Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához

GECSE ANNABELLA: „...EGYHÁZI STYLJÉRE NÉZVE ELŐKELŐBB HELYET ÉRDEMEL...” _______ADALÉKOK MÉHI (VCELINCE) XX. SZÁZADI VALLÁSI NÉPRAJZÁHOZ_______ c. , ugyancsak azoktól egyenkint egy csirke = 50 drb - 20 korona; d. , 20 ismétlő tankötelesektől tandíj per 80 fillér -16 korona; Összesen: 136 korona. 4. Községi segély 8 űrméter fa házhoz szállítva, úrbéri egyezség szerint - 32 korona. 5. Állami segély 304 korona törzsfizetés 200 korona korpótlékkal együtt 504 korona. Államsegélyekből összesen: 1200 korona „havi előleges részletekben.” Továbbá „három szobából, előszobából, kertből álló szabad lakás, magtár, istálló, sertésól, csűr és zöldséges törvényes kert.”26 Balázs Lajos püspök a díjlevelet jóváhagyta és megerősítette.- 1908. augusztus 19-én szerzett helyszíni adatok nyomán Szilvássy Nándor helyzetjelentést fogalmazott meg a méhi plébánia épületeinek állapota és a szükséges javítások tekintetében. A helyszíni adatfelvételen rajta kívül Ibos Ferenc és Hanko Bertalan társvállalkozók, valamint Dráveczky Kálmán plébános voltak jelen. Ebből az iratból derül ki, hogy a két társvállalkozóval a hitközség akaratából az egyházmegye már a Szilvássy-féle terv elkészülte előtt szerződést kötött. Aztán a Szilvássy- költségvetéshez igazodva, az ajánlatukban említett engedményekkel a szerződést hivatalossá is tették, így Szilvássynak gyakorlatilag a munkát csak ellenőriznie kellett. Április 8-án jelezte a püspök a munkák befejezését, akkor küldte építőmesterét az ellenőrzésre - a vakolás és a rézfedés munkáinak átvételére. „A munkálatoknak részletes átvizsgálása és felmérése után az egész építés elég jól - a költségvetésnek megfelelőleg és tervszerűen építettnek találtatott, eltekintve a bádogosmunka négy helyeni hiányosságától, melyet azonban a társvállalkozók mielőbb pótolni Ígértek. ”27 A vörösréznek hitt toronygombról kiderült, hogy bádog, és már erősen rozsdás. Ezen az egyházközség veszített, mert Szilvássy megkérdezése nélkül olyan helyről rendelte meg a rézgömböt, ahol a normális árnál drágábban jutott hozzá. Az eladó - kihasználva a megrendelők tájékozatlanságát- időszakos kedvezménynek nevezve az üzletet, a vállalkozók kierőszakolták, hogy a gömböt náluk rendeljék meg. Nem igazodtak a vállalkozók a költségvetéshez a korhadt részek kicserélésénél sem, azért többet követeltek, mint amennyi a költségvetésben szerepelt. Szilvássy ezt nem hagyta jóvá, mondván, ő tudta volna az eredeti árat tartani. Azért számított erre kevesebbet, mert megítélése szerint a tetőszerkezet tölgyfa elemeit nem, csak a fenyődeszkából készült íveket kellett cserélni, ami csekélységnek számít egy ilyen nagy építkezésnél. Mivel két méhi hívő járt Szilvássynál, s kinyilatkoztatták, hogy nem akarják a nem tökéletesen tisztességes ügyet bonyolítani, az építőmester a méltányosnak tartott középutat javasolta követni mind a kereszt, mind a gömb cseréje ügyében, ugyanígy a tető faanyagánál is. A társvállalkozók- Ibos Ferenc ács, Hanko Bertalan építési vállalkozó és Reiner Bertalan bádogos - az anyagköltségekre felvett összegekkel elszámoltak. Tehát a végső munkadíjat az ellenőrzés - az említett hiányosságok ellenére is - kifizethetőnek tartotta.28 26 RPkL Méhi 3402-1908. 27 RPkL Méhi 1184-931. 28 RPkL Méhi 1184-931.