Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről
TISICUM XXIII. - RÉGÉSZET V. Gátszakasz. Ezen a szakaszon is kerültek felszínre sírok, állati csontok és edénycserepek. Leggazdagabbak a 4. és 15. sz. gödrök. A 4. sz. (1923- ban ásott) gödörből több fémtárgy került hozzám: bronztál, bronzcsattok, vaskard, sarkantyú, zabla stb. 4. sz. aátaödör (19231. Fémtál. Sajnos a közelebbi leletkörülmények ennél a tárgynál is ismeretlenek. A tál (28. ábra) kisebb a IV. szakasz 15. sz. gödrében talált tálnál s öntvénye összetételében is különbözik attól. Erősen össze van horpadva, zöld patinarétege vastag. Szájának átmérője kb. 15 cm., az edény magassága 6 cm., alapjának átmérője 8,5 cm. Kihajló pereme alatt 3 mélyített párhuzamos vonalka fut körül. Alapján kb. 6 cm. átmérőjű körön belül koncentrikus körlécek, illetve vájatok vannak igen fejlett technikával kidolgozva. A díszítés belső része külön van beillesztve az edény alapjába. A díszítés helye (az edény alapjának külső felülete) meglehetősen szokatlan, mert a díszítés, ha az edény az alapján áll, nem látszik; az edényen felakasztásra szolgáló lyuk nincsen. Anyaga világos színű bronz, magas óntartalommal (fehér bronz, aranysárga színű ónbronz). Csak a belső felületen volt igen vékony ónréteg, ez is a legtöbb helyen le van kopva. Ezt az edényt, valamint a föntebb leírt másik fémtálat és bronzkancsót néhány analógia alapján középkorinak tartom. Rajtuk közelebbi tanulmányokat megfelelő szakirodalom hiányában nem végezhettem, de meg a leletek „situs”-a sem ismeretes. Fémtárgyak a 4. sz. gátgödör sírjaiból (29. ábra) A leletkörülmények valamennyi tárgynál ismeretlenek. aj Ékszerdarab. Görbített ezüst szalag peremszegéllyel. b) Vaskarika darabja. Belső oldalán éles. c) Ékszerdarab. Kettős lemez, szegecseléssel. Ezüst-réz öntvény. d) Bronzkarika körvájatokkal. ej f) 9) h) i) j) m) egy sírból valók. A h) darab bronz, a többi sárgaréz. Egy vitéz ruházatának díszei: csattok, gombok, szíjvégek. Az i) darabon rozsdás vasdarab, mely rá volt kalapálva. A tárgyak mind erősen zöld patinások (rézkarbonátosak). A patinát itt-ott sósavval leétettem, hogy az anyagot és az esetleges díszítést lássam. Aze)f)g) i) darabokon megegyező díszítés nyomai: pontozott vonalból álló szegély és szabálytalan kettős félkörök, melyek néhol a félholdra emlékeztetnek; a félkörök belsejében helyenként pontok is láthatók, k) I) ónozott vörösréz csattok. Í19 . Ä-tv-a.. Vastárgyak a 4. sz. gátgödör sírjaiból (30. ábra) A leletkörülmények ismeretlenek. a) Kardpenge darabja. Rozsdagumókkal. 28 cm. hosszú, 3,5-3,8 cm. széles. b) Kardpenge hegye. 6 cm. hosszú. Valószínűleg az a) darabhoz tartozik. c) Kardpenge markolatvége. Keresztvas nélkül. A rozsdásodás állapota teljesen megegyezik az a) és b) darabokéval. 18 cm. hosszú, 4 cm. széles. d) Sarkantyú taréjos. Taréj nélkül 8 cm. hosszú. A taréj fogas, átmérője kb. 4 cm. ej Ismeretlen rendeltetésű vastárgy töredéke. Lehet, hogy egy kard keresztvasának darabja. Hossza 7,5 cm. f) Saruvas. g) Zabla töredéke h) i) Ismeretlen rendeltetésű vastárgyak. Az i) tárgy homorú oldalán levő 104
