Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY- I. Uradalmi központ, főúri rezidencia. 1. Középbirtok, illetőleg egy nagybirtok alsóbb birtokigazgatási központja. 2. Nagybirtok központja. 3. Nagybirtokos rezidenciája. 4. Örökös főispánsággal egybekötött rezidencia. 5. Vajdai, báni központ, királyi, királynéi mellékrezidencia. 6. Királyi székhely.- II. Bíráskodási központ, hiteleshely. 1. Megyei ítélőszék rövid ideig. 2. Áilandó megyei ítélőszék, vagy egy hiteleshely. 3. Állandó megyei ítélőszék és egy hiteleshely, vagy két hiteleshely, vagy országos hatáskörű hiteleshely. 4. Állandó megyei ítélőszék és egy országos hatáskörű hiteleshely. 5. Vajdai, vagy báni ítélőszék. 6. Királyi kúria. Amennyiben a településen országgyűlést tartottak, egy országgyűlés esetében egy ponttal, két vagy több országgyűlés esetén két ponttal növekedik a pontszám. A XV. században a település mellett tartott nádori közgyűlés egy ponttal növeli a számot, de hatnál több pontot nem veszünk figyelembe.-III. Pénzügyigazgatási központ. 1. Filiális kamara, vagy harmincadhivatal. 2. Fő-harmincad, vagy kamara, illetőleg két filiális intézmény. 3. Egy fő- és egy filiális kamara (harmincad), vagy három filiális intézmény. 4. Két fő-, vagy egy fő és két filiális intézmény. 6. Kincstartóság vagy kamara- ispánság, amelyen kívül akár egy fő-, akár egy filiális kamara (harmincad) működik.- IV. Egyházi igazgatás. 1. Exempt plébánia. 2. Tizedkörzet. 3. Exempt, vagy főesperesi joghatóságú prépostság. 4. Püspökség. 5. Érsekség. 6. Prímási székhely.- V. Egyházi intézmények. 1. Koldulórendek és ispotályok kivételével valamennyi monostor (kolostor) és társaskáptalan. 2. Két, vagy több ilyen intézmény, illetőleg egy koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 3. Egy koldulórendi kolostor, vagy ispotály és bármely más kolostor vagy társaskáptalan, illetőleg két koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 4. Két koldulórendi kolostor, vagy ispotály és mellettük bármely más kolostor vagy társaskáptalan, illetőleg három koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 5. Három koldulórendi kolostor, vagy ispotály és egyéb kolostor, vagy társaskáptalan, illetőleg négy koldulórendi kolostor, vagy ispotály. 6. Négy koldulórendi kolostor, vagy ispotály, valamint bármely más kolostor, vagy káptalan, illetőleg négynél több koldulórendi kolostor és ispotály.- VI. A településről 1440-től 1514-ig valamely külföldi (Bécs vagy Krakkó) egyetemre beiratkozottak száma (a magyarok főként ezt a két egyetemet látogatták a középkorban). 1. 5-10. 2. 11-20. 3. 21-30. 4. 31-60. 5. 61- 90. 6.91. feletti beiratkozok száma.- VII. Kézműves, vagy kereskedőcéhek száma. 1. Egyetlen. 2. Kettő-három. 3. Négy-öt. 4. Hat-hét. 5. Nyolc-kilenc. 6. Tíz és a felett.- Vili. Úthálózati csomópont. Hány központi hely érhető el a településről úgy, hogy másikat nem érinti. Amennyiben a központi hely árumegállító-joggal rendelkezik, a pontszám kettővel növekszik, de nem lehet hat pontnál több. 1. Egy-két. 2. Három-négy. 3. Öt-hat. 4. Hét-nyolc. 5. Ki- lenc-tíz. 6. Tizenegy feletti központi hely érhető el anélkül, hogy egy másikat érintené.- IX. Vásártartás. Mivel nemegyszer több hetipiacot és/vagy sokadal- matw tartottak ugyanazon településen, minden hetipiacnap egy, sokada- lom pedig két pontot kap, ezeket centralitási pontokra így számítjuk át: 1. Egy. 2. Kettő. 3. Három-négy. 4. Öt-nyolc. 5. Kilenc-tízenegy. 