Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
KERTÉSZ RÓBERT: A KÖZÉPKOR VÉGI SZOLNOK ÉS MÉLTATLANUL ELFELEDETT FÖLDESURA: PÁLÓCI IMRE 2. kép: Az Árpád-kori Szolnok központjának helyszíne - a vársziget napjainkban madártávlatból (fotó: Kertész Róbert) kapcsán,14 ráadásul Németh Péter már jóval korábban bebizonyította, hogy a „civitas ebben az időben nemcsak város, hanem királyi vár jelentéssel bírt.”'5 Ezenkívül Szabó László azon állítása is megkérdőjelezhető, hogy Szolnok „valóságos, fallal körülvett, erődített [...] városnak számít az Árpád-korban”,'6 mivel ezt egyetlen adat sem támasztja alá, hasonlóképpen a Szikszai Mihály által megfogalmazottakhoz, mely szerint „a külső várat [ti. a várost] kerítés és árok vette körül”.'7 Rátérve az ispáni erősségre, mivel ennek beazonosításával a közelmúltban már részletesebben foglalkoztunk,18 dolgozatunkban csak egy rövid összegzésre szorítkozunk. így nem térünk ki azokra a nyilvánvalóan mondvacsinált álláspontokra sem, amelyek közül a prímet megalapozatlanságával kétségkívül Bagi Gábornak az ispáni erődítmény lokalizációjáról kialakított elképzelése vitte.19 A kora Árpád-kori vár ugyanis kétségkívül a várszigeten állt, (2. kép) ám ennek alaprajzát a kutatók ko14 KNAUZ Nándor 1890.29-30.; MARSINA, Richard 1971.56-57. 15 NÉMETH Péter 1985.109. 16 SZABÓ László 1996.39-40.; SZABÓ László 1998.25. 17 SZIKSZAI Mihály 1998.156. 18 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.394-399.; KERTÉSZ Róbert 2014.349-355.; KERTÉSZ Róbert 2014a. 15-19. 19 Bagi Gábor: Szolnok a török időkben című előadása a szolnoki Damjanich János Múzeumban. 2012. október 11. Ennek kritikájára lásd: KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013. 395.; KERTÉSZ Róbert 2014. 350-351. Bagi Gábor szakmaiságáról sokat elárulnak a „Szolnokon az első keresztény templom” kapcsán közreadott gondolatai is: BAGI Gábor 2013. Az erre vonatkozó kritikai észrevételekre lásd: KERTÉSZ Róbert 2014a. 30-32. rábban kivétel nélkül a XVI. század közepén felépítetthez hasonlították. Komáromy József ezt az alábbiakban summázta: „Szolnok legősibb vára tehát szintén azon a földrajzilag kitűnő ponton épülhetett és állhatott (s alakja is megközelítőleg olyan volt), mintáz 1550-ben felépített váré, mert a természet által alkotott terepalakulathoz alkalmazkodott.”20 Kaposvári Gyula ugyanígy látta: „Az ispánsági várak alaprajzát legtöbbször a terepadottságok határozták meg, Szolnok esetében a Tisza és a Zagyva folyók által védett, nagyjából nyújtott háromszög alakú terület. A víz által nem védett északnyugati oldalt kellett csak palánkszerűen megerősíteni. Alakja és nagysága lényegében megegyezett a szabolcsi földváréval”.2' Majd kisvártatva úgy folytatta, hogy 1550-ben a „Tisza és a Zagyva torkolatától északra és nyugatra kb. 300-400 méterre a Zagyvát egy új ásott csatornával kötik össze a Tiszával. Mivel az új meder lényegében a régi palánkfal nyomvonala mentén húzódhatott, az újonnan épített vár területe nagyjából megegyezhetett az ispánsági földváréval."22 Bóna István régészprofesszor álláspontja szerint „Az 1046-ban meggyilkolt Zounuc comes föld-fa vára nyilvánvalóan azonos a Tisza-Zagyva-szögben fekvő mai szolnoki Várszigettel”.23 A minap Selmeczi László adta közre következtetéseit: „Az Árpád-kori szolnoki ispánsági vár a Tisza és a Zagyva folyók által védett, nagyjából nyújtott háromszög alakú árvízmentes magaslaton 20 KOMÁROMY József 1943. 72. 21 KAPOSVÁRI Gyula 1983.161. Lásd még: KAPOSVÁRI Gyula 1971.88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974. 22 KAPOSVÁRI Gyula 1983.162. 23 BÓNA István 1998.58-59. 247
