Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Méri Tibor: Frígek a görög történeti hagyományban
MÉRI TIBOR: FRÍGEK A GÖRÖG TÖRTÉNETI HAGYOMÁNYBAN A gazdaságban fontos szerepet játszott a juhtenyésztés, ugyanis a finom gyapjú keresett árucikk volt Milétoszban, valamint Pergamonban és más görög ipari központokban. A helyben készített szőnyegek is híresek voltak. Emellett a lótenyésztés is számottevő lehetett, ugyanis más indoeurópai népekhez hasonlóan kezdetben valószínűleg a frígek is lovas uralkodó osztályként telepedtek a helyi lakosságra. Kiterjedt úthálózatot hoztak létre. A kereskedelem révén kapcsolatban álltak a Kis-Ázsia nyugati partján alapított görög városokkal, ily módon létrejöttek a görög és a trig társadalom kulturális közeledésének feltételei. Az állam két legfontosabb városa Gordion, a főváros és Midaion volt. A főváros a hozzá kapcsolódó legenda szerint Gordiosz királyról kapta a nevét. Gordiosz a legendás Midász király apja volt, aki a hagyomány szerint még földműves korában égi jelet kapott Zeusztól egy sas képében, amely szekérrúdjára szállt. Ezt a jelet úgy értelmezték, hogy uralkodó lesz belőle. Később, a fríg király halála után trónviszály dúlt, és a nép úgy határozott, hogy az lesz az új uralkodó, aki szekerével elsőként ér Zeusz templomához. így lett Gordiosz a frígek királya. Egy másik legenda szerint a vitázó elöljárók egy jóshoz fordultak segítségért, aki azt tanácsolta, hogy az első embert, aki Zeusz templomához ér, válasszák királyuknak, így esett a választás a földműves Gordioszra, aki szekerével éppen arra haladt. Az általa alapított és az ő nevét viselő főváros Gordion, amelynek fellegvárában helyezte el, és Zeusznak ajánlotta a legendásan bonyolult csomóval összekötött szekeret és jármot. A történet pontosan úgy szól, hogy a saját szekerének a gyeplőszárait számtalan kibogozhatatlan csomóval odakötözte a járomhoz, hogy halála után senki ne használhassa. Frígia a Kr. e. 700-as évek legvégén szerveződött jelentős állammá. Miután Kr. e. 714-ben Urartu végzetesen meggyengült az asszír Sarrukín hadjáratának köszönhetően, Midász király országa is a harcok látókörébe került. A kilikiai asszír helytartó támadásai következtében Kr. e. 709-ben Midász Sarrukín szövetségese lett, és a későbbiekben is közeledett hozzá. Mindez azonban már nem sokat számított, mert ebben az időszakban árasztották el Anatóliát a nomád kimmerek, majd a szkíták. Az iráni nyelvű kimmerek ókori sztyeppéi nép voltak, akik a Kr. e. XII. század és a Kr. e. Vili. század között az eurázsiai sztyeppe Kárpátok és Kaukázus közötti részét uralták. Kr. e. 695 körül kezdődött a roham, amelynek során Gordion elpusztult.8 Gordiosz fiát, Midászt két város, Prymnesos és Midaion is alapító hősükként tisztelte. A hagyomány szerint Midász önkezével vetett véget életének. A frígekkel kapcsolatos tudásunk nagy része az elmúlt száz évben végzett ásatásokból származik. Már a tizenkilencedik században végeztek ásatásokat, de ekkor még főként arra törekedtek, hogy olyan leleteket találjanak, amelyeket ki lehet állítani a múzeumokban. Azonban pár évtized alatt kialakult az úgynevezett tudományos gyakorlati régészet. A XX. század elején amatőr régészek és kutatók indultak Anatólia területeire is, mint például M. Leake, Dodwell vagy éppen Gell. Leake igen fontos leletet talált egyik utazása során. Régi sírokkal borított völgyet fedezett fel a Szangariosz (ma: Sakarya) forrásaihoz közel. Ezek ismeretlen, de a görög és római uralmat jóval megelőző korból származnak. A feliratok nyelve is tisztán frígiai, és a csekély számú maradványokon található, de még teljesen meg nem fejtett ábécével együtt, a Midász dinasztiáját uraló királyság területére szorítkozik. A királyok és a nemesség tumuluszokba temetkezett, melyek nagy számban találhatók Frígia területén. A sziklába vájt sírboltokon jól megfigyelhe8 ROAF.M. 1985.180. tő, hogy a fríg mesterek miképpen vitték át a kőépítészetbe a faépítészet jellemző díszítéseit. A famegmunkálás kedvelt díszítőelemei voltak a geometrikus motívumok: a négyszög-, háromszög-, koncentrikus kör-, cikcakk-, hullámzó- és sakktáblaszerű minták. A fazekasmesterek által formált fríg kerámia két csoportra oszlik: a monokróm és a színes kerámiára. Szélesen elterjedtek azok a monokróm korsók, amelyek fém előképek alapján fekete vagy szürke bevonattal készültek. A színes kerámiában a sokféle motívumot alkalmazó, vöröses-barnás festésű, világos áthúzású termékek készültek. Zenéjüket, mely részben szakrális volt, átvették a kis-ázsiai görögök, és ennek nagy jelentősége volt az ókori görög kultúra történetében. Nevüket ma is őrzi a róluk elnevezett fríg hangsor, amely egy moll jellegű hangsor, az ún. modális hangsorok egyike. A római korhoz tartozó maradványokat ezen a területen csak nagyon csekély számban találhatunk. 2. b) Gordion: a kutatás helye és történelme A történettudomány egyik legfontosabb társtudománya a régészet, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. Az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma {Anadolu Medeniyetleri Müzesi) által közzétett régészeti lelőhely-jegyzék9 jól mutatja, hogy e térség rendkívül gazdag lelőhely a régészek számára. A múzeum egyedülállóan gazdag régészeti gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeum kutatócsoportja által kiadott leírásban találjuk Gordion (ma: Yassihöyük) városának lelőhelyét, ahol amerikai régészek tárják fel a területet. (2. Kép) Yassihöyük dombja a Sakarya folyó jobb partján terül el, mintegy 20 km- re nyugatra-északnyugatra Polatli városától, Közép-Törökország nyugati részén található, körülbelül 100 km-re délnyugatra Ankarától. A völgy jó minőségű mezőgazdasági területtel rendelkezik. 2. Gordion romjai. Forrás: http://antikforever.com/Asie^Mineure/Phrygiens/gordion.htm 9 Az 1997-ben kiadott jegyzék az Anatóliai Civilizációk Múzeumában található meg. 209
