Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - F. Kovács Péter–Paár Ferenc: Késő vaskori lelőhelyek a Jászságban – Előzetes tanulmány: alapok, keretek, irányok
F. KOVÁCS PÉTER-PAÁR FERENC: KÉSŐ VASKORI LELŐHELYEK A JÁSZSÁGBAN - ELŐZETES TANULMÁNY: ALAPOK, KERETEK, IRÁNYOK alapján valószínűsíthető, hogy a La Téne kultúra Jászberény környéki megjelenése a LT B2 időszakra tehető, megszűnésének időszaka és mikéntje azonban bizonytalan - az utolsó leletek a LT C2-re datálhatok. A LT D időszak folyamatai leletek és objektumok hiányában egyelőre nem tisztázhatók, a terület e korszakából kizárólagosan éremleletek ismertek, melyek értelmezése számos nehézségbe ütközik.75 Intenzív terület a mai Szolnok környéke, ahol a vizsgált időszak lelőhelyeinek csoportosulása figyelhető meg. Itt két településrészlet került feltárásra: Szolnok-Házgyár, Szolnok-Zagyvapart, illetve további kettő terepbejárásokból ismert (Szolnok-Feketeváros és Szolnok-Kénsavgyár). A térégben, mindössze egy feltáráson (Szolnok-Zagyvapart) sikerült két sírt megfigyelni. A terület a vizsgált térség legdélebbi határát jelzi. További lelőhelyek sora fekszik a régió Tisza menti szakaszán, mint Besenyszög-Berek-ér partja 16. lelőhely, ahol 2014-ben egy hamvasztásos rítusú harcos sír és egy szerényebb, feltehetően női nyújtott vázas sír került elő.76 A leletanyag feldolgozása, restaurálása és archeometriai vizsgálata folyamatban van.77 Besenyszög 13. lelőhelyen ugyancsak 2014-ben egy település részlete lett feltárva.78 A helyi holtág partján fekvő egyik hobbitelekről egy „szemes pasztagyöngyöt” vittek be a Damjanich János Múzeumba, elképzelhető, hogy a késő vaskorra datálható.79 Besenyszög-Nagy-Fokorú 4. lelőhelyről kerámiadarabok mellett fémsalak is jelentkezett a felszínen.80 Kőtelek-Fluszár-saroknál is kerültek elő La Téne leletek,81 továbbá Nagykörű területéről szórványként egy alsóhúros fibula.82 A lelőhelyek Tiszához kapcsolódása, a folyó mentére ráfűződése a vizsgált tájegységen kívül más esetekben is megfigyelhető. A Jászság további területein is megtalálhatók a La Téne kor szórványos emlékei. Jászdózsa és Jászszentandrás környékén figyelhető meg további koncentráció - hangsúlyozandó, hogy e települések határa, dűlői jól kutatottak - az előbbinél négy, az utóbbinál öt lelőhelyet sikerült azonosítani. Jászszentandrás esetében valószínűleg több elpusztult sírral is számolhatunk, melyek előkerülési körülményei nem ismertek, csak a következő „raktárleletek”: kardpenge töredék, kard hüvelytokkal együtt, két darab lándzsacsúcs és hólyagos lábperecek töredékei.83 A táj déli-délkeleti területein Jászladányról származik egy feltehetően csontvázas sír, melyhez tartozott egy kézzel formált, durva anyagú, kissé behúzott peremű, gömbölyű formájú tál, egy szürke, mélyen ülő hasú bögre, melynek hasa felett egy benyomkodott koncentrikus körsor található, illetve egy agyagkarika.84 Jászapátiból a Kossuth Tsz területéről ismert két „csontvázas sír, amelyek mellékletei között szerepel egy korongon készült lapos tál, barnás-vöröses kis tál és egy vonalakkal díszített szarvasfejes kis edény.85 Jászapáti-Kálmán-partról 75 PROHÁSZKA Péter 2013.86-87. 76 Az információk közlésének lehetőségéért dr. Madaras Lászlónak tartozom köszönettel. 77 A vizsgálatok a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetében folynak dr. Kristály Ferenc vezetésével. 