Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

Történettudomány - Hegedűs Krisztián: Méhészélet Kunszentmártonban. Az okszerű méhészet pionírjaitól a szervezett egyesületekig

HEGEDŰS KRISZTIÁN: MÉHÉSZÉLET KUNSZENTMÁRTONBAN - AZ OKSZERŰ MÉHÉSZET PIONÍRJAITÓL A SZERVEZETT EGYESÜLETEKIG Az egyesület célja, feladatai Az alapító okirat valószínűleg egy általánosan használt sablon alapján készülhetett, mert már az alakuló ülés után felvették a kapcsolatot az országos egyesülettel. Az alapító okiratban megfogalmazott célok szerint négy fő csoportba sorolható a tevékenységük köre: oktatás és ismeretterjesztés, méhlegelők létesítése és védelme, kapcsolattartás az országos szervekkel, önsegélyezés. A kunszentmártoni oksági méhészetet folytató méhészek a rendelkezésünkre álló források bizonysága szerint célkitűzéseiket a gyakorlatban is megvalósították, a modern méhtartás népszerűsítését tűzve zászlajukra. A helyi újság hasábjain hirdették a gödöllői magyar királyi méhgazdaságban induló bentlakásos kurzusokat, és segítettek is a jelentkezésben. Érdekesség, hogy ebben az időben külön tanfolyamokat szerveztek nők számára.49 Helyben méhészeti szakelőadásokat szerveztek a méhtartásról, méhegészségügyi kérdésekről, amelyeket nem az egyesület Kerületiház utcai székházában tartottak, hanem a gazdasági iskola tantermeiben, ahol a könyvtáruk is helyet kapott.50 A jól használható méhészeti könyveket a szegényebb tagok a könyvtárból kölcsönözhették, vagy kedvező részletfizetéssel megvásárolhatták.51 A szélsőséges időjárás nem megfelelő gondozás esetén a méhtenyészet pusztulását vagy meggyengülését okozhatja. A megfelelő eljárások és a különböző évszakokban végzendő teendők ismertetése nem csupán az egyesület ülésein és a tanfolyamokon volt napirenden, nemegyszer a helyi sajtóban is közöltek szakcikkeket.52 A méhészek már néhány héttel a megalakulás után 50 darab bálványfát53 adományoztak a kunszentmártoni sportegyesület (KuTE) számára, amelyek gondozását is vállalták.54 Ezen túlmenően a méhlegelő bővítését szorgalmazták mézelőfák ültetésével, ezek beszerzésében a gödöllői méhgazdaság is segítő kezet nyújtott.55 Felhívásokban szólították meg a városvezetést és a lakosságot a közterületek és a magánházak udvarainak fásítására.56 A gyorsan gyarapodó méhállomány miatt Harangozó Márton elnök 35-40 hektáros erdő telepítését kezdeményezte a minisztériumnál. Jelentős megtakarítást jelentett a méhészek számára a közös cukorbeszerzésből eredő kedvezmény. A tagság az egyesület jegyzőjénél jelezhette cukorigényét.57 A méhek tavaszi etetése különösen fontos a tél idején meggyengült állomány megerősítése miatt. A tél folyamán elpusztult méhcsaládok építményeit (sonkoly) műlép hiány esetén az egyesület megvásárolta, majd visszaosztotta a rászoruló méhészek számára.58 49 Kunszentmártoni Híradó X, évf. 26. szám 1927. június 26.5. Úgy tűnik, hogy a napjainkra egyre jellemzőbb emancipációnak, az önálló méhészhölgyek megjelenésének az 1920-as években már voltak kezdeményei. Ezzel részle­tesebben a helyi szervezet bemutatásánál foglalkozom. 50 Kunszentmártoni Híradó XXI. évf. 8. szám. 1938. február 20.5. 51 IMRE Márton 1999. 52 Kunszentmártoni Híradó XII. évf. 10. szám. 1929. március 10.6.; Kunszent­mártoni Híradó XIX. évf. 20. szám 1936. május 17.6. 53 A bálványfát kitűnő mézelőfának tartják. 