Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Fekete István: A szolnoki katonai szállítórepülés története (1984–2014)
Gy. Fekete István A szolnoki katonai szállítórepülés történte (1984-2014) Gyakran emlegetik, hogy Szolnok a „katonák, a repülők városa”. Ez a megtisztelő elnevezés szól a repülős múltnak épp úgy, mint a ma teljesítményének, valamint a város és a repülés szoros, jövőbemutató kapcsolatának. Napjainkra az ország egyetlen forgószárnyas alakulata, a 86. „Szolnok” Helikopter Bázis, ezzel a történelmi háttérrel élt, illetve él együtt, végzi mindennapos tennivalóit, és gazdagítja a hazai katonai szállítórepülés krónikáját. 1938. szeptember 10-én, a Magyar Királyi Légügyi Hivatal „katonai repülőtér létesítése tárgyában” több vidéki város polgármesterének (így a szolnokinak is) levelet küldött. A város vezetőinek és lakosságának hazafias, a katonai repülésügyért érzett felelősségét minősíti, hogy az elvi kiállás mellett jelentős anyagiakkal (telkek vásárlásával, adományozásával és jelentős közmunka végzésével) járult hozzá az akkor épülő légi bázis elkészítéséhez. 1940. augusztus elsejével érkeztek Szolnokra az első repülőalakulatok, és gyakorlatilag ettől kezdve beszélünk katonai repülőtérről, stabil állandó repülőtevékenységről a városban. A háború után, 1948-ban népesült be újra ez az objektum. 1949. október elsejétől 1957 márciusáig a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola, majd 1961-1990 között a Kilián György Repülőtiszti Iskola (Főiskola) és annak repülőezrede (ez utóbbi 1971-től az iskolától független, önálló alakulatként) működött. 1990-ben az intézmény neve Kiliánról Szolnoki Repülőtiszti Főiskolára változott. Az oktatási intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elnevezés után ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik intézménye. A szolnoki katonai szállítórepülő alakulat az oktatási intézményhez hasonló, eseményekben gazdag történelmi időszakot élt meg. 1984. május 1-jén a „MÁTRA IV” (HM 0084/1983) parancsba foglalt szervezési intézkedés következtében új, történelemi léptékű esemény részesévé vált: megalakult (a szentkirályszabadjai 87. Harci-helikopter Ezreddel párhuzamosan) a 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred (MN 1936). Ezzel a város katonai repülőtere történetében először fogadott be katonai szállítórepülő alakulatot (helikoptereket, szállító repülőgépeket). A helikopterrepülés hazánkban a korábbi „mostohagyermekből” az évek során elismert és megbecsült repülőnemmé változott. Az 1966 és 1987 között végrehajtott haderő-fejlesztési reformok hatására a Magyar Néphadsereg (MN) állományában 140 db, különböző típusú, illetve rendeltetésű helikopter üzemelt. A katonai és civil célú feladatok eredményes végrehajtása bebizonyította ennek a repülőnemnek a létjogosultságát. Az induláskor, 1984-ben a Magyar Honvédségben a következő repülőalakulatok voltak:1 1 A101. szolnoki felderítő repülő ezred (MN 1929) 1984-től MN 101. Önálló Felderítő Repülő Századként (MN 1929), 1991-től pedig az MN 31. Harcászati Repülőezred egyik századaként működött egészen a megszűnéséig Taszáron. A HAZAI REPÜLŐERŐK, 1984 Vadászrepülő-erők MN 31. Harcászati Repülőezred, Taszár MN 47. Harcászati Repülőezred, Pápa MN 59. Harcászati Repülőezred, Kecskemét Csapatrepülő alakulatok MN 87. Harci-helikopter Ezred, Szentkirályszabadja MN 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred, Szolnok MN 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezred, Börgönd MN 93. Vegyes Repülő Osztály, Tököl MN 101. Felderítő Repülő Század, Taszár1 I. A katonai szállító- és helikopterrepülés megtelepedése Szolnokon. A 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred (MN 1936) 1984. május 1-jén, a 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred (MN 1936) megalakításakor az alakulatnál a következők vezették az ezredet: 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred (MN 1936), vezetői. 1984.05.01. parancsnok Holler János alezredes (ezredes) Ezredszintű vezetők: Békési József őrnagy, Tóth Károly őrnagy, Oroszi Antal alezredes, Csankó Miklós alezredes, Zombori Sándor alezredes, Olasz Zoltán mérnök őrnagy, Huszti József őrnagy. 1984. december 1 -tői Fekete István őrnagy Szolgálati ág vezetők Légi-lövész szolgálatfőnök: Hamar Károly alezredes Ezredmegfigyelő: Czakó László őrnagy Harckiképzési alosztályvezető: Deák Imre őrnagy Mérnök Műszaki Szolgálat (MMSZ) törzse: MMSZ főnök: Tóth Sándor százados, üzemeltető mérnök: Takács Imre százados, elektromos-, műszer-, oxigén (EMO) szolgálat főnök: Török Ferenc százados, fegyver-mérnök: Balogh Tibor őrnagy, műszaki ellenőrző szolgálat (MESZ) főnök: Kovács Ferenc alezredes, ellenőr: Kövér Béla főhadnagy, EMO főellenőr: Nagy András főhadnagy fegyver főellenőr: Kepics Sándor százados 255
