Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához
GECSE ANNABELLA: ...EGYHÁZI STYLJÉRE NÉZVE ELŐKELŐBB HELYET ÉRDEMEL..." _______ADALÉKOK MÉHI (VCELINCE) XX. SZÁZADI VALLÁSI NÉPRAJZÁHOZ_______ Ma a katolikus egyházszervezet szempontjából a települések „összetartoznak”, az 1776-ban, a katolikus vallást a protestáns Gömörben megerősítő célból alapított rozsnyói püspökséghez,6 1939- ben, a Magyarországhoz való visszacsatolást követően mindegyik a rimaszécsi esperességhez tartozott, ma pedig, a legújabb egyházi közigazgatási rendezés értelmében a rozsnyói egyházmegye rimaszombati esperességének plébániái. Ami a tágabb társadalmi környezetet illeti, elmondhatjuk, hogy Szlovákiában a magyarsághoz erősebben köthető a református vallás, a szlovák nemzetiségű és anyanyelvű népesség zöme ma is római katolikus, a római katolikus vallás államvallásnak tekinthető. A köztudatban a református a „magyar egyház”, egyházszervezete, püspöksége is a magyar nemzetiségen belül marad. Ezzel szemben a magyar nemzetiségű katolikusokat sem egyházi-közigazgatási, sem más egyházszervezeti egység nem fogja össze, nemzetiségi alapú képviseletük nincs. A magyar többségű egyházközségek plébánosainak nemzetisége, magyarnyelv-tudása véletlenszerű. Minden település népi vallásosságának vizsgálatát három fő részre tagoltam. Egyrészt a rozsnyói püspöki levéltár kutatható iratanyagából megrajzoltam a XX. század első felének arculatát. (Ezzel az is szándékom volt, hogy magyarázatot találjak a falvak egymásról alkotott képére, az „örök másik”-ról kialakult véleményekre, mert ezek a gyűjtések során megragadhatóak voltak.) Másrészt saját gyűjtéseim révén szereztem adatokat a vallásgyakorlás mai formáiról, az időbeli határt visszafelé kitágítva az 1960-as évekig. Ebben a szakaszban külön figyelmet fordítottam - mert minden településen szükséges - a cigányok vallásgyakorlására. (Nem nevezik és népszámláláskor nem is vallják magukat romának.) Végül számba vettem és rendszereztem a vallásosság jeleit minden falu terében. Felmértem: lefényképeztem, méreteztem, lerajzoltam, adatoltam az út menti kereszteket, szobrokat, egyebeket - és Liszka József rendszerezését7 követve - tipológiába illesztettem azokat. Ezek közül egyetlen települést szeretnék - a szakrális kisemlékektől eltekintve - levéltári adatokkal és saját gyűjtésem adataival bemutatni. Választásom a szegedi kollégákra tekintettel esett Méhire, ugyanis ez az a település, ahol az 1990-es években a Szegedi Egyetem munkatársa, Pusztai Bertalan is végzett kutatómunkát. Másrészt Méhi régész kollégáink számára is ismerős. Noha vallásosságával is kiemelkedik környezetéből, ám leginkább régészeti értékei, rézkori leletei, B. Kovács István ásatásai révén került be a köztudatba.8 A település jellemzése Méhi a Sajó-völgy kisszámú katolikus falvai közé tartozik, amely a reformáció idején is katolikus maradt. A protestáns környezetben jelentős katolikus központnak számított, ezt mindennél jobban jelzi filiáinak és a környékén lévő pusztákon élő katolikusoknak a száma, akik vallási ellátása a méhi plébánia feladata volt. 1892-ben a következő filiák és puszták tartoztak Méhihez (zárójelben a katolikusok számával): Hubó (56), Sajókeszi (69), Királyi (239), Kövecses (61), Oldalfala O.P. (51), Recske (56), Tornaija O.P. (396), Kerepecz puszta (26), Kisfalud 6 www.katolikus.hu/Katolikus lexikon/Rozsnyói püspökség 7 LISZKA József 2000. 8 B. KOVÁCS István 2002. és Várpatak puszták (10), Szanács puszta (12), Hubai-tag és Uras (6), Melegvíz (4). Méhi 578 fős lakosságának nagy részét, 530 főt is beleértve, plébániájához összesen 1.605 lélek tartozott.91913-ra ez a szám tovább nőtt. Ekkor Méhinek 574 katolikus lakosa volt a 604 fős összlakosságból. Filiái és pusztái lényegében megegyeztek a korábbi állapottal, a következő katolikus lélekszámokkal: Hubó (38), Kövecses (55), Oldalfala (56), Sajókeszi (26), Sajókirályi (274), Sajólenke (97), Sajórecske (37), Tornaija (630), Kerepecz puszta (80), Kisfalud és Várpatak (18), Szanács 19, Hubai tag és Uras (13), Melegvíz (7), „Statio via ferreae” (vasútállomás)'0 (7). Ez összesen 1.931 lelket jelentett.’1 Mint a felsorolásokból is látszik, a közeli, ma a környék városi központjának számító Tornaija is Méhi filiája volt. Ma Hubó, Keszi, Lenke, Kövecses és Kerepec tartoznak hozzá.12 Népességének vallási hovatartozását az alábbi táblázat tekinti át:13 Összlakosság Róm. kát. Grg. kát. Helv. ev. Ev. ref. iJ N Jeh. tan. Egyéb 1869 692 575 17 77 23 1881 623 523 9 64 27 1900 687 587 7 80 12 1 1910 640 589 4 43 4 1941 635 546 4 24 57 4 2011 818 568 2 15 92 13 2 9 SCHEMATISMUS 1892.19-20. 10 Bizonyára a vasúti alkalmazottakat, vasútkarbantartókat jelenti. 11 SCHEMATISMUS 1913.33. 12 http://roznava.rcc.sk/schematizmus2/farnost-78-sk 13 Források: 1869: SEBŐK László 2005.70. 1881: NÉPSZÁMLÁLÁS 1881.1882. 95. 1900: NÉPSZÁMLÁLÁS 1900.1902.235. 1910: NÉPSZÁMLÁLÁS 1910.1912.233. 1941: NÉPSZÁMLÁLÁS 1941.1990.264. 2011: http://portal.statistics.Sk/files/ev_v2-nabozenske-vyznanie.pdf.111 .old 331
