Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Berta Ferenc: Szigeti Henrik k. u. k. és szerb udvari fényképész Szolnokon
BERTA FERENC: SZIGETI HENRIK K. U. K. ÉS SZERB UDVARI FÉNYKÉPÉSZ SZOLNOKON Az egy-, esetleg kétszezonos jelenlétet és működést, illetve annak végét alátámasztja az a tény is, hogy közben Szigeti áthelyezte műtermét az újonnan épült szolnoki Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár épületének harmadik emeletére. A banképület építési ideje alatt a Szapáry u. 2. szám alatt ideiglenes műtermet működtetett, mely pontosan szemben volt az első műtermével, és közvetlen szomszédságban volt az Otthon Kávéházzal. Lakást a Tabán városrészben bérelt 1904-1907 között, amely Kádár Kálmán cukrász tulajdona volt. Ez a kapcsolat a későbbiekben sok változást hozott Szigeti és műterme életében. A bank új épületébe való átköltözést követően e szép szecessziós épület jelenik meg vérzőin. Innen tudható a műterem elhelyezkedése, valamint a cégfelirat megjelenési helye (amiből egy kis túlzás sem hiányzott). „Szigeti Henrik udv. fényképész műtermét a szolnoki kereskedelmi bank palotájának emeletére helyezte át [.. J”27 - értesülhetett róla az újságolvasó közönség is. Közben anyagi támogatásával (a támogatók között volt a helyi konkurencia: Ragács Gyula fényképész is) kiadják a Szolnok vármegye földrajza című tankönyvet.28 Ennek 48. oldalán imigyen hirdette magát: „...ajánlja műtermét mindenféle fölvételekre, nagyobbításokra, fénykép után készített rajzokra, műkedvelők fölvételeinek megjavítására. ” 1906 májusában portrésorozatot készített dr. gr. Almásy Imre vármegyei főispánról, amit bárki megrendelhetett kisebb-nagyobb méretben, sorozatban vagy darabonként.29 1907-ben a kora nyári időszaktól meghosszabbította a felvételek készítésének idejét. Naponta 8 és 19 óra között, de előre bejelentés alapján akár este 10 óráig is. Ekkor már nyilvánvalóan villanyfénynél készítette a felvételeket.30 Az 1870-es évek elejétől az akkori Molnár utca legelején, a 2541. helyrajzi szám (a későbbi gr. Szapáry utca 1.) alatt, egy cukrászda udvarán már működött a városban fényképész: Frankó Miklós, Kaunitzer Jakab, majd Kohn Ignatz bérelte a műtermet.31 Az épület és a helyi fényképészipar történetében is fordulópontot jelentett az 1890- es esztendő. Ebben az évben ugyanis a kunszentmártoni származású Kádár Kálmán cukrászmester Szolnokra költözvén megvásárolta ezt a házat. Kádár Kálmán 1869-ben, Kunszentmártonban született. Szakmáját Szarvason szerezte, majd segédként dolgozott Nagyváradon, Kolozsvárott, Újvidéken, Eszéken, Nagyszebenben, Szamosújvárott és Miskolcon. Majd szülőhelye, Kunszentmárton után Szolnok következett. (Szabadalma a Zúzmara néven forgalmazott csokoládéfagylalt.) Felesége Józsa Mária, gyermekei Mária (Konkoly Ferencné), Erzsébet, Magda (apáca), Kálmán (később Párizsban önálló cukrász) és József.32 A Szapáry utcai házat a századfordulóra teljesen átalakíttatta. Kádár jó szakember lévén hamarosan közkedveltté vált. A vállalkozás anyagi eredményességét jól jelzi, hogy 1909 körül Kádárnak már bérház építési szándékai voltak. Az első terveket 1911 -bői ismerjük. Az épülő házat első lépésben kétemeletesre tervezték. A tervező Volentik Géza (Budapest, V. kér. Szondi u. 21.) építész volt. Sajnos az építkezés során végrehajtott 27 Hírek. In: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Lapok, 1904. augusztus 4.3. 28 BABARCZY Lukács 1904. 29 Hírek. In: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Lapok, 1906. június 7.3. 30 Hírek. In: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Lapok, 1908. január 5.3. 31 BERTA Ferenc 2002.24-27. 32 SCHEFTSIK György (szerk.) 1935.225. vizsgálatok kimutatták, hogy a meglévő földszintes épület falaira még két emeletet nem lehet ráépíteni. A földszinti kőfalak és pillérek, de a válaszfalak sem bírták volna a nagy terhelést. A terveket módosítani kellett, ami 1912 májusára meg is történt. Ezt Jánszky Béla és Szivessy Tibor okleveles építészek végezték el (Budapest, I. kér. Fehérvári út 30- 32.). Ezt követően elkezdődtek a munkálatok Sipos István építőmester és Madas Mihály kőműves vezetésével. A pincében kapott helyet a cukrászati üzem, a földszinten a kiszolgálóegység, a vendégtér. Az udvari részen laktak az alkalmazottak és a bérlők. A tervek szerint az első emeleten laktak Kádárék, ám itt még voltak bérelhető lakások is. A Kádár család az építkezés ideje alatt a Tabán városrészben lévő házában húzta meg magát. Ezt a házat bérelte korábban Szigeti Henrik is 1907-ig, amíg fel nem épült új műterme és lakása a bank emeletén. Mint már szó volt róla, ideiglenes műterme a gr. Szapáry utca 2. szám alatt volt, pont szemben Kádárék épülő házával. Nem tudjuk pontosan, hogy barátság vagy üzleti megfontolás, árukapcsolás állt-e a háttérben - esetleg mindkettő -, amikor Szigeti és Kádár története még sorosabbra fonódott. Kádár Kálmán ugyanis 1912. szeptember 14-i dátummal az elhúzódó építkezés befejező szakaszában beadvánnyal fordult a városi hatósághoz, melyben „Bejelentem továbbá, hogy az emeleten, a balszárny hátsó udvari részén a tervekben feltüntetett lakás helyett fényképészeti műtermet rendezek be.”33 14. kép - Házaspár, 1912 (DJM történeti fényképtár T: 1738-A.) 33 SZML Szolnok város közigazgatási iratai, 14113/1912. 215
