Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Hoppál Krisztina: Az utánzás arcai. Egy kínai bronzedény eredetének nyomában Szolnokon

Hoppál Krisztina Az utánzás arcai Egy kínai bronzedény eredetének nyomában Szolnokon 2015-ben egy szolnoki műgyűjteményi tulajdonban1 található kínai fém­edény került a Damjanich János Múzeumba a tárgy korának, eredeti­ségének meghatározása céljából. (1-2. kép) A lelet formai szempontból a Hadakozó fejedelemségek (Kr. e. 453/403-221) időszakában készült kínai rituális bronzedények hu típusának jellegzetességeit viseli magán. Ugyanakkor díszítésének elnagyolt részletei, hibás felirata, pati­nája jóval későbbi, talán modern gyártást feltételez, s az első pillantásra történeti korúnak látszó lelet alaposabb megfigyeléseket követően a hu edények egyszerű utánzatának tűnik. 1-2. kép - A szolnoki hu edény. ® Damjanich János Múzeum 1 Ezúton szeretném megköszönni Balázs Árpádnak az edény rendelkezésünk­re bocsátását. A tanulmány a régészet, az ikonográfia, a felirattan és az archeometria módszerein keresztül kívánja felhívni a figyelmet egy leletkörnyezeté­ből kiszakított tárgy eredet- és kormeghatározásának nehézségeire, a kutatás buktatóira és összetettségére. Emellett a szerző további célja a magyarországi közönség számára kevéssé ismert kínai rituális bronzedé­nyek történetének, funkciójának bemutatása. Bronztárgyak Kínában A bronz számos kutató szerint egyidős a kínai civilizációval, s a belőle készült művészi kivitelű edények idővel a rituális élet jellegzetes kelléke­ivé váltak.2 A régészeti leletek tanúsága szerint a legkorábbi fémdarab a Yangshao- kultúra jfpaSiít Banpo nevű lelőhelyén előkerült, Kr. e. 5000-re kel­tezhető töredék.3 A tárgy cinktartalma ugyan jóval későbbi készítési időt feltételez, a kínai ásatási jelentés szerint mégis zárt rétegből került elő.4 Az említett fémtöredéknél jóval relevánsabb példány a Gansu tartomány­beli Majiayao-kultúra itt, (ca. Kr. e. 3100-2700) Dongxiang Linjia lelőhelyéről származik, amelyet a Kr. e. 2900-2740-re történő datálással Kína legkorábbi hiteles bronzleletének tekintenek.5 A szóban forgó tárgy nem más, mint egy 12,5 cm pengehosszúságú öntött kés.6 * (3. kép) 3. kép - Bronzkés a Majiayao-kultúra (ca. Kr. e. 3100-2700) időszakából (Forrás: https://commons.wikimedia.Org/wiki/File:Neolithic_bronzOnife,_ Majiayao_Culture (3200-2000 BC),_Gansu,_1978.jpg [Hozzáférés: 2015.03.14.]) Rézből készült tárgyak megjelenése még korábbra tehető, a Yangshao- kultúra Jiangzhai ifíl lelőhelyén (Shaanxi tartomány Üffi Lintong l|SÉ), valamint Beiliu ö lelőhelyen (Shaanxi tartomány, Weinan íl$j) 2 AMIES 2011.37. 3 AN $1981.270. 4 CHANG 1980.36. 5 BEIJING GANGTIE XUEYUAN YEJINSHI ZU &m 1981. 272.; LI $ 2005. SUN #1997.75.; BAI 2013.157. 6 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom