Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Cseh János: Kora népvándorlás kori településhelyek Kengyel község nyugati peremén (Csalog Zsolt és a szerző munkálatai nyomán)
TISICUM XXIII. - REGESZET III. Csalog Zsolt jelentése és ásatási naplója Jelentés - 1959 november 15-én az Adattár megbízásából Kengyelre (Szolnok m.) utaztam, hogy ott a Csöbörérpart lelőhelyen (Mozsolics A. néhány évvel ezelőtti ásatásának közvetlen közelében) Kaposvári Gyula bejelentése alapján leletmentő ásatást végezzek. 16-án az esős idő miatt és munkások híján nem tudtam megkezdeni a munkát, mely így 17-étől 21-éig tartott. 23-án a kibontott felületeket betemettettem. Összesen hat felületet nyitottam a lelőhely déli szegélyén, a vályogvető cigányok kubikgödrei mentén. E kubikgödrökben a cigányok a nyár folyamán a füzesabonyi kultúrába tartozó ép edénykéket és nagymennyiségű őskori (neolitikus és bronzkori, valamint középkori) edénycserepet találtak. Elmondásuk alapján feltehető, hogy az ép bögrék bronzkori urnasírok mellékletei voltak. Ilyen sírok régebbi megtalálásáról és feldúlásáról számolt be a 200 méternyire fekvő Újtemető sírásója is. A feltárt felületekben mindazonáltal egyetlen sír nyomára sem bukkantunk. Az általában 6 ásónyom mélyen fekvő steril sárga talajig hatoltunk. Mind a hat ásónyom föld sűrűn tartalmazta a neolitikus-bronzkori-középkori cserép- és csonthulladékot, rétegeket; telepobjektumokat azonban alig sikerült megfigyelni. A legalsó ásónyom is éppoly keverten tartalmazott neolitikus és középkori cserepeket, mint a legfelső. A cigányok találta egész edényeket Kaposvári Gyula már korábban a szolnoki múzeumba szállította. A helyszínen található, vályoggödrökből származó szórvány és az ásatási leletanyag Szolnokra szállítására vonatkozóan intézkedtem. November 16-ikát és 23-ikát jórészt terepbejárással töltöttem a Csöbörér két partján. Az összegyűjtött anyagot a feljegyzésekkel együtt az ásatási anyaghoz csatolva ugyancsak a szolnoki múzeumba irányítottam. Bp. 1959 december 14. Mellékelem az ásatási naplót és a helyszínrajzot. Ásatási napló - Kengyel (Szolnok m.), Csöbörérpart, 1959 november 17- 21. nov. 17. III. felület (I és II. felület Mozsolics A. ásatásában!) Közvetlenül a vályoggödörhöz csatlakozóan, a veszélyeztetett szakaszon, 4x7,60 m. A leletanyag ásónyomonként külön csomagolva. Az első ásónyomban kevés bronzkori, szarmata (?) és középkori cserép, a 2.-ban sok bronzkori, néhány bodrogkeresztúri és középkori, a felület közepén nagyobb foltban egy marha szétszórt csontjai, ezek továbbterjednek a 3. ásónyomba is. A marha kora a stratigráfiai helyzetből nem állapítható meg. A 3 ásónyomban bronzkori cserepekkel együtt hengeres bronzkarperec töredéke. A felület ÉNy-i sarkában már a 2. ásónyomtól rendszertelenül elhelyezkedő paticsdarabok. 