Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Nagy Gábor Dániel: Társadalmi hálón alapuló megközelítések a vallástudományi kutatásban
TISICUM XXIII. - A VALLÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA ELŐADÁSAI lakói számára, mivel történelmükben már láttak más birodalmakat is, mint a Habsburg vagy az Ottomán Birodalom, amelyek fennhatóságuk alá kényszerítették őket korábban. A távoli központi irányítás korlátolt autonómiával tehát ismert jelenség. A rendszerváltás óriási áttörést hozott a szabadság és autonómia ígéretével a régió országai számára, de nagyban hozzájárult az erősödő nacionalizmushoz, melyet az egész említett térségben lehet tapasztalni. (Máté-Tóth, 2010). A rendszerváltás jelentős esemény volt, ígéretet hozva az egész térség lakói számára, és persze rengeteg illúziót, általános elvárásokkal a gyors társadalmi és gazdasági változások felé. A térség civil társadalmaiból hiányoztak azok a közösségek, melyek az „egészséges” társadalmakban általában jelen vannak. Hankiss Elemér „negatív modernizáció” elmélete a közösségi viselkedés általános leépüléséről is beszél, széles körű társadalmi szétbomlásról és a közélet leépüléséről. A legtöbb közösségi tevékenységet maga az állam irányította még a rendszerváltás előtt. E jelentős változás után a társadalmaknak nem volt alapjuk, hogy egészséges civil társadalommá szerveződjenek, míg az egyházak már jelentős független társadalmi tevékenységet folytattak. Például Magyarországon a katolikus egyház már „földalatti” fiatal kisközösségi mozgalommal rendelkezett, ráadásul a hivatalos egyházi szerkezet mellett a kisebb neoprotestáns egyházak megalkották a Szabadegyházak Tanácsát (Szigeti and Rajki (2012)), ezenkívül számos egyéb vallási tevékenységről is beszélhetnénk. Azt is mondhatnánk, hogy a rendszerváltást egy vallási megújulás előzte meg és követte, vagy legalábbis magas szintű vallási közösségi tevékenység, melyek végül meghatározták annak az időnek az arculatát. A vallási elkötelezettségen alapuló szociális hálózatoknak óriási szerepe volt a kommunista múlt felszámolásában, egyrészt azzal, hogy aktívan segítettek kigyomlálni az állami szocialista rendszert, másrészt azzal, hogy segítettek kiépíteni azokat a demokratikus erőket, melyek átvették az irányítást a rendszerváltás után. A vallási szociális hálózatok kialakulásának ezen jelenségeit elsőként teológusok, valláskutatók és vallásszociológusok tanulmányozták. A vallási közösségszervezés a kései kilencvenes évek végére megcsappant, és elvesztette a társadalmi kohéziót nyújtó jelentőségét. Összegzés Ez a tanulmány a társadalmi közösségeket és vallást volt hivatott elemezni Közép-Kelet-Európa területén készült kutatásokkal összhangban. Az adott földrajzi területen publikált cikkek átfogó szemle alá kerültek. A cél az volt, hogy a társadalmi közösségelemzés alkalmazásához kötődő elméletekre és módszerekre különböző példákat találjunk a valláskutatók számára. Az egyes tanulmányok a társadalmi kapcsolati hálózat módszereinek alkalmazása, a társadalmi hálózatelmélet és a vallási területek különböző aspektusainak kutatása alapján kerültek kiválasztásra. Megpróbáltuk kizárni a társadalmi tőke és vallás témáját, és csak azokra a cikkekre koncentrálni, melyek egyértelműen kötődtek a társadalmi közösség témájához. Megpróbáltuk tisztázni a társadalmi tőke és közösség közti kapcsolat fogalmát, hogy igazoljuk az átvizsgált cikkek körét az egymást részben fedő halmazok közül. Az eredmények azokra az elemzésekre alapultak, melyek kimutatták, hogy a társadalmi szereplők kapcsolata a cikkekben elméleti bemutatásra került, és különféle intézkedések kerültek bevezetésre, hogy feltérképezzék ezeket a kapcsolódásokat. A legtöbb vizsgált cikk empirikus módszerekre épült, különböző felméréses kutatások különböző társadalmi közösségi jellegzetességekre vonatkoztak.
