Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Néprajztudomány - Tóth Zsanett: Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen
TISICUM XXIV. - NÉPRAJZ náltaktól, a legtöbb adatközlőm fehér nylon függönyöket tett ablakaira és ajtóira, mivel a legtöbb lakáson belüli ajtó üvegbetétes a mai napig. Ami különlegesebb és kifejezetten az 1970-es évekre jellemző, az a nagy geometriai vagy éppen virágmintákkal ellátott színes sötétítő függöny. Feltűnő mintázata miatt ez sem igazán sorolható a visszafogottabb darabok közé. „Függönyünk meg azok a virágosak voltak, ilyen narancsos színű volt, szerettem a színeit. Jól nézett az ki, mert úgy csináltuk meg a függönytartót, hogy végig volt azon a falrészen, ahol az ablak volt, végig ért a függöny. Úgy nézett ki, mintha ilyen nagyon nagy ablak volna, közben meg két kis ablak volt. Amikor mintás az ágy is, meg rajta a takaró is, meg a függöny is, és mondjuk eltérő mintája van, na, az már durva, az öcséméknél olyan volt. Ezek a nagy minták voltak jellemzőek akkoriban. ’,4S Hasonlóan a függönyökhöz színes, mintás bútorhuzatokkal fedték le a kárpitozott darabokat. Ez részben a kispolgári garnitúrák felöltöztetésének hagyománya. A bútortervező szinte hiába tervezi meg a kárpitozott részeket, mert egyből a vásárlás után rákényszerítik tulajdonosai a bútorhuzatokat. Magyarországon a bútorok még egészen napjainkban is tartós fogyasztási cikknek számítanak, legalább egy-két évtizedre kell tervezni ezeket. A kárpitozott rész viszont hamarabb elkopik, éppen ezért tulajdonosai megpróbálják előre megvédeni nehezen megvásárolt, drága bútoraikat.50 Ez a megóvás tapasztalataim szerint sikeres, hiszen adatközlőim 80%-a ma is az 1970-1980-as években vásárolt bútorait használja. Ami még jellemző mindezeken kívül, a horgolt, hímzett csipketerítők, kézimunkák nagyszámú használata. Szinte minden vitrinben, polcon, televízió, rádió, lemezjátszó tetején, heverőkön, foteleken, asztalokon találkozhatunk egy-egy darabbal. Mivel ezeket saját kézzel készítik, így gyakori a túltermelés és felhalmozás. Készítői szeretnének alkotásaikból minél többet megmutatni, így gyakran oda nem illő helyre is kerülnek ezekből, súrolva a giccs határát. Egyéb funkciójú helyiségek Egy következő helyiség a tisztaszoba, mely a lakószobához hasonló vagy épp teljesen megegyező bútorokkal volt berendezve, hiszen a funkciója is hasonló volt. Rendszerint található benne szekrénysor, dohányzóasztal a hozzá tartozó ülőbútorokkal, pótágyakkal, heverővei vagy rekamiéval. A hagyományos tisztaszobától berendezését tekintve nagymértékben eltér, ami mégis jogossá teszi ezt a megnevezést, az a kihasználatlansága, reprezentatív jellege. Lényegében a hétköznapokon nem használt dolgok és sajátos dísztárgyak elhelyezésére, vendégek fogadására szolgál, mai megfelelője talán leginkább a vendégszoba lehetne. „Hát az volt egy tisztaszoba, úgymondhatjuk. Azt annyira nem használtuk, ott nem is fűtöttünk. Attól tisztaszoba, hogy ott nem vagyunk. Hát az be van rendezve, oszt van. Hát, ha vendégek jönnek, ott szoktak aludni, akkor széthúzzák a rekamiét. ”51 Gyerekszoba Mint azt a lakóházak felosztásánál, szobaszámánál említettem, a lakószoba és a vendégszoba/tisztaszoba mellett általában kialakítottak még 49 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Daragó Imrénével. 50 S. NAGY Katalin 1979.73. 51 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Varga Istvánnéval. egy szobát, a gyerekszobát. „Az önálló gyerekszoba a „gyerek saját birodalma” az individualizálódás egyik fokmérője. ”52 Megjelenése a magyar lakáskultúrában hosszú folyamat eredménye, mely nem feltétlenül csak gazdasági, társadalmi kérdés, az urbanizáció bizonyos fokán jelenik meg. A hagyományos paraszti életforma mellett a gyerekek a szülőkkel alszanak egy szobában. Az együttlakás akkor is természetes, ha lehetőség nyílna a különösebb funkció nélküli tisztaszobában való alvásra. „Nem volt itten olyan, hogy gyerekszoba, mert Pityut nem bírtuk kitenni, az velünk aludt. Nagy sokára, itt, ahogy bemegyünk, az volt neki a szobája. De mondom sokáig nem bírtuk kitenni őket. Utána Anikó foglalta el az ágyat, utána meg, ahogy ő elrepült jött Judit. Úgyhogy nem nagyon volt, olyan, hogy külön gyerekszoba. Lehetett volna, de ugye bent szokták meg, meg volt, amikor mondtuk, hogy na, most már van hely, tessék kimenni. Oszt este meg, mikor leoltogattunk mindent, sorakoztak befele. Nem úgy volt, mint a mostani gyerekeknek, hogy rögtön külön teszik őket, oszt megszokják.”53 54 Adatközlőim mindegyikénél beszélhetünk gyerekszobáról, habár nem minden esetben rögtön a beköltözés után, hanem pár évvel később került kialakításra. Egy esetben számolhatok be arról, hogy nemcsak hogy volt gyerekszoba, de a két gyermek számára külön szobát rendeztek be a szülők. Ez nagyon ritka. „Utána, ahogy nőttek a gyerekek, csinálni akartunk nekik külön szobát, úgyhogy a szobájukat kettérekesztettük. Hát óvodás korukban még csak megvoltak, de utána már annyi cuccuk lett, hogy inkább kiszedtük a falat.m A gyerekszoba speciális bútorokkal volt felszerelve, általában direkt gyerekszobabútorokkal, melyek világos színűek, színesek, lekerekített szélű- ek. (13. kép) „Ez a gyerekszekrény, kék fogantyúi vannak, volt abból piros típusú is, azt meg lányos szobákba tették be. Ez annyira jellemző az 1970- es évekre. Ezen régebben könyveket, meg játékokat tartottak a gyerekek, eleinte játékot, később könyvet. Kb. 1970-bes évek első felébe vettem, mert még akkor óvodások voltak a fiaim. ”55 A szekrények alacsonyabbak voltak, mint a normál méretű bútorok, hogy a gyerekek is könnyedén elérhessék őket. Sok nyitott, polcos részük volt, 13. kép - Gyerekszobabútor színes gombokkal 52 SÁRI Zsolt 2009.44. 53 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Varga Istvánnéval. 54 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Daragó Imrénével. 55 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Daragó Imrénével. 200