78 Czifra Szabolcs szóbeli közlése alapján 79 Damjanich Múzeum Régészeti Adattára (DMRA): 1377-2005. 80 DMRA: 1451-2006. 81 RACZKY Pál 1975.13. 82 HUNYADY Ilona 1942-44.119. 83 DÁVID Áron 2006b. 9. 84 HUNYADY Ilona 1942-44.119. 85 KAPOSVÁRI Gyula 1960a. 24.; uő 1959d. A.44.1. ismert egy csontvázas temetkezés,86 továbbá Jászkisér-Ludas-oldal I. lelőhely ásatásából egy magányos kút, melynek érdekességét az adja, hogy egy a „szkíta” arculatú kultúrához köthető telepen helyezkedett el, s betöltésében nagy mennyiségű grafitos kerámia volt.87 Az északi részről a már említett Jászdózsa és Jászszentandrás környékének intenzív felszíni emlékei mellett (öt és négy lelőhellyel), Jászárokszállás környékéről terepbejárásokból további három lelőhely (Szarv-ágy északi partja,88 Szarv-ágy déli partja,89 Belső-szőlő III.90), ugyancsak felszíni nyomok alapján Jászágó környékéről egy lelőhely jegyzett (Kegyes- halom-dűlő91). Nyugat, északnyugatról Jászfényszaruból egy (Borjújárás92) Jászfelsőszentgyörgyből két lelőhely (Gépállomás93 és Zagyvapart94) ismert. Továbbá dél-délnyugatról, Újszász belterületéről (Tavasz út 13.) két bolygatott temetkezés került megfigyelésre.95 Alattyán település környékéről ismert egy szórványként előkerült kerek bronzhuzal karperec, vége kissé profilált, melyet egy csontváz karján találtak,96 továbbá egy birituális kistemető.97 A további kutatás szemléleti keretei, irányai A kutatás első és egyben alapvető lépését tehát az adattári információk összegzése, valamint a területre vonatkozó természetföldrajzi ismeretek összegyűjtése és bemutatása jelentette. Utóbbi nélkülözhetetlen az egykori települések korabeli természeti környezetének rekonstrukciójához és tipizálásához, ugyanis a fentiek birtokában válhatnak értelmezhetővé a megtelepedés táji összetevői, amelyek sajátosságai lehetőségeket teremtve és korlátokat emelve alapvetően befolyásolták a korabeli megtelepedés formáit, annak helyszíneit, intenzitását, időtartamát, a létfenntartás lehetőségeit, és így átfogóan magát a társadalom térbeli szerveződését is.98 A geográfia (és általában a földtudományok) területéről származó információk már önmagukban is számos szakmai kérdést felvetnek (elméleti keretek, módszertani eljárások, interpretációs lehetőségek), amelyek rejtve maradnának, ha nem törekednénk a hagyományos régészeti eszköztárba való beillesztésükre és az összefüggések nagyobb látószögű megfigyelésére. Gondolatmenetünk szemléleti alapjait a következőképpen foglalhatjuk össze. Az egykori kultúrtáj természeti és társadalmi-települési komponensei még szűkebb korszakon belül is dinamikusan hathattak egymásra, sőt önmagában a településrendszert sem kezelhetjük statikus szerkezetként. A különböző földrajzi térszíneken ugyanis a megtelepedés nem szimplán értelmezhető folyamat, hanem az eltérő társadalmi funkciók (földhasznosítás, településszervezés, útvonal kialakítás, politikai irányítás, 86 CSALOG Zsolt DMRA: 56-68, és DMRA: 152-70. 87 CSÁNYI Marietta 2010.231-232. 88 TÁRNOKI Judit 2003. A. 1316. 89 TÁRNOKI Judit 2003. A. 1316. 90 KÖH 600/1744. 91 DMRA: 1439. 92 KÖH 16.; DMRA: 1455. 93 POROSZLAI Ildikó 1990.16. 94 POROSZLAI Ildikó 1990.17. 95 RACZKY Pál 1975.14. 96 HUNYADY Ilona 1942-44.118. 97 Dr. Csányi Marietta szíves szóbeli közlése alapján 98 GYUCHA Attila-DUFFY, Paul R. 2008.13. 37
