Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - F. Kovács Péter–Paár Ferenc: Késő vaskori lelőhelyek a Jászságban – Előzetes tanulmány: alapok, keretek, irányok
F. KOVÁCS PÉTER-PAÁR FERENC: KÉSŐ VASKORI LELŐHELYEK A JÁSZSÁGBAN - ELŐZETES TANULMÁNY: ALAPOK. KERETEK, IRÁNYOK a jászfelsőszentgyörgyi Ős-Zagyva hordalékkúpokon kimutatták, hogy a hordalékkúpokat alkotó kvarcszemcsék koptatottsága kismértékű, ami a rövid szállítással magyarázható.47 Bizonyos helyeken a pleisztocén során kialakult lösztáblák ma is a felszínen helyezkednek el, bár nagyrészük homokkal fedett, vagy - mint a keleti részeken - mocsári talajjá alakult át.48 Tőzeges talajok napjainkig is előfordulnak a Jászságban, melyek a valamikori kiterjedt mocsárvilágra utalnak.49 Általánosságban elmondható,50 hogy a talajok termékenységét a hegységi területekről származó ásványi anyagok biztosítják, míg az agyagos rétegek a vízgazdálkodás szempontjából jelentősek, így a terület igen alkalmas a szántóföldi művelésre is.51 A Jászságból ismert késő vaskori régészeti adatok és lelőhelyek bemutatása A Jászság táji határainak megállapítása igen bonyolult feladat, ami számos természetföldrajzi, történeti és néprajzi kérdést, illetve ellentmondást is felvetne, ezért jelen tanulmányban erre nem vállalkozunk. Vizsgálandó területünk Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részét fedi le, melyet a megyén belül a Tisza folyó határol déli irányból. A jászsági késő vaskori lelőhelyek jelentős hányada publikálatlan, illetve csupán jelentésekből ismert. Noha több, fontosnak tekinthető nekropolisz, településrészlet került feltárásra - melyek a LT B-C periódusok közé datálhatok - a térség teljes leletanyagának feldolgozása egyelőre még várat magára. Mindebből kifolyólag finomkronológiai megállapítások egyelőre nem lehetségesek. Azonban az eddigi adatok alapján is látszik, hogy a LT D periódus hiátus a régió történetében, a korszakból csak kisszámú éremlelet ismert.52 Több területen valószínűsíthető lelőhely koncentráció a vizsgált térségben. Az egyik a mai Jászberény környéke, amely a táj központi részén fekszik. Két nagyobb temető ismert innen: Jászberény-Cserőhalom (50 sír)53 és Jászberény-Hajtai-halom (12 sír),54 melyek leletanyaga a La Téne B periódus végére és a C periódus első felére datálható. Mindkét esetben homokbányászás során bukkantak a sírokra, valamint feltételezhető, hogy a nekropoliszok valamikori kiterjedése nagyobb lehetett mai ismert méretüknél. A terület emlékanyagát tovább színesíti két II. Philippos tetradrachmát utánzó ezüstérme, melyek azonban csupán szórványleletként értelmezhetők55 - az érmek sajnos a II. világháború során eltűntek. E barbár utánzatok a III. századtól jelennek meg.56 Hasonlóan szórványnak tekinthető a Jászberény-Öregerdő lelőhelyről 47 SÜMEGI Pál 1993.75. 48 FODOR Ferenc 1942.63-64.; FODOR Ferenc 1935.225. 49 FODOR Ferenc 1942.65. 50 STEFANOVITS Pál-FILEP György-FÜLEKY György 1999.414. 51 A természetföldrajzi összefoglaló szakmai ellenőrzéséért és hasznos tanácsaikért Kozics Anikó és Móricz Dénes geográfusoknak tartozunk köszönettel. 52 PROHÁSZKA Péter 2013.85-87.; VADAY Andrea 1975.4-6. 53 KAPOSVÁRI Gyula 1969.178-198.; uő 1958a. 14.; uő 1959a. 18.; uő 1960b. 24.; uő 1959c. 23-24.; uő 1959d. A.44.1. 54 KOVÁCS Gyöngyi 1984. A.340. 