Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Fekete István: A szolnoki katonai szállítórepülés története (1984–2014)
FEKETE ISTVÁN: A SZOLNOKI KATONAI SZÁLLÍTÓREPÜLÉS TÖRTÉNTE (1984-2014) végrehajtandó feladatokra, az orosz nyelvű „levelezéssel” párhuzamosan az angol nyelv használatára. Őket is gyakran igénybe vette a „civil” szféra is (csirkeszállítás stb). 1989. december 27-én 13 órás felszállással, két An-26-os gép (az első személyzet: Czakó László és Kubánka József őrnagy, Elek István százados, Szanyi Ferenc hadnagy, a másodiké: Boronkai Ferenc és Kaszab András őrnagy, Molnár Viktor hadnagy, Kaszab László törzsőrmester) öt tonna gyógyszert, kötszert, élelmiszert szállított a forradalom hevében égő Bukarestbe, ahol hálával és meleg szeretettel fogadták a magyarok segítségét. A gépek 28-án hajnalra, utasokkal a fedélzeten (diplomaták és hozzátartozóik) visszaérkeztek Szolnokra. Mivel ekkor a román légtér „zárva volt”, a feladatnak megvolt a maga kockázata, de a személyzet a küldetés fontosságát látva, minden további nélkül vállalta a feladatot. A rendszerváltást követően lehetővé vált, hogy a hagyományok ápolásának jegyében a katonai alakulatok (az MN szám helyett) nevet válasszanak maguknak. Ezzel a lehetőséggel élve a település gazdag repülési múltja, valamint az egységnek otthont nyújtó város iránti tiszteletből az egység 1990. április elsején, felvette a „Szolnok” nevet. Ettől fogva az egység megnevezése: Magyar Flonvédség 89. „Szolnok” Vegyes Szállítórepülő Ezred. Rövidesen elkészültek az egység, majd pedig a századok címerei. 1990-ben ezredparancsnok-helyettesi beosztásba helyezték Járomi Barnabás és Czikora Gyula alezredest. 1991. március 15-én Szolnok város polgármestere, csapatzászlót adományozott az egységnek. Augusztus 16-20. között, két MÍ-8P (szalon) típusú helikopterrel, az ezred végrehajtotta II. János Pál pápa légi szállítását. Az egyik személyzet parancsnoka Börcsök Dezső alezredes (szállítást végrehajtó gép), a másiké (tartalék) Szilágyi Pál őrnagy volt. 1991. november 1-jei hatállyal felszámolták a Csapatrepülő Parancsnokságot, alakulatait pedig a Szárazföldi Csapatok Parancsoksága (SZCSP) alárendeltségébe helyezték. Ez az intézkedés egyben felszámolta a 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezredet Börgöndön. Harci technikája közül 35 darab Mi-2-es és más eszközök, továbbá személyi állományának egy része Szolnokra került, a Kamov Ka-26 típusú helikoptereket pedig kivonták az MN rendjéből. Az év végéig az alakulat végrehajtotta a dandárrá történő átszervezés feladatait.4 1/1. A 89. „SZOLNOK” Vegyes Szállítórepülő Dandár 1991-ben az SZCSP a következő feladatokat határozta meg repülői számára:- a szárazföldi csapatok tevékenységének és manővereinek közvetlen légi támogatása;- a reagáló (azonnali gyors reagálású) erők és speciális rendeltetésű csapatok légi szállítása és a légi biztosításban való részvétel;- légi felderítés és a meg nem szállt területek, határszakaszok légi ellenőrzése, megfigyelése;- különböző célú légi szállítások;- különleges (speciális) repülési feladatok és harcfeladatok végrehajtása. 4 A bevezetőhöz és az I. részhez felhasznált források: BRANDT Gyula 2004.; KENYERES Dénes 2010.; KENYERES Dénes 2008.; Gy. FEKETE István 2002. és 2005.; FEKETE István 2000. és 2010.; SIMON Béla 1989. 89. „SZOLNOK” Vegyes Szállítórepülő Dandár Parancsnok: Békési József ezredes, 1991 dandárparancsnok-helyettesek: Járomi Barnabás, Czikora Gyula alezredesek, törzsfőnök: Nagy Bálint alezredes, repülőeszközeinek száma: 69 darab (repülőgép és helikopter) Végrehajtó (repülő-helikopter) századok parancsnokai An-26-os szállító repülő század Szállító helikopter század Mi-8 Kiképző helikopter század Mi-8 1. Könnyű- helikopter század Mi-2 2. Könnyűhelikopter század Mi-2 Csuka László Mihály Mihály Freytag Béla Zubik Pál őrnagy Szappanos József őrnagy őrnagy őrnagy őrnagy A dandárrá szervezés tennivalónak végrehajtása már nem járt olyan jelentős létszám, technika- és anyagmozgással, mint amilyen az 1984. évi volt. Az alakulat békevezetését az SZCSP, míg az ún. háborús viszonyok közöttit a Területvédelmi Parancsnokság valósította meg. Ebben az időszakban került bevezetésre a légi-mozgékonyságú egység. Ennek az elméleti kérdéseit, harcászati konferenciákon, módszertani foglalkozásokon és alapos kiértékelő tevékenység után dolgozták ki. Ezt követően kezdődött meg a gyakorlati megvalósítás. Ebből a munkából a dandár is kivette a részét. 1992. május 29-én a szandaszőlősi sportrepülőtéren meglehetősen mostoha, zivataros időjárási viszonyok között került sor arra a gyakorlatra, ahol a dandár a légi-mozgékonyságú alegységek kirakását, „tűztámogatását” és külső függesztményként lőszer utánszállítás feladatát oldotta meg. A deszant alegységeket a levegőből vadászrepülőgépek „oltalmazták”. A gyakorlatot megtekintette Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is. Egy másik, ilyen nagy nyilvánosság előtt végrehajtott eseményre 1992. június hónapban Tatárszentgyörgyön került sor. Itt mindent, amit csak a légi-mozgékonyságú alegységek alkalmazásra során gyakorolni, végrehajtani lehetett, bemutattak. Szakmai szempontból érdekes epizódja volt a gyakorlatnak, amikor első alkalommal helikopterekből, repülés közben lövészkatonák kézi fegyvereikkel földi célokra hajtottak végre lőgyakorlatot. 1993 őszén a dandár a hazai hajózóképzés céljára Mi-2-es helikoptereket adott át a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolának. 1994 tavaszára a főiskola Jakovlev Jak-52-es, L-39-es „Albatrosz” típusú repülőgépekkel és Mi- 2-es helikopterekkel felszerelt repülőalegységekkel kezdhette el a nagy várakozásokkal kísért hazai pilótaképzést. 257