1. ásónyom: 0-18 (18) cm, 2.: 18-38 (20) cm, 3.: 38-63 (25) cm. Mivel a felület a kiemelkedésnek, egykori Tiszapartnak már lejtős részére esik, a felület D-re lejt. nov. 18. A4, ásónyom után a nyesésben nagy kerek (?) gödör kontúrja rajzolódik ki. Kibontás után mélysége 175 cm. Benne őskori és középkori cserepek, valamint csont, hamu. A nyesésben másutt még kevert a föld. A 4. ásónyomban kevés jellegtelen őskori, néhány középkori cserép, valamint csonthulladék. /I leírt gödör jelölése „a”. Tartalmazott egy rézszerszámtöredéket is. - A hatodik ásónyom után a talaj nagyjából épnek, bolygatatlannak látszik. Csak a felület DK-i sarkában fekszik néhány paticsrög és egy nagyobb neolitikus edény darabjai, nov. 19. IV. felület, részben az előzőhöz csatlakozik K-ről. Rétegek nem figyelhetők meg. Az anyag ásónyomonként külön csomagolva. Az 5. ásónyom után, 110 cm mélyen bolygatatlan föld. nov. 20. V. felület, részben az előzőhöz csatlakozik K-ről. A területére eső vályoggödörbeszögellés profiljában volt a cigányok találta bögrék egyike. Alatta, 72 cm mélyen kb. 120 cm átmérőjű kerek égett folt (korom, szén, hamu). E réteg mint vékonyabb, halvány esik kiterjed a felületnek majdnem egész területére; mélysége a D-i profilban 65-50 cm, a K-i falon 20(D)-80(É) cm, tehát nem párhuzamos a mai felszín lejtésével, hanem nagyjából vízszintes. Az égett folt közelében fekvő cserepek különböző korúak, közülük egy sem köthető biztosan a folthoz. - A 6. ásónyom már üres, alatta steril talaj. A III. felület DK-i sarkában, steril réteg alatt fekvő paticsréteg tovább- bontása. (Ide tartozik a IIII6 csomagba elcsomagolt 3 db összefüggő piros táltöredék is!) Mélység: 120-130 cm. A paticsdarabok fekvésében összefüggés nincs. A szebb darabok éltévé, nov. 21. VI. felület, részben a III.-hoz csatlakozik Ny-ról. Ny-i harmada már a 3. ásónyomban üres. A 4. ásónyomban csak néhány cserép, utána a nyesés steril földet mutat. A helyszínrajzba „S”-sel bejelölve a cigányok által feldúlt sírok (?) valószínű helyei. IV. Jegyzet (1) A lelőhely neveként ezt választottam: Kengyel-Agyagbánya (Csalog Zsolt dokumentációjában Csöbörérpart, ezen belül is Csöbörérpart I.). Az aranykincs publikációja Mozsolics 1959. 253-263. Az 1959. évi ásatás egész, különböző őskori, római kori, gepida és középkori anyaga a szolnoki Damjanich János Múzeumban található: Ltsz. 64.23.1. - 64.27.2. A terepbejárás leletei: Ltsz. 65.18.1-46. A dokumentáció (jelentés és ásatási napló) jelzete A.61., a régi A 338/1-2-3. Az ásatási beszámolót Id. Csalog 1960a. 24-25. és Csalog 1960b. 231. Az újkőkori leletekről Korek 1960. 20. és II. tábla 16-22.; Kalicz-Makkay 1977.137., 198. Tabelle 3. és Tafel 146. 1-7 (Csöbrösérpart, Ziegelschlägerei). A római kori régiségekről Cseh 1986.3-4. és 12.1. kép (1. számú szarmata lelőhely); Vaday 1989. 246. (Csöbörér-Ufer, Ziegelschlägerei), 329. Abb. 37. 8. és T. 17. 29-31. A gepida emlékanyagról Cseh 1983. 10. 2. kép (néhány cserép fotója); Cseh 1985-1986.1.18-21. és II. III-IV. tábla; Cseh 1986.190-191. és 202., valamint 191.2-3. kép, 192-194.4-6. kép; Cseh 1987. 37.; Cseh 1995. 6.3. kép 2. A kora népvándorlás kori leletanyag, talán válogatás, selejtezés után jelenleg kb. hatvan darab tárgyból áll (az „a” gödör együttese: Ltsz. 64.26.15.1-13. és 64.26.22.1-2.), amelyhez hozzáveendő még az én terepbejárásaim több tucatnyi edénytöredéke. A lelőhely, illetve lelőhelyrészek talán teljesnek mondható irodalma a megye kora népvándorlás kori telepkataszterében - kidolgozás alatt, kéziratos formában. 80
