Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához
TISICUM XXIII. - A VALLÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA ELŐADÁSAI hogy a paphiány miatt nem lehet minden igényt figyelembe venni.89 (Egy ideig bizonyára Sulyok Kálmán lehetett megbízva a méhi plébánia ellátásával, mert 1930. szeptember 22-én kisegítőt kért Méhibe, ugyanis akkor Velkenyén, a búcsúi misén prédikálnia kellett.90)- 1930. október 13-án aztán a püspök Fuhrmann István kisegítőt kinevezte méhi plébánossá.- 1930. december 29-én a méhi hívek gyarapítani akarták templomuk vagyonát, ezért fordultak az egyházmegyei hatósághoz. A szárnyi Radvánszky-erdőt abban az időben parcellázták fel, ahhoz kérték a hatósági engedélyt, hogy abból öt kataszteri holdat vehessenek, „...a méhi templom részére, amelynek semmi vagyona, sem patrónusa nincsen, legalább 5 kát. holdat vehetnénk, amelynek mindenkori jövedelme fölött csakis az Egyházhatóság rendelkeznék az iskolaszékkel karöltve. Célunk az lenne, hogy ne kellene minden ügyben gyűjtést rendezni a 600 lelket számláló kis falunkban."3' Sajnálattal említette a hívek nevében író plébános, hogy néhány évvel korábban a templom örökölt egy özvegytől tíz hold földet és egy házat a templom mellett, ám azokat eladták, és a plébánia mellé istállót építettek az árából. Akkor már nem tartották jó megoldásnak az eladást, az erdővel, épületfa vagy tűzifa formájában gazdálkodni, jövedelmet szerezni akartak. A tornaijai templom részére ugyanezt kérte a plébános. Kérését alátámasztotta azzal a hírrel, hogy a sajógömöri evangélikus egyház a teljes megmaradt 280 holdat meg akarta venni - ez is bizonyította, milyen nagyon kedvező vétel az erdő. A püspöki engedélyt megkapták.92- Az 1930-as években ismét terítékre kerülhetett a plébániaépület ügye. Ezek között az iratok között bukkant fel Szilvássy építőmester 1912-es épületterve, amely - bizonyára leginkább a háború miatt - terv maradt. -1930. október 30-án egy népes hitközségi gyűlésen határozatot hoztak arról, hogy - a következő tavaszig halasztva az építkezést - megszavazzák annak hozzávetőleges 50-60 ezer koronás költségeit, és addig kidolgoztatják a tervet.93 A gyűlés másik napirendi pontja az új plébános Méhibe költöztetése volt. Bútorai Rozsnyón és Rimaszombatban voltak, onnan összesen 14 fogatra lenne szükség az elszállításhoz. A gyűlés úgy döntött, hogy inkább teherautót fogadnak. Már szintén az új plébános számára határozták el még azon a héten az őszi vetés elvégzését is.94-1930. december 2-án a püspök rendezte a méhi alapítványi misék ügyét. Három mise - gr. Almássy István, Huszti Mátyás és Mayerberger Károly- féle misék - a kongruával jártak együtt, még 1819-ben a helytartótanács osztotta ki azokat Méhire. „Ad intentionem fundatorum végzendő 10+3+1, összesen 14 sz.mise ezentúl 1933.december 31-ig. A terminus lejárta után a reductio iránt újabb előterjesztés szükséges, mert a reductio érvényét veszíti.”95 Erre az időre bizonyára annyi miseszándék gyűlt fel és misealapítvány alakult, hogy redukálni kellett azokat. A fenti püspöki utasításhoz mellékelt áttekintés (1930. november 23-án) 24 alapítványi misét sorolt fel az 1852-1930 közötti időszakból, az alapítványtevő nevével, az alapítvány összegével együtt. A plébános azért kérdezett rá az egyházmegyénél a Mayerberger-féle misére, mert az irattárban nem találta nyomát. Az egyházmegyei irattárban azonban szerepelt, a másik 89 RPkL Méhi 3222-930. 