Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Történettudomány - Méri Tibor: Frígek a görög történeti hagyományban

TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY A Kr. e. XVII. században új birodalom jött létre Kis-Ázsiában a hettiták vezetésével, melynek Hattuszasz volt a fővárosa. Legnagyobb kiterjedé­se idején uralma kiterjedt Szíria, Kánaán és Mezopotámia egy részére is. Hadi sikereiket harci szekereiknek és vasfegyvereiknek köszönhették. A birodalomnak több virágzó és hanyatló időszaka volt. Az óhettita korszak nagyjából a Kr. e. XVI. században ért véget. Mintegy két évszázadig tar­tott a hanyatló korszak, amiből a Kr. e. XIV. században sikerült kilábalnia a birodalomnak. A hettiták számára a fénykor kezdete I. Szuppiluliumasz (Kr. e. 1344-1322) uralkodása volt. Ő apját, III. Tudhalijaszt követte a trónon. Már korábban kitűnt hadvezéri érdemeivel, mivel legyőzte az or­szágot északról fenyegető kaskákat. Kihasználva a kínálkozó helyzetet, meghódította a belviszályban meggyengült Arzawát, majd az ugyanilyen problémákkal küszködő Mittannitól elfoglalta Isuwát és Kizzuwatnát, vé­gül Tusratta ellenében számos hadjáratban végleg meggyengítette, és az asszírok közreműködésével megosztotta Mittannit. A Hettita Biro­dalomnak a Kr. e. XIII. században kezdődő népmozgások vetettek vé­get. E mozgás része volt a „tengeri népek” vándorlása, amely az egész Mediterráneumot érintette: összeomlott a mükénéi civilizáció, Egyiptom elveszítette a Földközi-tenger keleti partvidékét, és mozgásba lendültek az elő-ázsiai népek. Hattuszasz a frígek vándorlása során szűnt meg, bár később, Frígia (Phrygia) felemelkedése idején Pteria néven újra benépe­sült. A hettita név továbbra is fennmaradt az úgynevezett újhettita álla­mokban, amelyek azelőtt a hettita birodalom meghódított területei vagy vazallus államai voltak, és a hettita birodalom bukása után önállósultak. A hettita írásos emlékek a legkorábbi indoeurópai nyelvű civilizációt mu­tatják be nekünk. Tanulmányozásuk azonban nemcsak az indoeurópai nyelvek fejlődésére vethet fényt, hanem hozzásegíthet a Krisztus előtti évezredek történetének, kultúráinak, nagyhatalmi politikájának, gazdasá­gi és kulturális kapcsolatrendszerének jobb megértéséhez is. Kis-Ázsia a kezdetektől fogva a hadseregek átvonulási területe, vagyis a népek csatatere és olvasztótégelye. Albrecht Götze, a hettitológia jeles kutatója így ír erről az időszakról: „Akkor történt először, hogy európai népek hatoltak be a művelt világba, és nem utolsósorban épp ez teszi a hettita kérdést olyan vonzóvá...”4 1. b) Szakirodalom és források Dolgozatomban próbálok minél több forrást és véleményt bemutatni a legfontosabb témákról. A görög nép a múltjáról való emlékeit gazdagon kifejlődött mítoszokban, legendákban és mondákban rakta le. Ezek vol­tak egészen a legújabb időkig a görög őstörténetnek majdnem kizáróla­gos forrásai. A mítoszok ősi idők eseményeiről, az istenekről, a természetfölötti lények­ről és tetteikről szóló történetek. Egy nép vagy egy kultúrkör kialakulását szemléltetik. Gyakran hívhatjuk segítségül ezeket a mítoszokat, amelyek­nek még évszázadokkal vagy akár évezredekkel később is nagy jelentő­ségük lehet. Talán egy egyszerű példa a Paktólosz folyó, ami ma már nem hordoz magával aranyat, azonban néhány évszázada még bizonyosan aranyban bővelkedő volt, és ezt a Midászról szóló egyik mítoszban le is jegyezték. A mítoszok felhasználásával értelmezhetünk valós történel­mi