54 Kunszentmártoni Híradó X. évf. 10. szám. 1927. március 6.3. 55 Kunszentmártoni Híradó XIX. évf, 42. szám. 1936. október 11.8. 56 Kunszentmártoni Híradó XXII. évf. 9. szám. 1939. február 26.5. 57 Kunszentmártoni Híradó XXI. évf. 8. szám. 1938. február 20. 5.; Kunszentmártoni Híradó XXII. évf. 8. szám. 1939. február 19. 5.; Kunszentmártoni Híradó XXIV. évf. 8. szám. 1941. február 22.3. 58 Kunszentmártoni Híradó XXVI. évf. 10. szám. 1943. március 6.3. Az egyesület felépítése, tisztségviselők és tisztújítás Az egyesület vezetősége egy elnökből,59 alelnökből, jegyzőből, valamint a pénztárnokból állt, megbízatásuk három évre szólt. A vezetőség, különösen az elnök feladata volt az országos szervekkel való kapcsolattartás. Az országos gyűléseken a tagságból választott küldöttek képviselték a kunszentmártoni méhészeket. A három évre választott, hat főből álló választmány a vezetőség munkáját segítette, a működési terv elkészítésében, új tagok felvételében vagy éppen kizárásában. A három tagból álló, évente választott számvizsgáló bizottság feladata az egyesület pénzügyi működésének vizsgálata volt. Az alapító okiratban nem szerepel, de az egyesületnek két méhegészségügyi felelőse is volt, akik az egész térséget felügyelték. 1945-ig ezt a tisztséget Imre János és Vereb Antal töltötte be.60 A legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés volt, amelyet évente legalább egyszer, de akár többször is össze lehetett hívni. Itt döntöttek a pénzügyi kérdésekben, megválasztották a tisztikart, a választmányt, a számvizsgáló bizottságot és a küldötteket. Az egyesület tagsága A 18 alapító taggal induló társaság létszáma gyors növekedésnek indult. A Magyar Méh 1927. augusztusi számában már 40 fős létszámról számolt be a vezetőség. Az 1935-ös nagy sikerű, Kunszentmártonban megrendezésre került mezőgazdasági kiállítás után már 120 fő fölé emelkedett az egyesület taglétszáma.61 Sok volt közöttük a kisiparos, volt néhány kereskedő, néhány hivatalnok és néhány tanár, de a legnagyobb számban a tanyájukon gazdálkodó kisgazdák voltak.62 A több lábon álló kisiparosok nagy számából következik, hogy a méhészkedés jó kereset kiegészítő tevékenységnek számított. A kisgazdák nagy száma a helyi parasztság nyitottságát is bizonyíthatja az új mezőgazdasági módszerek iránt. Méhészgyűlések, egyesületi élet, székház Imre Márton visszaemlékezéseiből és újságcikkek alapján rekonstruálható az egyesület hétköznapi működése. A méhészgyűléseket minden hónap első vasárnapjának délelőttjén tartották. Az összejöveteleken nem csupán a szűk tagság, hanem a családtagok is részt vehettek. Az alkalmak lehetőséget adtak a szakmai konzultációra, de a családias hangulatú összejövetelek a társadalmi élet fontos eseményeivé is váltak. Erre utal, hogy a méhészettel nem foglalkozó szimpatizánsok is nagy számban látogatták a gyűléseket.63 A méhészfeleségek mézes süteményeket készítettek, a gyerekek közösen játszottak. A szakmai előadásokat sok esetben más időpontokra szervezték. Fontos események voltak a mezőgazdasági kiállítások, ahol az egyébként magányosan tevékenykedő méhészek a szélesebb 59 Harangozó Márton után Nagy Károly, majd Vereb Antal töltötte be az elnöki posztot. 60 IMRE Márton 1999. 61 Imre Márton közlése 62 IMRE Márton 1999. 63 Imre Márton közlése 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom