Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről
TISICUM XXIII. - REGESZET A kancsócska csaknem teljesen ép állapotban maradt meg. Kézzel formált eléggé csinos edényke, kissé részaránytalan, a vízszintes alapon ferdén áll. Színe sárgás-barna agyagszín, néhol megfeketedve. Magassága 6.8 cm., legnagyobb szélessége 6.5 cm. A fül a száj pereméből ered és lefelé hajlik. Ilyen formájú edényke igen különböző kori leletekből ismert, de legsűrűbben a bronzkori sírokból kerül elő. A kor megítélésénél figyelemre méltó körülmény, hogy teljesen elmállott csontmaradványok társaságában volt. 13. sz. gátgödör (1924). A munkások szerint ebben a gödörben sok emberi csont volt. A gödör szélein valóban összetört emberi csontok hevertek. Egy koponyát, mely némileg alkalmasnak látszott vizsgálatra, magamhoz vettem. A koponya leírása. Az agykoponya nagyobb részben megvan, az arczkoponya teljesen hiányzik. A koponya szerves anyagát régen elvesztette, tehát hosszú idő óta - valószínűleg több száz év óta - lehetett a földben. A földsavak egyenlőtlenül támadták meg a csontot, innen van a koponya ripacsos külseje. A bal (összenőtt) koronavarrat mentén kb. a bregma-ponttól kezdve egy vágás látható, mely élő állapotban találta a csontot; tehát a koponya valószínűleg egy vitézé, aki harcban, ettől a sebtől esett el. A vágás szélein a csont utólag tört le. A koronavarrat (sutura coronalís) teljesen összenőtt, a nyílvarrat (sutura sagitalis) itt-ott még kissé látszik, a lambdavarrat (sutura lambdoidea) még megvan, de az összenövés már ennél is megkezdődött. Idősebb, 50 év körüli férfi lehetett. A homlokcsont kissé hátrafut, a homlok a glabella felett lapos. A falcsonti dudorok igen erősek s meglehetősen hátúi állnak. A falcsontok dudorodó részei oly nagy terjedelműek, hol köztük (a nyílvarrat mentén) barázda képződött. A temporális táj hátsó része és a mastoidális táj kiálló; ez is fokozza a koponya szélességét. A koponya a norma occipitalisból nézve nagy, széles csaknem téglalap alakú. Általában a koponya hátsó része fejlettebb, mint a mellső része és így hátra felé kiszélesedő. A glabella és az orrgyök között lapos, széles, magas, befelé hajló tér van, ami jellegzetes külsőt adott viselőjének. Az orrcsontok hiányoznak. A szemüregtávolság elég nagy, a szemüregek aránylag kicsinyek. A Sergi-féle csoportosítás szerint a koponya a „rhomboides- sphaenoides" csoportba tartozik. Az arckoponya hiánya miatt a fej típusa nem állapítható meg, de a rövid és széles koponya, valamint az orrgyök tájának formája ázsiai rasztipusra emlékeztetnek. Néhány meghatározható méret és jelző: Méretek. 1. Legnagyobb hosszúság (glabella-opistokranion): 16.9 cm. 2. Legnagyobb szélesség (euryon-euryon): 15.2 cm. 3. Koponyaalap-hosszúság (nasion-basion): 9.6 cm. 4. A foramen magnum hossza (basion-opistion): 3.8 cm. 5. Legkisebb homlokszélesség (frontotemporale-frontotemporale) 9.5 cm. 6. Legnagyobb homlokszélesség (coronale-coronale): 1.6 cm. 7. Basion-bregma-magasság 12.6 cm. 8. Horizontális körfogat (glabella-opistokranion-glabella): 51.5 cm. 9. Tranzverzális ív (porion-porion): 31.1 cm. 10. Sagittalis ív (nasion-opistion): 34.3 cm. Jelzők: 1. Koponyajelző (hossz-szélességív jelző): 89.9, a koponya tehát szokatlanéi rövid (hyperbrachykran). 2. Hosszúság-magasság-jelző: 74.5, tehát orthokran, de csaknem magas koponya, (basion-bregman x 100/ legn. hosszúság). 3. Szélesség-magasság-jelző: 82.8, tapeinokran (Török Aurél szerint eurykran). (basion-bregma x 100/legn. szélesség). 4. Homlokszélesség-jelző (transversalis frontal index): 81.8 (legkisebb homlokszélesség x 1001 legnagyobb homlokszélesség) 5. Koponya-homlokszélesség-jelző (transversalis-frontoparietalis index): 62.5, tehát stenometop v. mikrosem. (legkisebb homlokszélesség x 100 / legnagyobb koponyaszélesség) Sajnos, az antropológiai anyag éppen olyan hiányos, mint az archaeologiai. A gyűjteményemben levő zagyvagáti csontok szétszórt, illetve összeszedett csontok, melyek nem szakszerű feltárásból származnak, így tudományos szempontból értéktelenek. Temetőket s hozzá még különböző korú temetőket dúltak fel a gátmunkálatok anélkül, hogy erről a szakköröknek jelentés tétetett volna. VII. aátszakasz. (54. ábra) Ezen a szakaszon 18 db. 1924-ben ásott gödör van. Itt már kevesebb a csont, cserép; tűzhely csak elvétve akad. Erről a szakaszról nem kerültek hozzám tárgyak. Vili, aátszakasz. (55. ábra) 1924-ben ásott gödrök 1-18., 1923-ban ásott gödrök 8-19. A 3. sz. gödör közelében a földben kőboltozat látható. Ezen a tájon régebben bolgár kertészek laktak. Telepük kb. 40 évvel ezelőtt szűnt meg. Állítólag a kőboltozat a bolgár kertészek pincéjének maradványa. Csontok, cserepek a munkások szerint errefelé ritkábban fordúlnak elő. 108
