Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Hoppál Krisztina: Az utánzás arcai. Egy kínai bronzedény eredetének nyomában Szolnokon

TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET

Függelék

XRF mérés eredménye a szolnoki hu edényen (Kristály Ferenc - Maróti Boglárka)

A kínai bronzokra jellemző kémiai összetétel:

1. táblázat Néhány kínai bronztárgy kémiai összetétele szakirodalom alapján

Cu

Sn

Pb

Zn

As

Fe

Gettens (1951)

72-74

20-22

4.1-4.6

Young et al. (2010)*

77.03

18.17

4.44

0.03

Wang

etal.

(2011)**

edény

76-78

14-18

6-7

0.4-0.5

0.1

javítás

3.2

24.2

71.7

0.5

* a Gettens (1951) által vizsgált minták újraelemzése ** Zhou bronzedény különböző részei

A bronztárgyak esetében az elemi összetétel vizsgálat legtöbbször elegendő információt szolgáltat a tárgyak jellemzéséhez. Méréseinkhez az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratórium tulajdonát képező Olympus gyártmányú Innov-X Delta Premium típusú hordozható röntgenfluoreszcens (XRF) spektrométert alkalmaztuk. A kézi XRF készülékkel végzett mérésekhez nincs szükség mintaelőkészítésre, a módszer roncsolásmentes. Az XRF készülék paramétereit a 2. táblázat foglalja össze, a mérések során az ötvözetek vizsgálatára legalkalmasabb - Alloy Plus - üzemmódot választottuk. A 30 másodperces méréseket az edény simább, egyenletesebb felületein végeztük. A röntgen nyaláb foltátmérője 3 mm, behatolási mélysége 30-40 mikrométer körüli.

Az általunk vizsgált edény kémiai összetételében a Cu és Zn a domináns alkotók, ezáltal sárgaréznek felel meg. Jelentős Pb, Si és helyenként AI tartalommal (1. táblázat). A Si és AI értéke minden mérési pontban együtt változik, állandó arányban, a Cu és Zn mennyiségének csökkenésével egyidejűleg (1. ábra). A Si és AI jelenlétét az öntőformából a fém felületi rétegébe ágyazódott szilikátos anyaggal vagy talajmaradvánnyal is lehet magyarázni. Az Pb (1. ábra) és Sn (2. ábra) mennyiségének váltakozása nem hozható összefüggésbe a többi elem váltakozásával, így a sárgaréz mátrixban többé-kevésbé homogén eloszlásúnak tekinthető. A néhány foltban talált S tartalom (2. ábra) korrózióra is utalhat, bár nyersanyag vonatkozása is lehet, mivel jellemzően ott esik minimumra a Fe és Pb

2. táblázat - A mérésekhez használt XRF készülék tulajdonságai82

Röntgencső teljesítménye:

4 W

Röntgencső gyorsítófeszültsége:

40 Kv

Csőáram:

100 pA

Anód anyaga:

Rh

Detektor:

szilícium drift detektor (SDD), Peltier hűtéssel

Mérhető elemek:

Alloy Plus üzemmód: Ti, V, Cr, Mn, Fe, Co, Ni, Cu, Zn, W, Hf, Ta, Re, Pb, Bi, Zr, Nb, Mo, Ag, Sn, Sb + Mg, AI, Si, P

A megbízható kimutatási határ -0.01 tömeg százalék átmeneti fémekre, -0.05 tömeg százalék az Al-Ca tartományra. A Mg kimutatása határa 1-2 tömeg %, Na mérésére a készülék nem alkalmas.

82 DELTA Premium Handheld XRF Analyzer Specifications, http:// www.olympus-ims.com/hu/delta-premium/#!cms[tab]=%2Fdelta- premium%2Fspecifications (Hozzáférés: 2016. 12. 01.); Delta Family: Handheld XRF Analyser’s User Manual, https://usenvironmental.com/ download/manuals/Olympus%20-%20Delta%20User%20Manual.pdf (Hozzáférés: 2016.12.01.)

tartalom, és hiányzik az Sn az összetételből. A Ti mennyiségének változása (3. ábra) bizonyos mértékig egybefügg a Fe változásával (2. ábra), így eredetét a Fe tartalmú anyaggal bevitt szennyeződésnek tekinthetjük. A kémiai összetétele alapján az edény ugyan lehet kínai régészeti eredetű, bár IX—X. századnál régebbi készítése igen valószínűtlen.83 Bár korábbi, az Erlitou kultúrához tartozó leletegyüttesből már azonosítottak sárgaréz tárgyakat,84 nincs arra való feljegyzés, hogy a Zn ismerete vagy akár véletlenszerű ötvözése edénykészítési eljárásokban használatos lett volna.

83 ZHOU 2012.

84 BAY 2003.

144