Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Néprajztudomány - Tóth Zsanett: Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen
TISICUM XXIV. - NÉPRAJZ 9. kép - Kombinált bútorok szekrénysorának egyik típusa tosabb kép figyelhető meg, könyvek, különböző dísztárgyak kerültek itt elhelyezésre. A dísztárgyak használati funkció nélküliek, elsősorban reprezentációs szerepet töltenek be. Mindezek ellenére viszont egy fontos célja mégis van meglétüknek, ez pedig az, hogy emlékek kapcsolódnak hozzájuk (utazás emléke, ahol vették a tárgyat; ha kapott dologról van szó, akkor az ajándékozó személye; valamilyen jelkép szimbolizálása stb.). Legtöbbjük egyszerű tárgyfelhalmozódás következménye. Az adatközlők többsége azt sem tudja róluk, hogy honnan kerültek otthonába, értéktelen, említésre sem méltó kacatnak tarja őket, valamiért mégsem válik meg tőlük. „Hát ezeket mind úgy kaptam, de ezek nem értékesek, ezek mind ilyen bizsuk, ezek nem Zsolnayk. ”40 „Azokat kaptam, ajándékba, mert anyuék jó viszonyba voltak, meg volt, hogy búcsúból vettük őket. Még az esküvő előtt kaptam őket, még az 1960-as évek elején.”41 10. kép - Vitrines szekrény nippekkel, kézimunkákkal 40 Saját gyűjtés, 2014. február. Interjú Marek Györgynével. 41 Saját gyűjtés, 2013. december. Interjú Kun Ferencnével. „A dísztárgyaimat, ezeket a vázákat például kaptam, mindet barátnőktől ajándékba.”42 Idegen szóval nevezhetjük őket „nippeknek”, melyek dísztárgyat, csecsebecsét jelentenek. A lakások giccstárgy özönnel teli, esztétikum nélküli kiállításokká váltak, ugyanis néhány forintért bárki hozzájuk juthatott. A tárolásuk vagy az imént említett szekrénysor nyitott polcos részein vagy a vitrinekben történt. (10. kép) A vitrin a kispolgári lakberendezés kiemelt darabja, a polgári lakásmódot leginkább ez tükrözi. A falusi lakásbelsőkben a komód helyét veszi át, melyen az ünnepekkor használt étkészleteket, poharakat, dísztárgyakat helyezték el. A vitrinbe rakott, nem mindennapi használatra szánt tárgyak az anyagi biztonság, jólét szimbolikus kellékei. A tárgyak elrendezése közt megfigyelhető párhuzam, általában szimmetrikusan kerülnek a polcokra. A szimmetriára való törekvés az életmód stabilitásának demonstrálására is visszavezethető. Az elhelyezett tárgyak közt gyakran akadnak értékesebbek, de teljesen értéktelen darabok is, melyek legtöbbször egyáltalán nem egységes összhatásúak. A vitrinek tárgyainak többsége generációkon keresztül öröklődik, halmozódik fel, ezáltal értékessé válik a családtagok számára. Az értékrezsim egy fogalom, melyet Arjun Appadurai vezetett be, s tárgyakhoz kapcsolódó értékelési szempontrendszert jelent. Vannak olyan tárgyak, amelyek generációk óta öröklődnek a családban, ezek az úgynevezett nosztalgikus őrzés objektumai, melyek értéküket a hozzájuk fűződő családi emlékeknek köszönhetik. Kilépnek a lakberendezés rezsimköréből, átértékelődnek, és ezáltal fontossá válnak.43 Az 1970-es évekre jellemző egyfajta fogyasztói mentalitás, ezt az időszakot találóan „fridzsiderszocializmusnak” is nevezik, mégpedig a lakberendezési tárgyak, mindenféle bútorok, különböző dísztárgyak, elektronikai eszközök könnyű megvásárolhatósága, felhalmozása miatt.44 A dísztárgyakkal kapcsolatosan ki kell térni az értékvakság fogalmára, mely azt jelenti, amikor egy személy tárgyainak nagy része pénzügyi és esztétikai értelemben értéktelen, ennek tényét viszont maga a személy nem ismeri fel, és tovább halmozza ezeket a tárgyakat.45 Nemcsak vitrinekben elhelyezett dísztárgyakról beszélhetünk, hanem festményekről, fotókról is. A tanulmányozott irodalmak nagy számban említenek olajfestményeket, szentképeket, igényesebb és olcsóbb faliképeket. Mivel Tiszaderzs nagyrészt reformátusok által lakott település, így vallásosságra utaló tárgyakkal nem igazán, szentképekkel egyáltalán nem találkoztam a gyűjtésem során. Blondelkeretes, tipikus kommersz, kispolgári giccsek, kispolgári festmények kis számban ugyan, de előfordultak, valószínűleg az elmúlt 20-30 év során fokozatosan lecserélték, levették őket. A falusi lakásbelsőkben tapasztalataim szerint kevésbé jellemző a falak festményekkel való elárasztása. Családi fotók viszont szinte minden háztartásban szép számmal lógtak a falakon, szigeteket alkotva, egymás alatt-fölött helyezték el őket, vagy épp centrálisán a szoba középső részén. „Családi képek vannak, szüléimről, meg a gyerekekről. Az esküvői képünk az mindig ott volt, ahol az ágyunk, afölött, ahogy most van az elrendezés.”46 A falakon kívül a vitrinekben, polcokon, televízió és rádió tetején, asztalokon, különböző tárolókon is helyeztek el fotókat. A könyvek főként mint 42 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Daragó Imrénével. 43 PELLANDINI-SIMÁNYI Léna 2008.200. 44 S. NAGY Katalin 1997.47. 45 http://www.slideshare.net/andreabalint524/jajmama-minek-rzd-ezt-a-sok Hozzáférés: 2016.07.05. 46 Saját gyűjtés, 2013. december. Interjú Kun Ferencnével. 198