személyiségeket, akikről gazdagon maradtak fenn források. Termé­szetesen nehéz értelmezni a mítoszok által kapott forrásokat, azonban hosszas kutatómunka során meg lehet válaszolni a felmerülő kérdéseket. A mítoszok egy része magyarázó jellegű, és kérdésekre keresi a választ, 4 CERAM, C.W. 1964.14. a másik részük pedig okfejtő jellegű. Természetesen nemcsak szemé­lyiségeket értelmezhetünk a segítségükkel, hanem cselekedeteket és tulajdonságokat is. Tanulmányomnak nem témája bemutatni a görög történelmet, azonban a görög mitológiában és istenvilágban is találkozhatunk frígekkel. Fon­tosnak tartom a felhasznált szakirodalmak elemzését és összehason­lítását, mivel azokban eltérő vélemények is igen gyakran előfordulnak. Példaként szeretném felhozni Mircea Eliade Vallási hiedelmek és eszmék története című könyvének első kötetét, amelyben a szerző kijelenti, hogy Dionüszosz „Frígiából származó isten"? bár említést tesz arról is, hogy számtalan más vélemény is megfogalmazódik e témával kapcsolatosan. Robert Graves Görög mitológia és Alice Mills Mitológia - mítoszok, mon­dák és legendák című kötetében szintén tárgyalja Dionüszosz témáját, de Eliadéval szemben arról, hogy Frígiából származó isten lenne, egyik sem tesz említést. Dolgozatomban megpróbálom bemutatni és elemezni azokat a fríg em­bereket és isteneket, akiket a görög hagyományok megőriztek a mai em­ber számára. 2. Frígia 2. a) A fríg állam A görög, thrák és nyugat-kis-ázsiai törzsek a Kr. e. XII. század elején meg­kezdődött vándorlása során a Kis-Ázsiát uraló hettita állam bomlásnak in­dult, majd elpusztult. A félsziget nyugati partvidékét a görögök népesítet­ték be. Anatóiia belsejében számos törzs jelent meg, amelyek rátelepedtek a helyi lakosságra, és leigázták őket. A Kr. e. Vili. században azonban meg­erősödik egy állam Középnyugat-Anatóliában, amelyet Frígiának neveztek. Hérodotosz görög történetíró szerint a frígek, amíg Európában laktak a makedónok szomszédságában, brígesnek nevezték magukat, de később, amikor átköltöztek Ázsiába, phrygesre változtatták nevüket.5 6 A történet- tudomány árja származásúaknak tekinti a frígeket. Az ókori egyiptomiak a föld legősibb népének tartották őket. Hérodotosz szerint a „phrügök” a trójai háború idején - a bronzkor végén - települtek át Ázsiába, ami lénye­gében megfelel a valóságnak.7 A fríg nyelv a legtöbb kutató szerint indoeurópai eredetű. Az indoeurópai nyelvcsalád számos alcsoportra osztható. Egy részük jelentős nyelvem­lékkel rendelkezik. Ilyenek például az újlatin vagy a germán nyelvek. A fríg nyelv valamilyen formában kapcsolatban áll a göröggel és az örménnyel, valamit a trák és az illír nyelvvel is rokonságban állhat. A görög ábécétől csak kevéssé eltérő írást használtak. Ahogy a fríg törzsek érintkezésbe kerültek a hajdani hettita állammal szo­ros kapcsolatban lévő helyi lakossággal, igen hamar elérték az elő-ázsiai régi társadalmak gazdasági és kulturális színvonalát. Régészeti adatokból ítélve a fríg társadalom gazdasági alapjának a földművelést és az ércbá­nyászatot kell tartanunk. Anatóiia ezen része igen értékes nemesfém lelő­hely volt abban az időszakban. A fakitermelés és fafeldolgozás is megha­tározó volt. Ekkor még jelentős méretű erdőségek borították a birodalom területét. A frígek nevezetesek voltak fémművességükről és fafaragó mű­vészetükről. 5 ELIADE, Mircea 1994.310. 6 HÉRODOTOSZ VII. könyv 73. 7 HÉRODOTOSZ VII. könyv 73. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom