Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Fekete István: A szolnoki katonai szállítórepülés története (1984–2014)
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY szállítórepülő század (Antonov, An-26) szállítóhelikopter század (Mii MÍ-8T) kiképző helikopterszázad (Mi-8T) különleges század (Mi-8P, Mi-9) Hajózószázadok parancsnokai Bakó István alez. Mihály Mihály szds. Freytag Béla őrnagy Anka József szds. Műszaki századok parancsnokai Bartos Zoltán százados Karlovits Sándor főhadnagy Gyökös Szabolcs főhadnagy Gazsi János százados A volt 87. Szállító Helikopter Ezredtől 70 fő hajózó és 60 fő egyéb beosztású tiszt, tiszthelyettes, továbbá 17 db Mi-8T, 5 db MÍ-8P és PSZ, valamint 1 db Mi-9 „Ivolga” típusú helikopter került átadásra Szolnoknak. (A Mi-8T-k közül 10 darab a szállítóhelikopter, 7 a kiképző-helikopter századhoz, az öt MÍ-8P és PSZ, valamint a MI-9-es a különleges helikopterszázadhoz került). Az MN 1936-os szállítórepülő-század 9 darab An-26-os repülőgéppel települt át Szentkirályszabadjáról Szolnokra. Az MN 1936 alakulat alaprendeltetéséből adódó feladatául szabták:- különleges jelzésű és Igényű személyszállítási feladatok végrehajtása (An-26, MÍ-8P);- a szárazföldi-csapatok levegőből történő vezetésének biztosítása (Mi-9);- hazai és külföldi, kis és közepes távolságú, katonai célú és „polgári” igényű személy- és anyagszállítási feladatok teljesítése (An-26, MÍ-8T, MÍ-8P);- csapatszállítás, valamint a szárazföldi katonai erők tűztámogatása (Mi-87);- repülő (helikopter) gyakorlati kiképzés megvalósítása (An-26, Mi-8);- külön utasításra: élet és vagyonmentésben való részvétel (meghatározott repülőeszközökkel). A „MÁTRA IV” intézkedés hatására több száz ember életkörülményei változtak meg. Ezért az alakulat vezetői fontos feladatuknak tekintették a Szolnokra települtek megfelelő lakáshoz, a feleségek munkahelyhez, a gyerekek óvodához, iskolai, napközis ellátáshoz juttatását. A szakmai feladatok sem várattak sokat magukra, hiszen alig telt el néhány hónap az egység megalakulását követően, már jött a tennivalók sokasága. 1984. augusztus 20-án a Budapesti Honvédelmi Napon 7 db Mi-8-as vett részt, és ejtőernyősöket dobott a Dunába. Az alaprendeltetésből adódó fő feladatok eredményes végrehajtása érdekében a Csapatrepülő Parancsnokság (CSRP, MN 83 002) parancsnoka, Schmidt István vezérőrnagy az ezred elsődleges feladatának határozta meg a szárazföldi csapatok harcának tanulmányozását és az annak megvalósítására irányuló szakharcászati eljárások, módszerek, fogások kidolgozását, végrehajtásának begyakorlását. Ennek a munkának mintegy gyakorlati próbatétele volt az 1987-ben végrehajtott ezred-repülőharcászati gyakorlat, amely felderítőcsoport „kirakását,” majd „kiemelését,” valamint tűztámogatást imitáló, fedélzeti levegő-föld nem irányítható rakétákkal végrehajtott éleslövészetet és sebesültszállítással kombinált feladatot foglalt magába. A másik ilyen „próbatétel” volt az 1988-ban Csór (Ötfa) térségében a szállítóhelikopter század által végrehajtott, alegység szintű repülő harcászati gyakorlat. Itt a század a szárazföldi csapatok érdekében és alárendeltségében önállóan és eredményesen oldotta meg a részére meghatározott, az előbbihez hasonló jellegű feladatokat. Az ezred a jelzett fő feladatain túl 1984. július 11-től 1988-ig kijelölt személyzeteivel és Mi- 8T típusú helikoptereivel biztosította az osztrák-magyar határon a kis sebességű repülőeszközök határsértésének megakadályozása érdekében az ún. „Csepreg” feladat végrehajtását. 1986-ban Holler János ezredes nyugállományba vonult, az ezredparancsnoki teendők ellátására Békési József alezredest (ezredest) nevezték ki. Ezzel egy időben parancsnok-helyettesi beosztásba került Bakó István és Hamar Károly alezredes (Tóth Károly őrnagy más beosztásba került). 1986. szeptember elsejével a maga teljességében (elméleti és gyakorlati) beindult a hazai helikoptervezető-képzés Szolnokon,3 ezt a feladatot az ezred kiképző-helikopter százada végezte Freytag Béla őrnagy vezetésével. A helikopterekben rejlő lehetőségeket a Dunán inneni térségben is gyorsan felfedezte a „civilszféra” is. Ennek bizonyságaként több feladat is érkezett részükről. 1987-ben kérték a hódmezővásárhelyi kórház tetejére a klímaberendezés helikopterrel történő felhelyezését. 1988-ban a Gyöngyös-Visonta mellett lévő „Gagarin” Hőerőmű hangtompítójának beillesztését MI-8-as végezte. Még ebben az évben egy nagy szakmai felkészültséget, „precíziós munkát” igénylő feladatot is meg kellett oldani. Jászkarajenőn a templom tornyán a keresztet a vihar megrongálta, amit le kellett onnan emelni, majd a javítás után a torony tetején lévő kis átmérőjű nyílásba precíz repülőmozdulatokkal vissza kellett illeszteni. 1990-től a szállítórepülő század (An-26-osok) a kelet-európai országokba történő repülések mellett fokozatosan átállt a „nyugati irányba” 2 A Csapatrepülő Parancsnokság (MN 8300) 1972 őszén alakult meg, és 1991. november elsején szűnt meg. 3 1969-1979 között a helikoptervezető hallgatók elméleti képzése egy évig a Kilián Főiskolán Szolnokon, a szakmai-gyakorlati pedig két év időtartamban a Szovjetunióban folyt. 1979 és 1983 között (a már viszonylag feltöltött hajózólétszám kiegészítése érdekében) pályázatokat írtak ki a tiszthelyettesek, repülőműszakiak, szárazföldi csapatok hivatásos katonái számára. A jelentkezőket elméleti-szakmai-gyakorlati felkészítés után helyezték helikoptervezetői beosztásba. A hazai helikoptervezető képzés beindítására 1983-tól került sor. Az elméletet a Kilián Repülő Tiszti Főiskolán tanulták, a szakmai-gyakorlati képzést pedig először Szentkirályszabadján, majd 1986. szeptember 1-jétől a szolnoki ezrednél teljesítették. 256