90 RPkL Méhi 3603-930. 91 RPkL Méhi 5208-930. 92 RPkL Méhi 5208-930. 93 RPkL Méhi 1406-931. 94 RPkL Méhi 1406-931. 95 RPkL Méhi 723-944. kettővel együtt. A rendezés során a három, a kongruához tartozó mise számát a püspök csökkentette, a következőképpen:- gr. Almássy István szándékára - 52 csendes mise helyett ezentúl 10;- Huszti Mátyás szándékára 14 - ezentúl 7;- Mayerberger Károly szándékára 4 - ezentúl 1,96- 1930. december 15-én a plébános már mellékelte is a plébániaépület megújításának két tervét. Egyrészt Szilvássy 1912-es tervét, másrészt egy újat, amelyet Nagy József készített. Utóbbinak jóváhagyását kérte a főhatóságtól. „Ez az én tervem szerint készült, és ha törik, ha szakad, akkor is keresztülviszem a hitközségnél. A mai kívánalmaknak sokkal inkább megfelel, mint az első terv. A ház vízvezetékre lesz csinálva, innen a fürdőszoba és angol klozet. ... Arra kérem, méltóztassanak a tervet Szilvássyval átnézetni, nehogy valami horribilis összeget számítson fel nekünk, mert ha 1912-ben 400 k-t kért, ma 4.000 kc-t fog kérni, ez pedig fölösleges kiadás nekünk. Nagyon ügyes ember készítette, aki a tornaijai templomot is építi, nincs szükségünk Szilvássyra. ”97- 1930. december 30-án arra a 8.000 koronás összegre kérdezett rá Fuhrmann István plébános, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter még 1914-ben utalt ki a méhi plébánia részére, de Rozsnyóra. Ugyanis az hiába érkezett meg a vallásalaptól, Rozsnyón maradt, bankba került, mert Méhiben a hívek nem szavazták meg az épület felújítását. Ezért 1930-ban szerették volna azt igénybe venni. A plébános afelől érdeklődött, mennyi volt akkor az az összeg, hozzáférhető-e, megkaphatja-e a plébánia? Abban a plébános püspöke véleményét, utasítását kérte, kaphatnának-e további összeget a vallásalapból?98 99- 1931. február 11-én a plébános jövedelme, bevételei körülményeit kellett tisztázni. Az állam kettős mércét alkalmazott az alapítványi misék megítélésekor. „A méhi plébániai kongrua bevallásban a kiadás rovatban szerepelnek a régi vallásalapi szent misék stipendiumai, amelyeket az állam nem respektált. A bevétel rovatban elfogadta az egyházmegyei főhatóság bizonylata alapján az alapítványok kamatait, de a kiadásba fölvett ingyenes miséket nem. Ez igazságtalanság részükről. Ezért a plébános néhány alapítóval nyilatkozatban rögzítette: nem óhajtják, hogy alapítványaik kamatait a méhi plébános kongruájába beszámítsák. A levélhez két nyilatkozatot is mellékelt, kérte, hogy az egyházmegyei ügyiratokba is vezessék be ezeket a szándékokat.100-1931. március 28-án a plébános 2.000 koronát kért a templompénztárból a templom hat ablakának cseréjére. Mellékelte Kiss Antal helyi asztalosmester árajánlatát is.101- 1931. április 9-én a püspök 2.000 koronát utalt át a méhi templompénztárból az ablakok felújítására.102-1931. május 9-én Fuhrmann István kitüntetések ügyében küldött levelet a püspökségre. Hivatkozott korábban küldött jelentésére, amelyben említette, hogy özv. Hevessy Józsefné 60.000 koronát ajánlott fel a tornaijai templom tornyának építéséhez. Ezért felhívta az egyházmegye 96 RPkL Méhi 723-944. 97 RPkL Méhi 1406-931. 98 RPkL Méhi 1406-931. 99 RPkL Méhi 676-931. 100 RPkL Méhi 676-931. 101 RPkL Méhi 1184-931. 102 RPkL Méhi 1184-931. 340
