Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Mali Péter: A késő bronzkor kronológiai problémái egy perbáli, halomsíros időszakba sorolható település alapján

MALI PÉTER: A KÉSŐ BRONZKOR KRONOLÓGIAI PROBLÉMÁI EGY PERBÁLI, HALOMSÍROS IDŐSZAKBA SOROLHATÓ TELEPÜLÉS ALAPJÁN

Ugyancsak ebbe az egyéb kategóriába kell sorolni az egyetlen köpülő- edényhez tartozó töredéket is.61 Ezen edénytípusnak a jellemzője, hogy a belsejében hegyes bütykök találhatóak, amelyek segítségével a tejből vajat köpültek az őskorban. Formája nem ismert a perbáli darabnak, de a párhuzamok alapján öblös hasú, szűk nyakú edényt rekonstruálhatunk. Használatuk a késő rézkortól kezdve ismeretes az urnamezős időszakig.62

Díszítések

Az egyes tárgyak kormeghatározását és kapcsolatait a díszítések a formánál sokkal jobban mutatják az időszakban.

Litzenkerámia

Egyik legjobb korjelző technika. A Dráva-Száva közén63 kívül kizárólag a Reinecke-féle Bronzezeit B1-es időszakban, a legkorábbi halomsíros leletanyagokkal együtt jelenik meg.64 A lelőhelyen igen kevés darab található, mindössze egy klasszikus töredék a 19. objektumból (3. tábla/2.), illetve egy helyi másolata a díszítéstípusnak. A helyi másolatnak egyértelműen kevés köze van a valódi Litzen-díszítéshez, mivel nem vékony fonalkötegekkel alakítják ki a díszítést, hanem egy vastag fonal segítségével, amelyet láthatóan tapasztalatlanul használt a kerámia készítője, ami a gyakori hibákból és az akár többszörös rontási nyomokból is látszik (9. tábla/10.).

Bekarcolt, beszurkált díszítés

Bekarcolt díszítések ritkák, általános geometrikus formák jelennek meg. Kivétel egy amphora alakú edényen található, a teljes halomsíros időszakban jelen lévősraffozott háromszög65 sorminta (3. tábla/6-7.). Egy bögrén tipikus Gyulavarsánd-Füzesabony eredetű koszideri plasztikus díszítés jelenik meg (19. objektum - 5. tábla/11.). A beszurkált díszítés jóval gyakoribb (3. tábla/8.; 4. tábla/7.; 5. tábla/4.; 6. tábla/4.; 9. tábla/6.), viszont besorolása még nehezebb, mivel korai és kései halomsíros leletanyagokban is előfordul.66

Plasztikus díszek

A halomsíros leletanyagokhoz képest ritka a plasztikus díszítés (3. táb- la/9.). Leginkább fazekakon megjelenő, általános, ujjbenyomkodott bor61 SzFM 2008.1.96.42.

62 NÉMETI János 2011.76.

63 MARKOVIC, Zorko 2003.; P. FISCHL Klára-KISS Viktória 2002.135-136.

64 BÉKÉI László 2007. 75.; NEUGEBAUER, Johannes-WolfgangNEUGEBAUER-MARESCH, Christine 1990. 333-334.; BENKOVSKY- PIVOVAROVÁ, Zoja 1977.; 1989.

65 SZATHMÁRI Ildikó 1979. 38.; ILON Gábor 1999. 247-250.; ILON Gábor 2012.31.; DUSEK, Mikulás 1969.63.; NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang- NEUGEBAUER-MARESCH, Christine 1990.335.

