Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Hoppál Krisztina: Az utánzás arcai. Egy kínai bronzedény eredetének nyomában Szolnokon
TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET A domináns cinktartalom jellemzően a Song-dinasztiát (960-1279) követő időszakra utaló készítést feltételez,77 s ennek megfelelően a szolnoki edény IX-X. századnál korábbi datálása is rendkívül valószerűtlen.78 A szolnoki edény kora A régészeti összefüggés nélküli, leletkörnyezetükből kiszakított tárgyak korának, eredetének meghatározása rendkívül problematikus, s elsősorban csupán külső jegyeik alapos vizsgálatának lehetősége áll a kutató rendelkezésére. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy e tárgyak egyetlen jellegzetesség alapján történő elemzése nem lehetséges.79 Értelmezésükhöz ugyan összetett, interdiszciplináris módszerek közelebb vihetnek, azonban még ezen összetett megközelítési lehetőségek sem pótolhatják a hiányzó kontextust, s így nem alkalmasak egyértelmű válaszok adására. Hasonló nehézségekkel kell szembenézni a szolnoki hu edény esetében is. Formai szempontból, valamint díszítésének részleteit tekintve a tárgy a Hadakozó fejedelemségek (Kr. e. 453/403-221) időszakát idézi, kivitelezése azonban elnagyolt, motívumainak megjelenítése pontatlan. Hibás feliratának egyes elemei ugyancsak a Kr. e. V-lll. századra utalnak, azonban a szöveg összességében egyéb korszakok írásjegyeit is felhasználó, értelmezhetetlen fércmunkának tekinthető. Míg a stilisztikai párhuzamok és a felirat elemzése alapján kijelenthető, hogy az edény nem tartozik az eredeti rituális bronzedények közé, addig az anyagvizsgálatok alapján az is egyértelmű, hogy anyaga sárgaréz, és valamikor a Song-dinasztiát (960-1279) követő időszakban készülhetett. Összességében ugyanakkor megállapítható, hogy a tárgy sem kivitelezésében, sem díszítésében, sem patinájában nem tűnik szándékosan archaizálónak, nem fedezhetők fel rajta olyan egyértelmű nyomok, amelyek alapján régészeti korúként kívánták volna eladni,80 annak ellenére sem, hogy felirata feltehetőleg értékének emelése céljából kerülhetett rá. Mindazonáltal a pekingi hu edénnyel történő hasonlósága mégis valamiféle utánzást, másolást feltételez. Mindebből kifolyólag elképzelhető, hogy a Song-Qing-dinasztia idején készült adaptációként értékelhető, amely ezáltal a kínai rituális bronzedények fontos kordokumentumává tenné a szolnoki hu edényt. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy a pekingi hu vagy más edény rendkívül gyenge (modern) hamisítványával állunk szemben, amelynek készítője csak távolról vette figyelembe az eredeti bronzedény külső jegyeinek leképezését. A kérdés eldöntésében esetleg egy részletes, készítéstechnikai irányú vizsgálat segíthetne, noha hasonló kutatások nagy szériájának hiányában az eredmény továbbra is kétséges maradna.81 77 WATSON 1973.1. 78 ZHOU 2012.38.; CHASE 1999. 79 Például a Conservation Center, Institute of Fine Arts, New York University gyűjteményében található ding edény példája is mutatja. HORNUNG- SHEROTTA-JOHNSON 2008. 80 Mint ahogy például a Conservation Center, Institute of Fine Arts, New York University gyűjteményében található ding edény esetében szándékos megtévesztésről beszélhetünk, hiszen a rátett mesterséges patinával régészeti korú tárgyat kívántak létrehozni. 81 Mint például a British Museum gyűjteményében található gui edény esetében, amely talán a Song- és Yuan-dinasztiák időszakában készülhetett. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák, hogy a későbbi reprodukciókon végzett készítéstechnikai vizsgálatok hiányában a tárgy pontosabb korának meghatározása rendkívül problematikus. WANG et al. 2011. IRODALOM AMIES, Alex 2011. Decorative Designs in Chinese Art: Understand Chinese Culture Through Art. PDF eBook. AN Zhimin 1981. Zhongguozaoqitongqidejigewenti Kaogu Xuebao S 3 (1981) 269-284. ASHTON, Leigh-GRAY, Basil 1953. Chinese Art. London. BAGLEY, Robert 1987. Shang Ritual Bronzes in the Arthur M. Sackler Collections. Cambridge. 1980a. The Rise of the Western Zhou Dynasty. In: WEN Fong (ed.), The Great Bronze Age of China. An Exhibition from the People’s Republic of China. New York. 1980b. Transformation of the Bronze Art in Later Western Zhou. In: WEN Fong (ed.), The Great Bronze Age of China. An Exhibition from the People’s Republic of China. New York. 239-248. 1990. Shang Ritual Bronzes: Casting Technique and Vessel Design. Archives of Asian Art 43 (1990) 6-20. 2006 Ornament, Representation and Imaginary Animals in Bronze Age China. Arts Asiatiques 61 (2006) 17-29. BAI Yunxiang 2013. A Discussion on Early Metals and the Origins of Bronze Casting in China. Chinese Archaeology 3/1 (2013) 157-165. BARNARD, Noel 1961. Bronze Casting and Bronze Alloys in Ancient China. Canberra. BEIJING GANGTIE XUEYUAN YEJINSHI ZU 1981. Zhongguo zaoqi tongqi de chubu yanjiu flf Ä. Kaogu Xuebao^Äf Ä 3 (1981) 287-301. CHANG Kwang-chih, 1980. The Chinese Bronze Age. A Modern Synthesis. In: WEN Fong (ed.), The Great Bronze Age of China. An Exhibition from the People's Republic of China. New York. 35-50. CHASE, William Thomas 1991. Ancient Chinese Bronze Art: Casting the Precious Sacral Vessel. New York. 1995. Chinese Bronzes: Casting, Finishing, Patination, and Corrosion. In: Scott, D. A - Podany, J -Considine, B. B. (eds), Ancient & Historic Metals: Conservation and Scientific Research. Singapore 1995. 1999. Zinc in Chinese Bronzes. Sciences of Conservation and Archaeology 11/2 (1999) 57-64. CONSTEN, Eleanor v. Erdberg 1957. A Terminology of Chinese Bronze Decoration. Monumenta Serica 16,1/2 (1957) 287-314. 1959. A Terminology of Chinese Bronze Decoration (Continued). Monumenta Serica 18 (1959) 245-293. GOEDHUIS, Michael 1989. Chinese and Japanese bronzes A.D. 1100-1900. London. HEARN, MAXWELL K. 1987. Ancient Chinese Art: The Ernest Erickson Collection in The Metropolitan Museum of Art. New York. 142
