Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Néprajztudomány - Tóth Zsanett: Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen
TISICUM XXIV. - NÉPRAJZ fürdőszobák, a falvakban élők közül sokan mégis a megszokott udvari illemhelyet használták, és sokan használják még ma is. Az 1970-es évek első felében a falvakban élők tisztálkodási szokásai továbbra sem változtak meg lényegesen, ez a változás az 1980-as évekre érkezett meg látható formában. A nyolcvanas években épült fürdőszobák városi mintát, illetve a gyorsuló ütemben egymást követő divathullámokat is tükrözik. Újdonság a mintás csempe- és padlóburkolat és a színes szaniter, melyek általában kék vagy zöld színűek. (14. kép) Említést kell tennem a fürdőszobák gépesítéséről, a mosógépek használatáról, mely nagymértékben megkönnyítette a nők helyzetét, hiszen az egyik legnehezebb házimunka terhét vette le a vállukról. Mindegyik adatközlőm 1965-1968 között vett tárcsás mosógépet, majd az 1970-es évek elején centrifugát is. Vannak, akik a mai napig használják az 1970-es években vásárolt gépeiket. Mindegyikük beszámolt arról, hogy gyerekeik miatt muszáj volt mosógépet venni, és nagy segítséget jelentett a háztartásban ezeknek az eszközöknek a megléte. Előszoba Mint ahogyan a fürdőszoba, egy XXI. századi ember számára az előszoba is alapvető fontosságú helyiségnek számít. A bejárati ajtón megérkező itt veszi le a kabátját, teszi a fogasra, itt tárolja a cipőit egy szekrényben, az esernyőket, sapkákat, kesztyűket, sálakat, sokan táskákat, kulcscsomókat itt helyeznek el. Mindezek ellenére kutatásom során kiderült, hogy habár napjainkban fontos funkciókat lát el ez a helyiség, az 1970-es években még nem hoztak létre külön előszobát, vagy ha létre is hozták, nem használták rendeltetésének megfelelően. „Nem volt előszoba, mert nem raktunk le a cipőt, semmit még abban az időben.”61 A hosszúházak esetében a veranda töltötte be az előszoba funkcióit, az itt elhelyezett fogasra akasztották levetett holmijukat. Egy esetben a korábban Erzsébet háló darabjaként használt hármastükör átalakításából készítettek előszobái tárolót, melyben cipőket helyeztek el. A kockaházak építésekor kialakítanak ugyan egy előszobának szánt helyiséget, viszont nem jellemző, hogy rendeltetésének megfelelően alkalmaznák. Ennek az lehet az oka, hogy a főbejáraton keresztül jutunk az előszobába, viszont a főbejáratot egy esetben sem használják adatközlőim, így a helyiség is csak reprezentatív jellegű. Egyik alanyom virágokat tart itt, míg mások gyerekei, unokái és saját, már kiselejtezett bútorait raktározza itt. „Nekünk a folyosó volt az előszoba, ott volt egy „előszobafar. Az ilyen műanyag valami volt, az anyagot még én vettem, ami csak rá volt szögelve egy ilyen keretre. Az ilyen tákolmány volt, olyan 1972-be csinálhattuk. Volt egy fogas része, fölötte ilyen hálós, kalaptartó rész volt. Olyan, mint ami a vonatokon is van. A folyosón nem is volt akkoriba más bútor.”62 Nyári konyha A következő és egyben talán legfontosabb helyiség, épület, élettér a nyárikonyha. Elsőként érdemes tisztázni, hogy a nyárikonyha egy mellék- épület, mely kockaházak esetében a lakóháztól néhány méterre, különállóan, a hosszúházak esetében pedig általában a házhoz csatolva, annak teljes folytatásaként helyezkedik el. (15. és 16. kép) 61 Saját gyűjtés, 2014. február. Interjú Marek Györgynével. 62 Saját gyűjtés, 2013. december. Interjú Kun Ferencnével. 15. kép - Kockaház mellett felépített nyári konyha épülete, melynek része a spejz és a kamra 16. kép - Verandás parasztházhoz hozzáépített nyári konyha épülete, melynek része a korábban istállóként, napjainkban kamraként funkcionáló helyiség A házak szobaszámának növelése hívta életre a nyári konyhák kialakítását, ugyanis ezáltal, hogy a konyha kikerül a lakótérből, a korábbi helyét vagy egy szoba vagy egy úgynevezett ebédlő foglalja el, mely inkább reprezentatív jellegű, mintsem valódi funkciókkal felruházott tér. Általánosan elmondható, hogy a lakótevékenység a nyárikonyhára és arra a szobára koncentrálódik, amelyikben a családtagok alszanak, ahol a televízió van (lakószoba). Egyik adatközlőm kifejezését idézve: „Itt ment el minden”, ez a helyiség nem pusztán a konyha szerepét töltötte be, ahol főztek, ettek a családtagok, hanem a nappalok nagy részét is itt töltötték az emberek. Ennek megfelelően több esetben a további melléképületekből, mint pl. istállóból választottak le részeket, hogy a nyárikonyha nagyobb lehessen. A helyiséget egyrészt komfortos berendezésekkel látták el, úgymint sez- lon vagy rekamié, másrészt a konyhai feladatok ellátása miatt nyilván az ehhez szükséges berendezések itt kaptak helyet. Elsőként a konyhában jelenlévő konyhabútorokról, azon belül is egy kezdeti darabjáról kell említést tenni, mely minden háztartásban jelen volt jó néhány évtizeden keresztül. Kezdetben a lakóházon belüli konyhában használták, majd amikor kialakításra került a nyárikonyha, ide került át, 202