66 ILON Gábor 2012. 29.; H. SIMON Katalin-HORVÁTH László 1999. 199.; WILLVONSEDER, Kurt 1937. 214-222.; HOCHSTETTER, Alix 1980. 86.; CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ, Éva 1964.; FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav- VLADÁR, Jozef 1999.67.

da található (5. tábla/3. és 10.; 8. tábla/3.; 12. tábla/3.), illetve néhány bütyökdísz a bögrék hasvonalának alján, valamint az edények profilálásának kihangsúlyozásaként (3. tábla/1. és 7.; 6. tábla/12.; 9. tábla/4.; 12. tábla/2.). Az egyetlen süllyesztett bütyök korai halomsíros díszítésforma (3. tábla/8.).67

Függőleges kannelúradísz bögréken és csuprokon látható (6, tábla/8.; 9. tábla/7.; 11 .tábla/7.), alapvetően későbbi korokban gyakori,68 viszont már a legkorábbi halomsíros anyagokban is megjelenhet.69

Peremdíszítések

Leggyakoribb a lekerekített, illetve elkeskenyedő peremkidolgozás. A díszített peremek esetében szinte kizárólagos a laposra simított, de az edény falán nem vagy alig túlnyúló peremkidolgozás (4. tábla/1-5. és 8-10.; 7. tábla/3-4.; 8. tábla/10.), amely a Vatya-kultúra koszideri anyagaiból ismeretes.70 Az ily módon készült peremből a perem síkját követő, háromszög átmetszetű csücsök kerül kialakításra. Ennek a párhuzamai ugyancsak a kései Vatya-anyagokban találhatóak meg, viszont ott leggyakrabban kettős csücskök fordulnak elő.71 Ez a dísz fazekakon és levágott peremű tálakon jelenik meg. A lapított perem a területen a Vatya hagyományokból kiindulva Pest megye és Fejér megye területén általános a halomsíros időszakban, de formája változó.72 Az Alföld területén is elszórtan megjelenik ez a peremkidolgozás, mint például a domaszéki kora halomsíros településen is.73

Ritka díszítőmotívum a perem alatt az edény nyakának áttörése (19. objektum - 4. tábla/9.). Nagyobb mennyiségben a Cseh-medence anyagaiban jellemző,74 de a korai leletanyagokban a Kárpát-medencében is megjelenik.75

Behúzott peremű tálak esetében perem alatt, az edény legnagyobb átmérőjénél jelenik meg a kifelé álló bütyök (4. tábla/8.). A későbbi darabok esetében külső síkozás tűnik fel a behúzott peremű tálaknál (11. tábla/1.),76 77 majd a legfiatalabb daraboknál urnamezős kultúrába tartozó turbántekercs jelenik meg (8. tábla/11; 11. tábla/2; 6)P Egyedi dísz egy konkáv edényen látható bevagdosott perem (90. objektum-6. tábla/10.).

67 HONTI Szilvia-NÉMETH Péter-SIKLÓSI Zsuzsa 2007.158-159. kép.

68 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010.262.

69 DUSEK, Mikulás 1969.68.; TROGMAYER Ottó 1975. Taf. 40/455.

70 VICZE, Magdolna 2011.128.

71 VICZE, Magdolna 2011.128.

72 SZATHMÁRI Ildikó 1979.41.; SCHREIBER Rózsa 1971. 51.

73 SÁNTA Gábor 2009.3. kép/5.

74 CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ, Éva 1964. Obr. 14.2.

75 Üröm-Magyar-bolgár barátság TSz, az adott kor kronológiai képében Reinecke B2, a legkorábbi halomsíros betelepülőkhöz köthetően (HOLPORT Ágnes 1980. 60.), Tápéi temetőből (KOVÁCS Tibor 1975. 177/2.), Dunaújváros kora-középső bronzkori temetőjében a legkésőbbi fázisban (VICZE, Magdolna 2011. Pl. 223/3), domaszéki telep legkorábbi, koszideri szakaszában (SÁNTA Gábor 2009.265.), Kozármisleny - 97. Ih., koszideri időszakra keltezhető településről több darab (MALI Péter 2012. 20.), Siklós - 2. sz. Téglagyár korai halomsíros fázisából (JPM 0.69.18.6. és 212.).

76 KEMENCZEI Tibor 1990. Abb.12/15.

77 KALICZ-SCHREIBER, Rózsa et al. 2010.261.

11