- 1910. augusztus 12-én Dráveczky Kálmán méhi plébános a templom főoltárképe ügyében fordult a főhatósághoz. Levelében említette, hogy Fischer Henrik Szent Istvánt ábrázoló, Mária Terézia uralkodása idején készült nagyméretű oltárképét, amellyel a „...katholikus templomok belső, vallásosságot ápolni hivatott fölszentelését az egyházi stylhez mérten kezdte...’’, a múzeum nem vette át, mivel sok ilyen vagy hasonló XVIII. századi képe van.29 Ezért a kép az oltár mellett kapott helyet. „Ám úgy régisége, mint egyházi styljére nézve előkelőbb helyet érdemel. Megérdemli, hogy valamelyik vidéki muzeum őrizze a Sajó vidék városának e nagy időket látott régebbi kincsét.”30 31 A plébános engedélyt kért, hogy a képet Gömör-Kishont vármegye múzeumában helyezhesse el. A főhatóság a múzeumba helyezést nem engedte meg. „A templomok régiségeit indokolt eseteken kívül nem szívesen bocsájtjuk ki kezeink közül, főleg ha azok műbeccsel is bírnak. Az ily régiségek megőrzésére elsősorban az illető egyház hivatott, mert hisz műbeccsel bíró régiségek csak emelik a templom értékét, díszét és tekintélyét. Ezért... a képet lehetőleg maga a templom őrizze meg illő helyen és kellő becsben tartva »31-1910. október 24-én keletkezett egy irat a plébánia átadása miatt. Dr. Vértes Gábor az átvevő, Dráveczky Kálmán pedig az átadó volt. Az irat áttekintés a méhi plébánia kiadásairól és bevételeiről „1910. év Szent György napjától azon év október 31-ig”, amelyben 35 tételt soroltak fel. Minden lehetséges kiadás és bevétel szerepel benne, a búzatermés mint bevétel árától a Sajón túlra történő trágyahordatás mint kiadás áráig. Mindent összevetve 1.981 korona 60 fillér volt a bevétel, 1.136 korona pedig a kiadás. A maradvány 845 korona 60 fillér.32 Ez nagyjából felerészben illette meg átadót és átvevőt. Az előző átadás precíz elszámolásához képest konfliktusos volt a következő.-1910. december 30-án a hívek új plébánosuk érdekében fordultak a püspökhöz. Vértessy Gábor adminisztrátor a plébániai jövedelemből utódját megkárosította. Levelükben leírták, mit talált az új plébános terményből, készpénzből a plébánián az adminisztrátor távozása után. „... tekintettel arra, hogydr. Vértessy Gábor adminisztrátor Úr beszedvén minden beszedhető párbért, úgy azt mint az összes termést önkényűleg eladta, és így új plébánosunknak üresen maradt a hambárja, a beszedett pénzek elvivődtek és elszámolódtak. Új plébánosunknak oly hátralékkal számolt el, amely eddigelé sohasem volt behajtható, tehát semmivel.”33 A hitközségi gyűlés keretében, ezzel hitelesítve az eljárást, felmérték a hambár tartalmát, amely így festett: 13 véka búza, 25 véka kukorica, 20 véka zab, 18 véka rozs, 12 korona értékű takarmányrépa és 2 zsák burgonya. Ezzel szemben az éves termés kitett 37 métermázsát. „Csak Méhi községből összeszedett 112 véka búzát, 18 egy fél véka rozsot, 21 véka zabot és 99 korona 90 fillér készpénzt. Ha az adminisztrátor úr, daczára annak, hogy itt munkaváltság van és a munkálatokat résziben végeztette, mégis földmunkáltatás és vetőmag czímen a 31-iki pont szerint 757 korona kiadást számít fel, azon felül önmagának egy hónapra 408 k. 43 fillért, hol lehet új plébánosunk 5. hóra terjedő fizetése? Miután december végétől áprilisig új plébánosunkat illeti az 5/12ed rész, úgy a termésből, mint az összeszedett párbérből, mely a fenti csekélységek 29 RPkL Méhi 2970-910. 30 RPkL Méhi 2970-910. 31 RPkL Méhi 2970-910. 32 RPkL Méhi 967-914. 33 RPkL Méhi 967-914. 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom