Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Bagi Gábor: Legendák, tévelygések Szolnok város ezeréves történetében
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY Szolnok magyar lakossága a XVI. században60 1548 1571 1591/92 03 ifi 53 adófizető, 38 ház 12 család o 40 kapu < ;CL> ti a> N 104 40 29 ifi =o Ága 2, Bak, Ambrus, B(a) Alapi (3), Bocsa Balaskó 3. laskó. Bálái, (2), Csoda (2), Benedek, Bácsi, Bozóki, Kovács (21. Berabin 3, Buga, Csíkos, Nagy, Petár, Csikós 4, Darvas, Dívó, Rózsa. Simándi. Csipő, Csödör Dobó, Dó (Cső), Szabó (9) 4, Damakos, Dóka (Csóka), Szélös (3), Tas Doboka 2, Dora Dósa, Döme, (3) 2, Fél, Fésűs, Dudor, Duzs, Fosós, Fűz, Fábián, Finta, Halász 2. Hirvát Halász. Hercea. 4. Kalmár 2. Kántor. Kalmár <D > CD Kis 6. Kovács 2, Kerekes, e T3 2. Kun. Lopó Király, Kis 3. 03 ifi 2, Lukács 3, Kovács. Lábodi. O Novák, Oláh Lebó. Mészáros, 2, Ötövényi Révész 2. 2, Özstön, Simonvi. Szabó Radován, Rác, 2, Tar, Vince + Révész 4. Sánta 2, Sebös 4, Somoavi 3. Szabó 12. Szita 3, Tahi 3, Tar 2. Tót 2, Uzo 5, Varga, Víg 2 + diák 3 1 diák Alig négy évtized alatt az adózó magyarság Szolnokon alig negyedére csökkent. Fontos megjegyezni, a török 1552-ig nem volt Szolnok birtokában, és 1548-ban a szegedi szandzsáknak még a legészakibb pontját képezte, így aligha a teljes lakosságot írták össze. Ezt azonban csak részben egyenlíthette ki, hogy az 1591/92-es defter a valósnál kisebb lakosságot tartalmazhat, a korábbi török összeírás átmásolása miatt. A nevek gyors változása is a népesség nagy mozgására utal. Szolnoknak hiába volt vára és a várost hiába övezte palánk! 1583-1585 között a szandzsák adóegységeinek száma közel 20%-kal csökkent, mintegy 30 falu és város, közte maga Szolnok magyar lakosai ekkor tehát béke idején! - „szóródtak szét és futottak el”. A népességfogyás elismerését, azaz a csökkentésnek a defterbe való bevezetését végül maga a budai pasa rendelte el.61 A magyarok elköltözése a hódoltság minden erődvárosára jellemző volt, ami a gazdaság problémáit tovább súlyosbította. Ezek - köztük Szolnok - korabeli képe kapcsán pedig egyenesen lesújtó és nagyon elgondolkodtató Hegyi Klára általános jellemzése, ami ismét csak nem fellendülésről tanúskodott: „A magyarok városrészében egy, legfeljebb két templom, körülötte földszintes, pompásnak nem nevezhető házak, hiszen lakói nem gazdagok, nehéz korban született emberek. A várban és a török városrészen belül tisztán tartott, kívül kopott mohamedán templomok, fürdők, iskolák kupolái, mellettük a két kultúra összekényszerítéséből született torz épületek, hajdani gazdag polgároknak az új tulajdonosok gondosságát nélkülöző magánházai, meg a betelepülő szegényebbek gyatra viskói. Az egyik oldalon piac, a másikon apró üzletekből összeálló bazárvilág. Háborús romok, kopottság, piszok. ... A város külső képe híven adta vissza a kort: két egymást tagadó világ kényszerű együttélését, a szegénységet és a háborúk pusztulásait. ”62 Ez lenne hát Szolnok történetének egy virágzó korszaka? 6. Hány és milyen méretű szolnoki vár épült a XVI-XIX. században? Napjaink szolnoki vár iránti érdeklődése sajnos problémákkal is jár. Hajlamosak vagyunk az 1550-1876 közötti várakat egy építészeti alkotásnak tartani, kései korok tudósításait korai századokra visszavetíteni. Különösen sajátos ez a Rákóczi-szabadságharc (1703- 1711) kapcsán, hisz nyolc év alatt itt négy (!) vár is létezett. Ezek nagysága kapcsán azonban eltérőek a nézetek. „A rendelkezésünkre álló (had)mérnöki felmérések és történeti térképek áttekintése alapján bizonyosra vehető - írta a közelmúltban megjelent tanulmányában Kertész Róbert régész-, hogy az 1550-1552-ben létesített vár védművei közül sem a kötőgátak, sem a vizesárkok nyomvonalában nem következett be jelentősebb eltérés a későbbi építési korszakokban. Elhelyezkedésüket ugyanis a terepadottságok determinálták, azok pedig a XVI-XVIII. században lényegében nem módosultak. Egyedül a bástyák alaprajza változott, igaz több alkalommal is. így az Áldana, Pisa és Gaballio által emeltetett füles és fül nélküli bástyákat az oszmán foglalást követően fokozatosan rondellák váltják majd fel, illetőleg a kettő kombinációja ugyancsak megfigyelhető. Nem sokkal a keresztény visszafoglalás után, az 1685 utáni években viszont az erősséget teljesen újjáépítették, és a bástyákat ismételten szögletesre alakították. " Noha a földrajzi környezet valóban behatárolta 1550 után Szolnok várainak alakját, nagyságukban, építésükben, kivitelezésükben a meglévő levéltári források szerint a Rákóczi koriak jelentősen eltértek egymástól. Ekkor ugyanis alig nyolc év alatt négy, egymástól eltérő vár is létezett itt. A., A török kori vár 1704 tavaszáig Az Árpád-kori ispánsági vár után Szolnok újabb megerősítésére csak 1550-től került sor. A felépített, teljesen be nem fejezett erőd 1552. 60 VASS Előd 1979. 67.; GYÖRFFY Lajos 1956.14; ÁGOSTON Gábor 1988. 241-342. 61 HEGYI Klára 2012.18-24. 62 HEGYI Klára 1976.90. 176
