Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről

PROHÁSZKA PÉTER: ADATOK SZOLNOK RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ DR. BALOGH BÉLA MEGFIGYELÉSEI A ZAGYVA-PARTI GÁT ÉPÍTÉSE SORÁN ELŐKERÜLT LELETEKRŐL

5. Cserép gödrös díszítéssel. Ugyanilyen darabom van Puszta-Kengyelről.

6. Szűrőszerű edény cserepe. Befelé hajló peremrész. Vörösre égett. Bella Lajos szerint tűzvédő vagy parázstartó cserepe; a tűz elszállítására is alkalmas volt.

A többi birtokomban lévő cserép durván készített, dísznélküli edények cserepe.

1. Rozsdás, kalapált levélalakú vasdarab.

Összegzés.

/4 Zagyva jobbpartján, a szolnoki vasúti hídtól kezdve 11 km hosszúságú vonalban végzett gátmunkálatokkal különböző kori lakóhelyek, sírok, illetve tárgyak kerültek felszínre. Amikor ez tudomásomra jutott, a munkálatok már befejezéshez közeledtek. Minthogy rendszeres feltárásra nem lehetett gondolni, nem maradt más hátra, mint a gátba nem került tárgyak megmentése, illetve a lehetőség szerint ezek lelőhelyeinek utólagos megállapítása, egyszóval az esetleges későbbi ásatások előkészítése.

A közelebbi leletkörülmények a legtöbb esetben ismeretlenek. A megőrzött tárgyak csekély száma pedig nem ad elég alapot messzebb menő következtetésekre, mégis megállapítható, hogy a tárgyak kora prehisztórikus időktől egészen a török hódoltság koráig terjed, túlnyomórészben azonban a népvándorlás korára, illetve a korai középkorra tehető.

Ez a nagy időbeli különbség a Zagyvapart hosszú időn át való lakottságára utal. A jobbparti ártér ugyanis újabb eredetű, a szabályozás következménye, tehát ez a terület régebben ármentes és településre alkalmas volt.

A Zagyvapartnak mint szárazföldi útjelzőnek már a történelemelötti időben is jelentősnek kellett lennie, melynek mentén a Középhegység lakói

111