6. Tizenkét vásárpont felett. 141 Az országos vagy évi vásár középkori magyar neve.- X. A település jogi helyzete. 1. A települést egyetlen adat nevezi oppidumnak 1490 előtt. 2. A település csak 1490 után fordul elő oppidumként, függetlenül attól, hogy egyszer, vagy többször. 3. Többször van rá oppidum adat, amelyekből legalább egy 1490. előtti. Akkor is három pontot kap, ha olykor possessioként (birtok, azaz falu) fordul elő. 4. Földesúri civitas, amelyet mindig, vagy túlnyomóan így neveznek. (Nem vesszük figyelembe a korai civitas-adatokat, ha a település később oppidumként fordul eiő.) A királyi földesúri városok is ide tartoznak. 5. A királyi szabad („igazi") városok közül a személynöki, erdélyi szász és bányavárosok. 6. A „hét” (valóban nyolc) szabad királyi, azaz tárnoki város.w A maximálisan elérhető pontszám 60 lenne, ám ezt egyetlen magyarországi város sem éri el. A legmagasabb Budáé, 54 pont. A centralitási pontok alapján mindazonáltal kategorizálhatóvá váltak a központi helyek, amelyek Magyarországon hét csoportra oszthatók: I. Elsőrendű (főbb) városok, amelyeknek legalább 41 centralitási pontja van. II. Másodrendű városok, 31^40 pont között. III. Kisebb városok, valamint a jelentős városfunkciót betöltő mezővárosok, pontszámúk 21-30. IV. Közepes városfunkciót ellátó mezővárosok, 16-20 pont között. V. Részleges városfunkciójú mezővárosok, pontszámúk 11-15 pont közötti. VI. Átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak, 6-10 pont között. VII. Jelentéktelen mezővárosok és központi funkciót ellátó falvak, pontszámúk 1-5.142 143 Kubinyi András szerint kimutatható egy átmeneti kategória, a 11-15 pont közötti, amely kettős szempontból is átmeneti: egyrészt, amennyiben előkerülne egy újabb piac vagy sokadalom-adat, vagy lehetne a tizedszedő központ jellegét igazolni, átlépne a következő kategóriába. Másrészt többségükben keveredik a városi és a falusi jelleg.144 Az oppidum ként előforduló településeknek hozzávetőleg egy ötödé számítható városnak.145 A középkor végi magyar királyság területén hat elsőrendű város mutatható ki: Buda 54, Kassa 43, Szeged 42, valamint Pest, Sopron és Várad egyaránt 41 centralitási pont, míg a másodrendű városok száma öt: Fehérvár 40, Pécs 39, Esztergom 37, Eger 33, Temesvár 32 centralitási pont. A harmadik, kisebb városokat és jelentős városfunkciót ellátó településekhez 23 központi hely tartozik. Közülük 30 pontos Bács, 29 pontos Asszonypataka (Nagybánya), Veszprém, 28 pontos Debrecen, Lippa, 27 pontos Csanád, Gyula, Szatmárnémeti, 25 pontos Szombathely, 24 pontos Gyöngyös, Karánsebes, Tata, Vasvár, 23 pontos Óbuda, 22 pontos Kismarton, Miskolc, Kapornak, 21 pontos Beregszász, Gönc, Kalocsa, Munkács, Pápa és Szikszó. A következő kategóriába, azaz a 16 és 20 pont közöttiekhez tartozó központi helyek száma 38.146 147 A minket közelebbről is érdeklő Szolnok a Kubinyi András által felállított tíz kategóriának éppen a felében gyarapíthatta pontjait: II. megyei törvényszék (s edria)w 2 pont; III. sókamara 1 pont; Vili. úthálózati csomópont148 6 pont; IX. szombati hetipiac 1 pont; X. oppidum (többször említve)149 3 pont. Ezek összességében 13 centralitási pontot tettek ki, 142 KUBINYI András 2000.13-15. 143 KUBINYI András 2000.15. 144 KUBINYI András 2000.16. 145 KUBINYI András 2000.48. 146 KUBINYI András 2000.16-17. 147 CSUKOVITS Enikő 1997.384. 148 BLAZOViCH László 1998.53-54.; BLAZOVICH László 2002.49-50. 149 CSÁNKI Dezső 1890.666. 260
