Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Néprajz - Benedek Csaba: Nemzeti jelképekkel díszített tárgyak a Szolnok megyei múzeumok gyűjteményeiben
BENEDEK CSABA: NEMZETI JELKÉPEKKEL DÍSZÍTETT TÁRGYAK A SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMOK GYŰJTEMÉNYEIBEN 19-20. Koronás és koronátlan kiscímer nagykun szűrhímzés mintarajzán, Kisújszállás láthatóan ferde kereszt jelzi a szent koronát. Ugyanebbe a korszakba sorolható egy 1892-ben datált mezőtúri kanta, melynek ugyancsak a nyaka alatt helyezkedik el a címer. (17. kép) A barna kontúrokat a dudi alapszínen kívül csak fehérrel színezték. Egy datálatlan mezőtúri szilkén (Kisújszálláson használták) a koronás kiscímert piros-fehér-zöld színekre festették a dudi alapszínen (18. kép), míg egy kulacson zöld levélminták veszik körbe a kerek alakú edényen nemzeti szimbólumunkat. A mezőtúri múzeum ezenkívül még hódmezővásárhelyi fésűtartókkal és felvidéki boroskancsóval is rendelkezik, melyeken ugyancsak szépen kimunkált címerek vannak (ezek a tárgyak a Kun Zsigmond-féle gyűjteményből valók). A cifraszűr - mint az egyik legmagyarabb ruhadarab - és különböző szűr mintarajzok is arról tanúskodnak, hogy kedvelt motívuma volt a koronás s koronátlan kiscímer is megyénk lakosságának (19-20. kép). Györffy István, mint karcagi szűrszabók leszármazottja,25 híres monográfiájában a kun cifraszűrnek külön fejezetet is szentelt, melyben szintén bőven találkozhatunk címeres darabokkal.26 Sajnos múzeumi gyűjteményeink ebben a tekintetben erősen hiányos készlettel rendelkeznek. A csikóbőrös kulacsok igen elterjedtek, rendkívül gyakoriak közöttük az évszámmal, címerrel díszített darabok gyűjteményeinkben. (21-22. kép) Előfordul köztük olyan, melynek fájába vésték a címert, míg másoknak a szíjába hímezik bele (ez utóbbi a gyakori eljárás). Gyakorlatilag valamennyi múzeumunkban van belőle. A borotvatokokon ugyancsak 21-22. Csikóbőrös fakulacs, Tiszafüred, Karcag 25 SELMECZI KOVÁCS Attila 1981. 7. 26 GYÖRFFY István 2004.115-196. 151
