan építette ki.177 A középső vonal mögött Szendrei János „apró karikákat” észlelt, amiket török katonákként értelmezett.178 Véleményünk szerint akkor kerülhetünk közelebb az igazsághoz, ha ily módon az oszmánok ostromágyúit jelölhették.179 172 SZENDREI János 1889.138. 173 SZENDREI János 1889.133.136. 174 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.393.104. jegyzet; KERTÉSZ Róbert 2014. 368.; KERTÉSZ Róbert-ALMÁSI Tibor 2014.193. 175 Magának az erődítménynek a részletesebb elemzésére most nem térünk ki. Erre vonatkozóan lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.415-417.; KERTÉSZ Róbert-ALMÁSI Tibor 2014.197-201. 176 SZENDREI János 1889.139. 177 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2014.369. 178 SZENDREI János 1889.139. 179 Már korábban rámutattunk, hogy az ellenséges támadásnak főként az 261