55 VADAY Andrea 1975.4. 56 SZABÓ Miklós 2005.152. előkerült vérzománcos bronz övlánc.57 Emellett terepbejárásból további három késő vaskori lelőhely is ismert: Jászberény-Kis-gyilkos-csatorna északi partja,58 Jászberény-Nagyérhát59 és Jászberény-Szent Imre- halom60 lelőhelyek. Számos Jászberény környékéről előkerült lelet pontos megtalálási körülményei bizonytalanok, egyes esetekben a dűlő/ határnév azonban visszakövethető. így Jákóhalmáról ismert egy darab egyfülű bögre,61 a Belső-szőlő dűlőről két vaslándzsa,62 Alsóboldogháza, Sebestyén-Kabócsa tanya területéről egy bronz, pecsételős végű, babos karperec és egy korongolt edény.63 A kerekudvari határrészekről került elő egy vaslándzsa, egy vaskés, három bronz, hólyagos tag, egy bronz fibula, egy koncentrikus körökkel díszített bronzlemez töredéke, egy orsógomb és egy fazéktöredék.64 Hajta-Benke J. tanyája nevű dűlőről ismert három tárgy: egy karperec, egy gombos lábú bronz fibula és egy kengyel alakú gyűrű.65 Valószínűleg e központi területhez kapcsolhatók a Jászjákóhalmán feltárt csárdadombi/csárdaparti sírok is,66 melyek akár egy kiterjedtebb sírmezőhöz is tartozhatnak, tartozhattak. Jászerény-Almási-tanya 5. lelőhelyen 2004-ben végzett feltárást dr. Tárnoki Judit.67 A várost déli irányból elkerülő 32-es főút kivitelezéséhez kötődő megelőző régészeti feltárás során egy késő vaskori településrészlet került napvilágra. A teleprészlet publikálása már részben megtörtént.68 A feltárt kerámiaanyag elemzése alapján a lelőhely kora bizonyosan a LT B2-C2 periódusok közé helyezhető.69 A Jászberény- Hudra-tanya 6. lelőhelyen feltárt három kút és két kisebb méretű földfelszíni cölöpépítmény70 feltehetően egy összetartozó települést alkothat az Almási-tanya 5. lelőhelyen feltárttal. Kiemelkedő leletek közé tartozik a Cserőhalmon előkerült bronz ivókürt, amelynek végződése egy tátott szájú szörnyet ábrázol, nyakán torquesszel és háromszög alakú elemekből álló áttört sörénnyel. A rhytont tartalmazó hamvasztásos sír kora a középső La Téne periódus elejére, a Kr. e. III. század második felére tehető.71 A nekropoliszból ismertek közép La Téne sémájú fibulák a plasztikus stílus ornamentikájával díszítve.72 Ugyanakkor az Öregerdő lelőhelyről származó vérzománcos, zoomorf csüngős övlánc ennek a fázisnak az elejére datálható.73 A két ezüst philippeus érme verésének időpontja előkerülési körülményeik miatt is bizonytalan, ugyanakkor a típus megjelenése a III. századra datálható.74 Ezen adatok 57 HUNYADY Ilona 1942-44.119.; STANCZIK Ilona 1975.84.; STANCZIK llona- VADAY Andrea 1971.17. 58 TÁRNOKI Judit 2003. A.1316. 59 POROSZLÓI Ildikó 1990.14. 60 POROSZLAI Ildikó 1990.15. 61 HUNYADY Ilona 1942-44.119. 62 DÁVID Áron 2006a. 105. 63 DÁVID Áron 2006a. 105. 64 DÁVID Áron 2006a. 101-112. 65 DÁVID Áron 2006a. 106-108. 66 CSALOG Zsolt 1954. 74.; SZABÓ János Győző 1958.15.; SZABÓ János Győző 1957. A.25.; KAPOSVÁRI Gyula 1957. A.90.; uő 1958b. A.90.; uő 1959b. 18. 67 TÁRNOKI Judit 2004.233-234. 68 F. KOVÁCS Péter 2013.65-78. 69 F. KOVÁCS Péter 2014. 70 TÁRNOKI Judit 2004.234-235. 71 SZABÓ Miklós 2005.150. 72 SZABÓ Miklós 2005. 147.; DUVAL, Paul-Maire 1978. 97-99.; HARDING, Dennis W. 2007.81. és 82. 73 SZABÓ Miklós 2005.148.; RUSTOIU, Aurel 2004-2005.3. ábra, 63. 74 SZABÓ Miklós 2005.152. 35
